http://keptar.oszk.hu/095400/095491 magyar_grafika_1923_2844_005_001resz.jpg http://keptar.oszk.hu/095400/095491/magyar_grafika_1923_2844_005_001resz_kiskep.jpg A cégjegy - a reklámkártya Cégjegy - a reklámkártya tervező Wanko Vilmos N digitalizálta Országos Széchényi Könyvtár Budapest Magyarország elektronikus szerkesztő MEK Egyesület Budapest Magyarország felvéve 2020-07-14 2020-07-14 elérhető 2014-02-14 2014-02-14 Az EPA-ban való regisztrálás dátuma. nyomtatvány újságrészlet Magyar Grafika Magyar Grafika [szerk.] Bíró Miklós 4. évf. 9. sz. (1923. november) időszaki kiadvány OSZK EPA https://epa.oszk.hu/02500/02506/00039/pdf/ Creative Commons Attribution-ShareAlike 4.0 Képzőművészet, vizuális művészetek Festészet, grafika Könnyűipar, vegyipar Papíripar és nyomdászat Képzőművészet, vizuális művészetek Könyvművészet, tipográfia Történelem, helytörténet Ipar- és technikatörténet grafika műfaj reklámeszköz tárgyszó/kulcsszó nyomdatechnika tárgyszó/kulcsszó formatervezés tárgyszó/kulcsszó betűgrafika tárgyszó/kulcsszó betűszedés tárgyszó/kulcsszó szövegszerkesztés tárgyszó/kulcsszó díszítőelem tárgyszó/kulcsszó 20. század időszak A cégjegy - a reklámkártya Tervezte : Wanko Vilmos, szedte : Lombár László. - Ohio antikva, kurzív, és Ohio Kraft betű, valamint Fuss vignetta (10.) a Schriftguss AG. vorm. Brüder Butter, Dresden betűöntődéből. Salzmann vignetta (9.) a J. G. Schelter & Giesecke, Leipzig betűöntődéből. "A reklám kártyának az első rápillantásra is el kell áruim a annak a cikknek, tárgynak, vagy ténykedésnek a vezérszavát, ritkább esetben a cég nevét, amelynek reklámozását célozza. Ezt többféle módon érhetjük el, és pedig: 1. a reklámozandó tárgy megnevezésének erőteljes előtérbe nyomásával (1., 2., 3., 5., 7., 10., 12. és 15. példái); 2. a reklámozandó tárgy ábrával való feltüntetése által (pl. a 16. példánál) ; 3. a reklámszöveg valamilyen alkalmas mondatának slágerszerű feltüntetése által (4., 8. példák). Ebből folyólag önként adódik egy második igen fontos irányelv és pedig az, hogy a reklám kártya slágerszava, vagy mondata és az egyéb szöveg között minél nagyobb legyen az érvényesülési kontraszt. Ennek eszközei is többfélék, és pedig : 1. a kívánt kontrasztnak a betűfokozatokban való érvényesítése (2., 3., 10., 13., 14. és 15 példák) ; 2. megfelelő színkontraszt alkalmazása (4., 7., 8. példa) és 3. a vezérszó többszörös ismétlése (7. és 12. példák). A harmadik és legfontosabb irányelve a reklám kártyaszedésnek az eleven, sablontól mentes, a köznapitól eltérő, tehát feltűnéskeltésre alkalmas szedéskompozíció, aminek megteremtése természetszerűleg a mesterszedő legfőbb gondja kell hogy legyen. A szín- és foltkontrasztkeresés érdekes példája a 7. számit mintaszedés. Nagy ellentétet kerestem úgy a betűfokozatok és betűképerősség tekintetében, mint a színezésben megoldásoknál. A hatás kissé túlélénk, amit tompítani van hivatva a keret, meg a betűk körül futó tónus. A 9. példa is ugyanezen szempontok alapján kapott olyan lendületes megoldást, amely reklámszerűségét az előbb említett 1. és 6. példákénál jelentékenyebben növeli. A vignetta ugró szarvasa szinte ráoktrojálja a mesterszedőre az ilyen lendületteljes megoldást, mely nemcsak a fősorok kiképzésében jut kifejezésre, hanem a mellékszöoveg haránt dűlő sorfoltjából is kicsendül. A 8. példánál az élénkszínű oszlop a rányomtatott slágermondattal, a 10. példánál viszont az oldaldísz teszi szembeötlővé a reklám kártyát. A szövegkiképzés azonban merőben ellentétes e két példánál, míg a 8. példa szövegét hat csoportra osztottuk, addig a 10. példa szövege egy kompozíciót alkot. Az előbbinél a tónus képezi az összefogó színfoltot, nehogy a szedés laza konstrukciója végkép szétessen, a 10. példánál viszont a tónusnak hatásfokozó hivatása van. "(Forrás: Magyar Grafika, 1923. november) Wanko Wilmos: A cégjegy - a reklámkártya https://dka.oszk.hu/095400/095490 JPEG képállomány 2 N JPEG képállomány 1236x1886 300 színes közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Nagy Zsuzsanna