<?xml version='1.0' encoding='iso-8859-2' ?>
<?xml-stylesheet type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<link rel='stylesheet' type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<DKA>
<identifier> 
	<URLOfDoc>http://dka.oszk.hu/000800/000867</URLOfDoc> 
	<Filename>encs1.jpg</Filename>
        <Thumbnail>http://dka.oszk.hu/000800/000867/encs1_kiskep.jpg</Thumbnail> 
</identifier>
<DKAtitle> 
	<MainTitle>Encs</MainTitle>
	<UniformTitle>Encs</UniformTitle>
</DKAtitle>
<other_title>
	<OtherTitle>Épületek</OtherTitle> 
	<TitleRefinement>fiktív cím</TitleRefinement>
</other_title>
<contributor_corp>
        <RoleOfContributorCorp>digitalizálta</RoleOfContributorCorp>
        <ContributorCorpName>II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár</ContributorCorpName>
        <PlaceOfContributorCorp>Miskolc</PlaceOfContributorCorp>
        <CountryOfContributorCorp>Magyarország</CountryOfContributorCorp>
</contributor_corp>
<publisher>
        <PublisherName> II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár</PublisherName>
        <PublisherPlace>Miskolc</PublisherPlace>
        <CountryCode>Magyarország</CountryCode>
</publisher>
<date>
        <Pevent>felvéve</Pevent>
        <PdateChar>2007-12-21</PdateChar>
        <Pdate>2007-12-21</Pdate>
</date>
<date>
        <Pevent>digitalizálva</Pevent>
        <PdateChar>2004</PdateChar>
        <Pdate>0000-00-00</Pdate>
</date>
<type>
        <NameOfType>képeslap</NameOfType>
</type>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Észak-Magyarországi képeslapok</NameOfCollection>
</subcollection>
<original_document>
        <OriginalTitle>Encs</OriginalTitle>
        <OriginalAttendance>[S.l.] : [s.n.], [ante 1945]</OriginalAttendance>
        <Technology>fekete-fehér fotó</Technology>
        <Location>II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény</Location>
        <OriginalType>képeslap</OriginalType>
</original_document>
<source>
        <NameOfSource>Szülőföldünk, Észak-Magyarország régi képeslapokon</NameOfSource>
        <URLOfSource>http://www.rfmlib.hu/digitkonyvtar/dok/kepeslap/index.htm</URLOfSource>
</source>
<topic>
        <Topic>Történelem, helytörténet</Topic>
        <Subtopic>Helytörténet, helyismeret</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Építészet, építőipar</Topic>
        <Subtopic>Épületek</Subtopic>
</topic>
<subject>
        <Keyword>templom</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>postahivatal</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>iskolaépület</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>üzletház</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>római katolikus egyház</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>fénykép</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Encs</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Abaúj vármegye</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<description>
        <Caption>Postaépület. Róm. kat. templom. Állami iskola. Hangya.</Caption>
        <Description>Encs a megye északkeleti részén, a Cserehát dombvidékén fekszik. Neve az újvári ispán poroszlójának nevében fordul elő először, 1219-ben, amikor az oklevél Hensynek nevezi. A település földjét a Tornai család őse, Tekus ispán vette meg. Encs a XVI. században a fejlődő települések közé tartozott, 1564-ben már saját malma volt. Eger eleste után Encs is kénytelen volt behódolni a töröknek. A magas török adó a jobbágyokat menekülésre késztette. A XVII. század végén kezdett újra benépesülni a település, amely a Rákóczi-szabadságharc idején állandó táborhely volt, több jelentős felvidéki hadjárat kiindulási pontja. A szabadságharc leverése után elnéptelenedett, majd Kassa környékéről települtek át szlovákok. A századforduló időszakában tovább fejlődött a település. A II. világháború megpróbáltatásait átvészelve, lassan újra visszatért medrébe a gazdasági élet. 1966-ban Encs lett Abaújdevecser, Fügöd és Gibárt közös tanácsi székhelye; 1970-ben nagyközségi, majd 1984-ben városi rangot kapott. 

Az 1785-ben elkészült késő barokk római katolikus templomot és a szintén XVIII. századi fügödi és gibárti református templomot mindenképpen érdemes megnézni. Gibárton a Petőfi utcában tájház várja a látogatókat, Abaújdevecseren pedig az 1800 körül épült Csoma-kúria. 
</Description>
</description>
<format>
        <FormatName>JPEG képállomány</FormatName>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<quality>
        <FinestFormat>JPEG képállomány</FinestFormat>
        <MaxImageSize>1090x698</MaxImageSize>
        <FinestResolution>300</FinestResolution>
        <ColorOfImage>szürke</ColorOfImage>
        <MaxColorDepth>24</MaxColorDepth>
        <CompressionQuality>közepesen tömörített</CompressionQuality>
</quality>
<status>
        <StatusOfRecord>KÉSZ</StatusOfRecord>
</status>
<operator>
        <RoleOfOperator>katalogizálás</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Laskay Gabriella</NameOfOperator>
</operator>
<operator>
        <RoleOfOperator>ellenőrzés</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Simon Jennifer</NameOfOperator>
</operator>
</DKA>