http://dka.oszk.hu/060900/060981 gazdasag.jpg http://dka.oszk.hu/060900/060981/gazdasag_kiskep.jpg Magyarország gazdasága a XX. Században Magyarország gazdasága a XX. Században létrehozó Nagy Nóra N felvéve 2015-11-26 2015-11-26 létrehozva 2015-11-11 2015-11-11 prezentáció Prezentáció Könyvtártudomány - prezentáció Prezi https://prezi.com/_egngltnx7tc/magyarorszag-gazdasaga-a-xx-szazadban/ Történelem, helytörténet Magyar történelem 1989 után Politika, államigazgatás Magyar belpolitika Történelem, helytörténet Magyar történelem 1946-1989 Történelem, helytörténet Magyar történelem 1919-1945 rendszerváltás tárgyszó/kulcsszó 1990-es évek tárgyszó/kulcsszó politikai rendszer tárgyszó/kulcsszó gazdasági válság tárgyszó/kulcsszó pénzügyi válság tárgyszó/kulcsszó kereslet tárgyszó/kulcsszó kínálat tárgyszó/kulcsszó Magyarország földrajzi hely 19-20. sz. időszak Magyarország gazdasága a XX. században (Bethlen-féle konszolidáció, gazdasági válság, Rákosi-korszak gazdasága, gazdasági rendszerváltás) A Bethlen-féle konszolidáció A kormányzat az alsóbb néprétegek körében csak földreform útján tehetett szert valamiféle legitimációra Legfontosabb támogatóinak, a nagybirtokosoknak az érdekeit viszont nem hagyhatta figyelmen kívül. A földeknek csupán egytizedét osztották fel, azonban ezek egy részét is közcélra vették igénybe. Nem alakultak ki életképes paraszti birtokok, és nem enyhült a munkanélküliség sem Az 1920-as évek mezőgazdaságában főleg a gabonatermesztés és a hagyományos módszerek domináltak, exportra kevés lehetőség nyílt. Modernizációra legfeljebb a nagybirtokosok költhettek. Az ágazat a nemzeti jövedelem kb. 40%-át adta, a lakosság felének nyújtva megélhetést. A mezőgazdaság kollektivizálása termelőszövetkezetek létrehozásának legfőbb akadályát a parasztgazdák jelentették az ellenük folyó harc a magángazdaságok megadóztatásával, a kötelező terménybeszolgáltatással és a kuláklisták felállításával folyt begyűjtési rendszer meghatározott mennyiségű termény és állat beadását tette kötelezővé igen alacsony áron 1952-re már nem maradt a parasztnak saját fogyasztásra és vetésre gabonája azokra akik nem teljesítették a beszolgáltatást, súlyos büntetés várt, ami elől a téeszbe lépés jelentett menedéket kulákság felszámolása a kulák végül az lett, akiket felvettek a listára emelték az adóikat, elkobozták gépeiket, állataikat internálótáborokba (Recsk, Hortobágy), börtönökbe zárták őket Ipar és növekedés a húszas években A nehézipar helyett az élelmiszer- és textiliparra tevődött át a hangsúly: elsősorban lakossági fogyasztásra, később exportra is termeltek. Jelentőssé vált a bauxitbányászat és a timföldgyártás. A villamosenergia-ipar jelentőségét szaporodó távvezetékek és erőművek mutatták A gépipar a traktorgyártásban, az autók, motorok gyártásában könyvelhetett el sikereket, világhírűvé vált a mozdonygyártás. Magyarország exportra utalt országgá vált, főleg agrárpiacokat igényelt. A főbb partnerek Ausztria, Csehország, Németország, majd 1927-től Olaszország voltak. A gazdasági válság A kékcédulás választások (1947) a Kommunista Párt győzelmét hozták Elkezdődött a gazdaság szovjet mintájú átalakítása. 1947 és 1949 között államosították a bankokat, ipari, kereskedelmi vállalkozásokat, gyárakat, üzemeket. 1948-ban megindult a parasztság szövetkezetekbe kényszerítése, kuláküldözések zajlottak Az első ötéves terv (1950-54) tervszámai irreálisak voltak, túlnyomóan a nehézipart fejlesztették, elavult szovjet technológiával A beruházásokat nem volt miből fedezni (a Marshall-segély a keleti blokkban nem volt igénybe vehető); csak a mezőgazdaság kárára , illetve a bérek alacsonyan tartásával és a kötelező békekölcsön-jegyzésből tudták finanszírozni őket. A túlhajszolt iparosításnak és az ésszerűtlen mezőgazdasági kezdeményezések (pl. gumipitypang- és gyapottermesztés) miatt ellátási problémák jelentkeztek Újra bevezették a jegyrendszert, az életszínvonal 20%-al csökkent. 1928 Agrárválság gabonaárak zuhannak , a magyar gabona nem versenyképes ? belső piac nem képes felvenni akkora mennyiséget - 1926 óta folyamatos eladósodás jegybank feléli arany- és devizatartalékait 1929. október 24. "fekete csütörtök" Magyar Általános Hitelbank elvesztette alaptőkéje nagy részét július 13.: háromnapos bankszünnap, augusztus 14-ig korlátozott betétkifizetések Franciaország, majd a Népszövetség sem ad további kölcsönt Gömbös Gyula kiadja a Nemzeti Munkatervet 95 pont hazai tőkének biztonságot, az embereknek munkát ígér szakszervezetek államosításának kísérlete 1931 nyarán Magyarországon összeomlott a hitelrendszer 1931. július 13-án a kormány háromnapos bankzárlatot hirdetett. Trianon hatásai: A trianoni béke következtében Magyarország elvesztett területének több mint kétharmadát és lakosságának több mint 65%-át Az ország gazdasági élete felborult, hiszen az új határokon kívül maradt a nehézipar működtetéséhez szükséges összes nyersanyagforrás Az antanthatalmaknak fizetett hadisarc szintén nem tett jót a gazdaságnak, mivel a nemzeti vagyon egy jelentős részét erre kellett fordítani. A 20-as évek elején hiperinfláció 1924-ben kedvező kölcsön a Népszövetségtől 1927-ben stabil pénzt vezettek be, a pengőt. A Rákosi-korszak gazdasága Gazdasági rendszerváltás A rendszerváltás során a magyar gazdaság piacgazdasággá történő átalakulása volt az egyik legkiemelkedőbb kérdés, ennek az egyik legfontosabb lépcsője pedig a magánosítás, vagyis a privatizáció volt. Az ipar területén elsősorban az autóipar és az elektrotechnika területe vált kimagaslóvá a kilencvenes évek végére A mezőgazdaságban a téeszek bezárásával nem történt strukturális átalakítás. Az újonnan kialakult magángazdaságok nem voltak elég korszerűek a versenyképesség fenntartásához. a mezőgazdaságban a termőföld és az erdők kárpótlás keretében kerültek tulajdonosaikhoz önkormányzati tulajdonba kerültek a közművek, oktatási intézmények, helyi közlekedés néhány infrastrukturális ágazatban az állami tulajdonforma maradt meg (pl. közlekedés MÁV) az árakat nem központilag írják elő, hanem a kereslet és kínálat szabályozza (a termékek szabad árasak) nagyüzemek helyett kisebb létszámú cégek kft.-k, jelenleg ők vannak a legválságosabb helyzetben versenyhelyzet érvényesül (munkaerő képzettsége és alkalmazása, árak, kutatás-fejlesztési háttér stb. megváltoznak a húzóágazatok: gépiparban szerkezetváltás, tudásipar előretörése, zöldipar fontossága az állam feladata a piacgazdaság működési feltételeinek biztosítása a gazdaság a kilencvenes évek második felére stabilizálódott, de kiszolgáltatott maradt a nemzetközi viszonyoknak. A Nagyatádi-féle földreform és az agrárium a húszas években A válság megoldása: a gazdaság újjászervezése Bethlen kénytelen volt lemondani Utódjának, Károlyi Gyulának (1931-32) az intézkedései azonban hatástalanok maradtak. A válság megoldását végül 3 tényező segítette elő: állami beavatkozás olyan ágazatok védelmében ahol dinamikus növekedés volt várható (villamosenergia-termelés, szénhidrogénipar) a világpiaci árak lassú emelkedése a németországi változások extenzív hatásai:a német gazdaság nemzetiszocialista fejlesztése rengeteg nyersanyagot és agrárterméket igényelt. A Gömbös kormány (1932-1936) kereskedelmi szerződéseket kötött Ausztriával, Olaszországgal, Németországgal. A belgazdaság szintjén támogatta a parasztságot adósságainak visszafizetésében, a korporációs rendszer bevezetése azonban a munkásság és a gyárosok ellenállásán elbukott. a belföldi értékesítést korlátozta a hazai piac szűkös befogadóképessége a mezőgazdasági termékek árai sokkal alacsonyabb szintre kerültek, mint az iparcikkeké növekedett a mezőgazdaság számára hátrányos árkülönbözet - szélesre nyílt az agrárolló csökkent a parasztság pénzbevétele, az adók fizetésére és a gazdaságuk fenntartására hitelt vettek fel, nőtt az eladósodás az adó- és kölcsönterheket, a bérleti díjakat a megváltozott értékesítési feltételek miatt igen sokan képtelenek voltak tovább fizetni, ezért a parasztok tömegesen vesztették el kis parcelláikat a kisiparosok és a kereskedők felének a jövedelme a válság éveiben nem haladta meg az adómentes létminimumot a tisztviselőket és az értelmiséget a fizetések csökkentése mellett a létszámcsökkentés érintette súlyosan A második világháború tovább rontotta a magyar gazdaság helyzetét Az ország újra átállt a haditermelésre Területekeket csatoltak vissza (Észak-Erdély, Felvidék, Bánát), majd újra elcsatolták őket Német megszállás A Szovjetunió a háború után fegyveres erőt sorakoztathatott fel Magyarországon Ausztria rendezetlen állapot miatt -> kommunista erők érvényesülés magyar Havas Melinda: A dualizmus kora http://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=060975 Prezi prezentáció 13 5. verzió N PDF dokumentum 13 N JPEG képállomány 770x433 180 színes közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Nagy Erzsébet