http://dka.oszk.hu/060900/060925 jul9_05.jpg http://dka.oszk.hu/060900/060925/jul9_05_kiskep.jpg Szt. László (kb. 1040-1095) palástjának motívumai a királyi pár alakjaival, alnyomat a palást díszes szövésmintája - A Zágrábi Székesegyház (a palást őrzési helye) belső tere Szt. László (kb. 1040-1095) palástjának motívumai a királyi pár alakjaival, alnyomat a palást díszes szövésmintája - A Zágrábi Székesegyház (a palást őrzési helye) belső tere Szent László király palástja - blokk összefoglaló cím tervező Nagy Péter N 1952- fényképész Gattin Nenad I 1930-1988 digitalizálta OSZK MEK Budapest Magyarország elektronikus szerkesztő OSZK MEK Budapest Magyarország felvéve 2016-01-07 2016-01-07 beszerezve 2012-01-23 2012-01-23 MEK-be való felvétel időpontja. bélyeg grafika fénykép Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye [szerkesztő] Hevesi Erzsébet, Vermes Anna [Budapest] : [Szerk.], [2012] bélyeggyűjtemény OSZK MEK http://mek.oszk.hu/10200/10292/pdf/belyeggyujtemeny07.pdf A Magyar Posta Zrt. engedélyével. Magyar Posta Zrt. Jogvédett. Szolgáltatóipar, belkereskedelem Postai szolgáltatások Képzőművészet, vizuális művészetek Festészet, grafika Történelem, helytörténet Magyar történelem 1526 előtt Képzőművészet, vizuális művészetek Iparművészet, divattervezés Vallás, egyház Keresztény vallások Képzőművészet, vizuális művészetek Építőművészet bélyeg műfaj postabélyeg tárgyszó/kulcsszó szövés tárgyszó/kulcsszó történelmi személy tárgyszó/kulcsszó uralkodó tárgyszó/kulcsszó László (Magyarország: király), I., Szent (1046-1095) személynév Adelhaid (Magyarország: királyné) (106?-1090) személynév székesegyház tárgyszó/kulcsszó belső épületrész tárgyszó/kulcsszó 2003-2004 időszak Magyarország földrajzi hely 2003. SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY PALÁSTJA - BLOKK Horvát-magyar közös bélyegkiadás. Ofszetny. 12 K. fog. T.: Nagy Péter, Nenad Gattin (fotó) Á 2003. jún. 13.-2004. dec. 31. P 150 000 fog., sorszámozva 4704 Bl 283 4803 300 Ft Szt. László (kb. 1040-1095) palástjának motívumai a királyi pár alakjaival, alnyomat a palást díszes szövésmintája. A Zágrábi Székesegyház (a palást őrzési helye) belső tere 800,- 800,- (Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus) Árpád-házi Szent László Magyarország királya 1077-től 1095-ig. Béla magyar király (ur. 1060-1063) és Richeza lengyel hercegnő (1015 k.-1060) második fia. 1077. április 25-én - bátyja I. Géza magyar király (lásd IV.25.) halála után választották királlyá. Életének első éveit Lengyelországban töltötte, 1048 körül érkezett családjával Magyarországra. Részt vett a gyermek Salamon (1053-1087) megkoronázásán 1057-58-ban, amelyhez atyja és bátyja mellett ő is beleegyezését adta. Az ezt követően I. András (ur. 1046-1060) és testvére I. Béla között kiéleződő konfliktusban atyja mellé állt. I. Béla halála után és az I. András fiát Salamont támogató IV. Henrik német-római császár (ur. 1056-1106) - Salamon sógora - támadása nyomán testvérével 1063-ban lengyel földre menekült. II. Boleszláv lengyel fejedelem (ur. 1076-1077) seregével együtt harcolt Salamon ellen. 1068-ban részt vett a moldvai besenyők elleni kerlési csatában. A IV. Henrik pártfogását élvező Salamonnal szemben a pápát és Sváb Rudolf német ellenkirályt (ur. 1077-1080) támogatta, akinek Adelheid nevű lányával kötött 1078-ban házasságot. Részben fegyverrel, részben tárgyalással elérte 1081-ben, hogy övé lett az egész ország feletti törvényes uralom, Salamon pedig, lemondása fejében királyi eltartást kapott. Aztán az ellene összeesküvő Salamont 1082-ben bebörtönöztette. 1083-ban szentté avattatta az államalapító István királyt (lásd VIII.15.), fiát Imre herceget, Gellért püspököt és két zobori remetét Zoerard-Andrást (XI. sz.) és Benedeket (XI. sz.). Ezzel erősítette külpolitikai koncepcióját, miszerint Magyarországot a keresztény államok közösségében méltó hely illesse meg szentjei révén. Az 1090-es évek elején elfoglalta Horvátországot és emiatt szembekerült II. Orbán pápával (1088-1099) és a német-római császár, IV. Henrik szövetségese lett. Szlavóniában, Zágráb székhellyel püspökséget alapított, a bihari püspökség székhelyét áthelyezte Váradra. Nagy adományokkal támogatta az egyházat, megalapította a somogyvári Szent Egyed és a szentjobbi apátságot. Kemény törvényei a központi hatalom megerősítését, a királyi jövedelmek növelését, a magántulajdon védelmét és az egyház szerepének erősítését szolgálták. Később ügyesen használta ki a pápaság és császárság közötti küzdelmet, hódító tervei megvalósítására. 1085-ben visszaverte a Salamon érdekében betörő besenyők támadásait, és a zsákmányoló kunokat 1091-ben. Hadjáratot vezetett 1092-ben az orosz, 1093-ban a lengyel és 1095-ben a cseh uralkodók ellen, az utóbbi hadjárat során halt meg. Királyságában megszilárdította a kereszténységet, ő maga hű maradt a görögkeleti ortodoxiához. Nagyváradon az általa emelt székesegyházban temették el. A magyar középkor egyik legnépszerűbb királya volt. Személye köré a lovagkirály legendája fonódott. 1192-ben III. Béla magyar király kezdeményezésére III. Celesztin pápa (1191-1198) szentté avatta. (Larousse 1992.2k.629 o., Révai Nl.12k.514 o., MNL.11k.816 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Július) http://mek.oszk.hu/10200/10292/) Konecsni György: Szent László (1040-1095) http://dka.oszk.hu/060800/060801 JPEG képállomány N JPEG képállomány 2621x1709 600 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Kekk Adrienn