<?xml version='1.0' encoding='iso-8859-2' ?>
<?xml-stylesheet type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<link rel='stylesheet' type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<DKA>
<identifier> 
	<URLOfDoc>http://dka.oszk.hu/059700/059722</URLOfDoc> 
	<Filename>szinhaz_0080_2.jpg</Filename>
        <Thumbnail>http://dka.oszk.hu/059700/059722/szinhaz_0080_2_kiskep.jpg</Thumbnail> 
</identifier>
<DKAtitle> 
	<MainTitle>Laborfalvi Róza 1848-ban</MainTitle>
	<UniformTitle>Laborfalvi Róza 1848-ban</UniformTitle>
</DKAtitle>
<contributor_corp>
        <RoleOfContributorCorp>elektronikus szerkesztő</RoleOfContributorCorp>
        <ContributorCorpName>OSZK MEK</ContributorCorpName>
        <PlaceOfContributorCorp>Budapest</PlaceOfContributorCorp>
        <CountryOfContributorCorp>Magyarország</CountryOfContributorCorp>
</contributor_corp>
<date>
        <Pevent>felvéve</Pevent>
        <PdateChar>2014-08-13</PdateChar>
        <Pdate>2014-08-13</Pdate>
</date>
<date>
        <Pevent>beszerezve</Pevent>
        <PdateChar>2014-05-09</PdateChar>
        <Pdate>2014-05-09</Pdate>
        <PdateNote>MEK-be való felvétel időpontja.</PdateNote>
</date>
<type>
        <NameOfType>grafika</NameOfType>
        <NameOfType>könyvrészlet</NameOfType>
</type>
<subcollection>
        <NameOfCollection>A Nemzeti Színház története</NameOfCollection>
</subcollection>
<original_document>
        <OriginalTitle>A Nemzeti Színház története. 1., Az első félszázad</OriginalTitle>
        <OriginalCreator>Rédey Tivadar</OriginalCreator>
        <OriginalAttendance>Budapest : Magyar Könyvbarátok, 1937</OriginalAttendance>
        <OriginalType>könyv</OriginalType>
</original_document>
<source>
        <NameOfSource>OSZK MEK</NameOfSource>
        <URLOfSource>http://mek.oszk.hu/12800/12846</URLOfSource>
</source>
<topic>
        <Topic>Film, színház, előadóművészet</Topic>
        <Subtopic>Film- és színháztörténet</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Film, színház, előadóművészet</Topic>
        <Subtopic>Színházművészet</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Képzőművészet, vizuális művészetek</Topic>
        <Subtopic>Festészet, grafika</Subtopic>
</topic>
<subject>
        <Keyword>egészalakos kép</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>színész</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>előadóművész</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>színházi grafika</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>Jókai Mórné Laborfalvi Róza (1817-1886)</Keyword>
        <SubjectRefinement>személynév</SubjectRefinement>
</subject>
<coverage>
        <CoverageKeyword>1848</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>időszak</CoverageRefinement>
</coverage>
<description>
        <Caption>Laborfalvi Róza 1848-ban</Caption>
        <Description>Jókainé Laborfalvi Róza színésznő. Jókai Mór felesége, a realista magyar színjátszás úttörője, aki kiemelkedő drámai színésznőként beírta magát a magyar színház történetébe. Jókainé Laborfalvi Róza születésekor a Benke Judit nevet kapta szüleitől; apja Benke József székely származású erdélyi színész-nemesember volt, édesanyja pedig Rácz Zsuzsánna színésznő. Döbrentei Gábor biztatására 1833-ban lépett színpadra a budai Várszínházban. 1837-ben átszerződött a Nemzeti Színházba, ahol tragikai szerepeket játszott, Kántorné Engelhardt Anna kezéből véve át a stafétabotot. Sokat dicsérték mélyzengésű hangját, szavalótehetségét, alakját és kifejező tekintetét.

1848. március 15-én, Katona József Bánk bánjának az előadásán találkozott a nála nyolc évvel fiatalabb Jókai Mórral, egy kokárdát tűzve a férfi kabátjának hajtókájára. Még ebben az évben feleségül ment hozzá. A házasság nagy botrányt kavart, az író családja és barátai (például Petőfi Sándor is) nehezen törődtek bele a kapcsolatba, különösen, mert a feleségnek volt egy házasságon kívül született, ekkor 12 éves lánya, Benke Róza, akinek az apja a kor ünnepelt színésze, Lendvay Márton volt.

Laborfalvi visszavonulásáig, 1859-ig szinte egyeduralkodó volt, akadt olyan pályatársnője, aki azért ment külföldre, mert nem érvényesülhetett mellette. 1857. szeptember 3-án az ő vendégjátékával (és Jókai beszédével) nyitotta meg kapuit a Miskolci Nemzeti Színház. Itt később, 1883-ban egy búcsúfellépés erejéig ismét színpadra lépett. (Forrás: Wikipédia)</Description>
</description>
<relation>
        <NameOfRelation>Laborfalvi Róza Szigligeti "Rózsá"-jában</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://dka.oszk.hu/059700/059716</URLOfRelation>
</relation>
<format>
        <FormatName>JPEG képállomány</FormatName>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<quality>
        <FinestFormat>JPEG képállomány</FinestFormat>
        <MaxImageSize>655x1023</MaxImageSize>
        <FinestResolution>300</FinestResolution>
        <ColorOfImage>szürke</ColorOfImage>
        <MaxColorDepth>24</MaxColorDepth>
        <CompressionQuality>erősen tömörített</CompressionQuality>
</quality>
<status>
        <StatusOfRecord>KÉSZ</StatusOfRecord>
</status>
<operator>
        <RoleOfOperator>katalogizálás</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Kekk Adrienn</NameOfOperator>
</operator>
</DKA>