http://dka.oszk.hu/055400/055410 769_856_pix_Oldal_07_Kep_0004.jpg http://dka.oszk.hu/055400/055410/769_856_pix_Oldal_07_Kep_0004_kiskep.jpg Petőfi összes költeményeinek uj diszkiadásából Petőfi összes költeményeinek uj diszkiadásából Talpra magyar, hí a haza! alcím rajzoló Zichy Mihály N 1827-1906 digitalizálta Arcanum Adatbázis Kft. Budapest Magyarország felvéve 2014-11-28 2014-11-28 digitalizálva 2008-09-01 2008-09-01 grafika újságrészlet Vasárnapi Ujság Vasárnapi Ujság 30. évf. 49. sz. (1883. deczember 9.) hetilap OSZK EPA http://epa.oszk.hu/00000/00030/01553/pdf/ Képzőművészet, vizuális művészetek Képzőművészet általában Szépirodalom, népköltészet Klasszikus magyar irodalom grafika műfaj vers műfaj Petőfi Sándor (1823-1849) személynév vers műfaj költemény tárgyszó/kulcsszó 1848/49-es forradalom és szabadságharc tárgyszó/kulcsszó induló műfaj Petőfi összes költeményeinek uj diszkiadásából: Talpra magyar, hí a haza! - Zichy Mihály rajza. A Nemzeti dal Petőfi Sándor egyik legismertebb verse, amely - Illyés Gyula szerint - magának a költőnek is egyik legkedveltebb költeménye volt. Petőfi a verset 1848. március 13-án, két nappal a forradalom kitörése előtt írta. Petőfi a verset eredetileg arra a népgyűlésre szánta, melyet március 19-ére tervezett a pesti ifjúság. A bécsi forradalom hírére azonban felgyorsultak az események. 15-én először Pesten, a Pilvax kávéházban olvasta fel a verset. A Nemzeti dal a 12 ponttal együtt az első volt, amit a szabad sajtó kinyomtatott az elfoglalt Landerer-nyomdában. (Petőfi egyébként ide elfelejtette magával vinni a kéziratot, ezért emlékezetből diktálta le.) Ezután a versből több ezer példányt osztottak szét a nép között. A Nemzeti dal műfaját tekintve induló, kardal. A szöveg dialógusként jeleníti meg a költőt és a mondataira felelő tömeget az újra és újra visszatérő refrénnel. A párbeszéd jellege annyiban módosul, hogy a megszólító és megszólított nevében egyaránt többes szám első személyű igealakokat használ. A mű tematikailag alapvető ellentéteken épül. A költő a dicső, fényes múltat, a szabadságot (ősapáink, Kik szabadon éltek-haltak, / Szolgaföldben nem nyughatnak) állítja szembe az akkori jelen szégyenteljes rabságával (Rabok voltunk mostanáig, / Kárhozottak). Majd ezt követően utal a jövőre, a feladatra, amely nem más, mint e rablánc lerázása. (Forrás: Wikipédia) Nemzeti Dal http://dka.oszk.hu/003900/003900 A Nemzeti Dal kézirata: A Nemzeti Múzeum Petőfi-szekrényében http://dka.oszk.hu/003800/003899 Petőfi Sándor kézirata: A "Nemzeti dal" első fogalmazványa http://dka.oszk.hu/031600/031682 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1018x1449 199 szürke 24 erősen tömörített KÉSZ katalogizálás Nagy Zsuzsanna