http://keptar.oszk.hu/043600/043683 magy_mueml02_0165.jpg http://keptar.oszk.hu/043600/043683/magy_mueml02_0165_kiskep.jpg Dmek 015345 Szentségház-ajtó Szentségház-ajtó A pozsonyi Szent Márton dómból fiktív cím kézműves Fischer Sigmund I digitalizálta University of Toronto Toronto Kanada felvéve 2013-03-08 2013-03-08 beszerezve 2013-03-04 2013-03-04 MEK-be került. metszet épületrész Magyarország műemlékei Magyarország csúcs-íves stylü műemlékei Henszlmann Imre Budapest : Egyetemi Nyomda, 1880 fametszet szakkönyv OSZK MEK http://mek.oszk.hu/11300/11396/ Képzőművészet, vizuális művészetek Iparművészet, divattervezés Vallás, egyház Egyháztörténet Képzőművészet, vizuális művészetek Festészet, grafika Vallás, egyház Keresztény vallások ajtó tárgyszó/kulcsszó nyílászáró szerkezet tárgyszó/kulcsszó lakatosság tárgyszó/kulcsszó vasművesség tárgyszó/kulcsszó kovácsolt vas tárgyszó/kulcsszó korai gótika stílus Szlovákia földrajzi hely Pozsony földrajzi hely 13. század vége időszak Szentségház-ajtó. A középkori, fából készült szárnyasoltárok nem nyújtottak kellő védelmet a tűz és rablás ellen, ezért az evangéliumi oldalon - a szentély bal oldalán - szentségházat vagy falba mélyített, díszes keretelésű fülkét építettek, amelyet jól zárható vasajtóval láttak el. A tridenti zsinat (1545-1563) határozata alapján a szentség az oltáron kapott helyet (tabernaculum), és ezzel a szentségházak építése megszűnt. Építésük a XIV. században kezdődött, de nagyobb részük - és főleg a díszesek - XV. századi. A szentségházak, szentségfülkék kovácsoltvas ajtói gótikus vasművességünk legszebb alkotásai. A kor biztonsági szempontjainak megfelelően készültek, de az áttört művű rácson a szentséget tartó ciborium, monstrancia látható volt. Némelyik szentségházajtó finom díszei miatt már-már az ötvösség körébe sorolható. Az egyszerűbb szentségfülkék vasajtóinak kerete négyzet, csúcsív vagy szamárhátív alakú; átlósan vagy merőlegesen elhelyezett vasrácsok alkotják, amelyeknek metszési pontjaira egy-egy rozettát szegecseltek. ... A gótika idején az építészek neve már gyakrabban előfordult ugyan, mint a román korban, a lakatos azonban továbbra is névtelen kézműves maradt. Mindössze egy mesternevet ismerünk e korból, Sigismundus Fischer bécsi lakatosét, aki a pozsonyi Szent Mihály-templom elpusztult szentségházának a pozsonyi múzeumban őrzött késő gótikus, aranyozott kovácsoltvas ajtaján megörökítette nevét. A szentségház a XV. század hatvanas éveiben készülhetett, építészeti tagolással, íves bordákkal és karéjokkal, s halhólyagmotívummal díszített, téglány alakú kerettel. A keret négy sarkában heraldikai díszek láthatók: alul a magyar címer, felül a Szentgyörgyi grófok csillagos címerképe, mely talán a készíttetőre utal. Az átlós rácsú, csúcsíves árkádnyíIás ívét a kúszónövény hatásosan kiemeli. A lunettában a lángkoszorús IHS monogram a szakrális jellegre utal. A boltcikkelyekben Pozsony város pirossal és kékkel színezett, bástyás címere található; II. Ulászló pólyákkal és oroszlánokkal díszített címere pedig a készítés korára utal. (Forrás: diszmukovacs.hu) A pozsonyi dóm szentségházának ajtaja http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/osztrak-magyar/images/05065.jpg Építészeti emlékek Felső-Magyarországon http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/osztrak-magyar/ch17s03.html Díszműkovácsolás : A román kori és gótikus vasművesség http://www.diszmukovacs.hu/roman-kori-gotikus-vasmuvesseg St. Martin's Cathedral - "Neo-gothic pastoforion (tabernacle) ... by Sigmund Fischer from Vienna in 15th century." http://www.flickr.com/photos/racaire/3865002168/ JPEG képállomány N JPEG képállomány 1507x2748 szürke 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Laskay Gabriella