<?xml version='1.0' encoding='iso-8859-2' ?>
<?xml-stylesheet type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<link rel='stylesheet' type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<DKA>
<identifier> 
	<URLOfDoc>http://dka.oszk.hu/038000/038035</URLOfDoc> 
	<Filename>1895_Oldal_356_b.jpg</Filename>
        <Thumbnail>http://dka.oszk.hu/038000/038035/1895_Oldal_356_b_kiskep.jpg</Thumbnail> 
</identifier>
<DKAtitle> 
	<MainTitle>László főherczeg első tűzpróbája az 1884-iki pécsi hadgyakorlaton</MainTitle>
	<UniformTitle>László főherczeg első tűzpróbája az 1884-iki pécsi hadgyakorlaton</UniformTitle>
</DKAtitle>
<creator> 
	<RoleOfCreator>fényképész</RoleOfCreator> 
	<CreatorFamilyName>Zelesny</CreatorFamilyName> 
        <CreatorGivenName>Károly</CreatorGivenName> 
        <CreatorInvert>N</CreatorInvert>
        <CreatorYears>1848-1913</CreatorYears>
</creator>
<contributor_corp>
        <RoleOfContributorCorp>digitalizálta</RoleOfContributorCorp>
        <ContributorCorpName>Arcanum Adatbázis Kft.</ContributorCorpName>
        <PlaceOfContributorCorp>Budapest</PlaceOfContributorCorp>
        <CountryOfContributorCorp>Magyarország</CountryOfContributorCorp>
</contributor_corp>
<date>
        <Pevent>felvéve</Pevent>
        <PdateChar>2012-07-17</PdateChar>
        <Pdate>2012-07-17</Pdate>
</date>
<date>
        <Pevent>digitalizálva</Pevent>
        <PdateChar>2008-09-01</PdateChar>
        <Pdate>2008-09-01</Pdate>
</date>
<type>
        <NameOfType>fénykép</NameOfType>
        <NameOfType>újságrészlet</NameOfType>
</type>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Vasárnapi Ujság</NameOfCollection>
</subcollection>
<original_document>
        <OriginalTitle>Vasárnapi Ujság</OriginalTitle>
        <OriginalAttendance>42. évf. 37. sz. (1895. szeptember 15.)</OriginalAttendance>
        <OriginalType>hetilap</OriginalType>
</original_document>
<source>
        <NameOfSource>OSZK EPA</NameOfSource>
        <URLOfSource>http://epa.oszk.hu/00000/00030/02168/pdf/</URLOfSource>
</source>
<topic>
        <Topic>Történelem, helytörténet</Topic>
        <Subtopic>Magyar történelem 1868-1918</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Hadtudomány, katonapolitika</Topic>
        <Subtopic>Hadtudomány általában</Subtopic>
</topic>
<subject>
        <Keyword>csoportkép</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>uralkodó</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>katona</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>László (Ausztria: főherceg) (1875-1895)</Keyword>
        <SubjectRefinement>személynév</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>hadgyakorlat</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Pécs</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<coverage>
        <CoverageKeyword>1884</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>időszak</CoverageRefinement>
</coverage>
<description>
        <Caption>László főherczeg első tűzpróbája az 1884-iki pécsi hadgyakorlaton.
Zelesny Károly fényképe után.</Caption>
        <Description>Habsburg-Lotaringiai László Fülöp Mária Vince főherceg (Alcsút, 1875. július 16. - Budapest, 1895. szeptember 6.), József nádor unokája, a Habsburg-Lotaringiai-ház ún. magyar vagy nádori ágából származó főherceg, az Aranygyapjas rend lovagja. Magyar körökben nagy népszerűségnek örvendett, "a Palatinus Jóska fia, a Palatinus Laci." (Forrás: Wikipédia)</Description>
</description>
<description>
        <Description>... Első tűzpróbáját azonban már kis korában megtette, és nemcsak azzal, hogy gyermekpuskával czélba és kerti madarakra lövöldözött, hanem igazi fegyverrel is, még pedig a legnagyjával akkor, mikor 1884-ben a pécsi hadgyakorlatokra bátyjával, József Ágosttal együtt őt is elvitte édes atyja s ott a sátor-táborban Hollán Ernő altábornagy, Kuzmanovics ezredes és egy tüzértiszt felügyelete mellett s öt köztüzér által környezve egy vaktöltésű ágyút egész szertartásosan elsütött. ...

...atyjokkal a pécsi hadgyakorlaton az Uchatius-ágyú elsütése által a tűzpróbát is letették... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. szeptember 15.)</Description>
</description>
<description>
        <Description>Mint József főherczeg minden gyermeke (a legfiatalabb kis Klotild főherczegnő kivételével), László főherczeg is Alcsúthon született, 1875. évi július 16-án, s ugyanott élte le boldog gyermekkorának legnagyobb részét. Eleitől kezdve tősgyökeres magyar nevelésben részesült. Első iskolai tanulmányait Holdházy apát-kanonok vezette. Könnyű fölfogású és szorgalmas, de virgoncz, eleven gyermek volt, tele jókedvvel és szeretetreméltósággal. Szüléi, testvérei és tanítói egyiránt bálványozták. Elemi tanulmányaiból otthon szokott vizsgálatokat tenni. Szintén a szülői háznál végezte középiskolai tanulmányait is, de vizsgálatokat rendesen nyilvánosan tett a győri főgymnázium benczés tanárai előtt. Ezeken a vizsgálatokon mindig jelen volt Vaszary Kolos, mai bíboros herczegprimás, előbb mint a győri gymnázium igazgatója, utóbb mint a benczés-rend főapátja s a vizsgálat végesztével rendesen szép buzdító beszédet intézett a kis főherczeghez.
Családi elhatározással a katonai pályára levén kiszemelve, 17 éves korában, 1892 október havában a katonai tudományok tanulásához kezdett. Kiképeztetésének tervét Agisburgi Himmel, közös hadseregbeli alezredes, ez a kiváló képzettségű katona dolgozta ki. A tervezet előbb a király ő felsége elé terjesztetett s csak az ő jóváhagyása után vétetett foganatba. E szerint László főherczegnek három évig gyakorlati és elméleti oktatásban kellett részesülnie. Gyakorlatilag egymás után meg kellett ismerkednie a gyalogsági, lovassági és tüzérségi fegyvernemek minden teendőivel, mit ő minden várakozást meghaladó szorgalommal és pontossággal meg is tett; de a három fegyvernem közül a lovassághoz vonzódott leginkább. Remekül lovagolt; de a lövésben is a legjelesebbek közé tartozott. A gyakorlati tárgyakban Himmel alezredesen kivűl Dobner főhadnagy Bozorics, Gaischin, Jankovics kapitányok voltak a mesterei. Ezek mellett Lytomisky főhadnagy oktatta a vívásban és tornázásban. Az elméleti tárgyakban részint katonai, részint polgári tanárok oktatták; így a történelmet és szolgálati szabályzatokat Bauriedel kapitánytól, a német nyelvet és katonai földrajzot Leide kapitánytól, a magyar nyelvi tárgyakat Pokorny budapesti kir. kath. főgymnáziumi tanártól, a franczia nyelvet pedig Izos egyetemi nyelvtanítótól tanulta. Vizsgálatait időről-időre a Ludovika-Akadémia tanárai előtt tette le.
Első tűzpróbáját azonban már kis korában megtette, és nemcsak azzal, hogy gyermekpuskával czélba és kerti madarakra lövöldözött, hanem igazi fegyverrel is, még pedig a legnagyjával akkor, mikor 1884-ben a pécsi hadgyakorlatokra bátyjával, József Ágosttal együtt őt is elvitte édes atyja s ott a sátor-táborban Hollán Ernő altábornagy, Kuzmanovics ezredes és egy tüzértiszt felügyelete mellett s öt köztüzér által környezve egy vaktöltésű ágyút egész szertartásosan elsütött.
Később.mikor katonai tanulmányainak még első évét sem fejezte be, már tényleges szolgálattal vett részt a kőszegi nagy hadgyakorlatokon, melyeknek megkezdése előtt mint szakaszparancsnok jelent meg édes atyja és Himmel alezredes társaságában a földiszített vasúti állomáson ő felsége a király fogadására.
Katonai tanulmányai rendkívül sok dolgot adtak neki, mindazáltal elég gyakran szerzett alkalmat magának arra is, hogy a főváros közművelődési és emberbaráti intézeteiben is tegyen egy-egy látogatást s ez úton is gyarapítsa ismereteit. Hogy az ilyen látogatásokat milyen komoly érdeklődéssel végezte, arra nem utolsó példa a Franklin-társulat nyomdájának megtekintése, hol Himmel alezredes és Dobner főhadnagy kiséretében mintegy másfél órát töltött, nagy figyelemmel szemlélgetvén e minta berendezésű nyomda minden részletét és hallgatván az intézet igazgatóinak és tisztviselőinek a nyomdára vonatkozó magyarázatait.
A legutóbbi három év alatt rendesen Budapesten tartózkodott s folytonosan igen el volt foglalva. Mihelyt azonban egy-egy kis szabad ideje nyilt, sietve sietett haza Alcsúthra, hogy rendkívül szeretett szülői és testvérei társaságában legyen. Sőt haza ment nem egyszer olyankor is, midőn a főherczegi család valamely más birtokán, nevezetesen Fiuméban időzött. Az alcsúthi paradicsomba vonzotta őt szíve, hol oly boldogan tölte gyermekéveit, s hol úgy szólván minden embert ismert.
Részint vadászgatás végett, részint pedig hogy a természet iránt való szeretetét kielégítse, össze-vissza járta a nagy uradalomnak minden részét. De sokat és örömest időzött kastélyuk nagyszerű parkjában is, hol vagy szüléivel sétálgatott, vagy kis húgaival játszadozott, a mit még akkor sem tartott rangján alulinak, mikor utolsó vizsgálatával már a hadnagyi csillagot is kivívta magának.
A kedves, aranyszívű jó gyermeket király ő felsége akkor ismerte meg közelebbről, mikor testvérbátyja, József Ágost főherczeg és ő felsége unokája, Auguszta bajor herczegnő lakodalmán Münchenben együtt voltak. Ettől kezdve különös kegybe jutott úgy a király, mint a királyné ő felségénél, kik a legszeretőbb érdeklődéssel viseltettek további fejlődése iránt. De kedvelt volt ő az egész uralkodóház előtt.
Családias, hazafias és emberies érzéseinek szebbnél szebb nyilvánulásairól nem győznek eleget beszélni, a kik e nagyra menendő fejedelmi ifjat ismerték. Oly nemes sziv veszett el benne, mely egymagában véve is a legszebb, legboldogabb életre lett volna érdemes. Pedig elmebeli tehetségekkel is bőven megáldotta a gondviselés.
A szerencsétlen baleset, a betegség s a kimúlás szomorú történetét nincs miért részleteznünk. Körülményesen ismeri azokat már minden újságolvasó magyar ember, mert hiszen a magyar sajtó tiz napon át semmiről sem írt oly bőven, mint a mi felejthetetlen kis főherczegünkről. S ha valaha, most e gyászesetnél tapasztalhatta ország, világ, hogy a hírlapok bánatos hangú hasábjai valóban a nemzet közérzületét tolmácsolták. Ennél a betegágynál, ennél a ravatalnál nem hallatszott egyetlen hang sem, mely az általános mély részvét, az egyetemes bánkódás és fájdalom szavától elütő lett volna. A mélyen sujtott főherczegi család bánatában részt vett az egész Magyarország. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. szeptember 15.)</Description>
</description>
<relation>
        <NameOfRelation>Wikipédia: Habsburg-Lotaringiai László főherceg</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://hu.wikipedia.org/wiki/Habsburg%E2%80%93Lotaringiai_L%C3%A1szl%C3%B3_f%C5%91herceg</URLOfRelation>
</relation>
<relation>
        <NameOfRelation>Strelisky: Habsburg-Lotaringiai László főherceg, ravatal</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://dka.oszk.hu/021800/021825</URLOfRelation>
</relation>
<relation>
        <NameOfRelation>Strelisky: László főherczeg</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://dka.oszk.hu/038000/038029</URLOfRelation>
</relation>
<format>
        <FormatName>JPEG képállomány</FormatName>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<quality>
        <FinestFormat>JPEG képállomány</FinestFormat>
        <MaxImageSize>878x665</MaxImageSize>
        <FinestResolution>200</FinestResolution>
        <ColorOfImage>szürke</ColorOfImage>
        <MaxColorDepth>24</MaxColorDepth>
        <CompressionQuality>erősen tömörített</CompressionQuality>
</quality>
<status>
        <StatusOfRecord>KÉSZ</StatusOfRecord>
</status>
<operator>
        <RoleOfOperator>katalogizálás</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Laskay Gabriella</NameOfOperator>
</operator>
</DKA>