<?xml version='1.0' encoding='iso-8859-2' ?>
<?xml-stylesheet type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<link rel='stylesheet' type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<DKA>
<identifier> 
	<URLOfDoc>http://dka.oszk.hu/036300/036396</URLOfDoc> 
	<Filename>1895_Oldal_038_b.jpg</Filename>
        <Thumbnail>http://dka.oszk.hu/036300/036396/1895_Oldal_038_b_kiskep.jpg</Thumbnail> 
</identifier>
<DKAtitle> 
	<MainTitle>A Niagara télen</MainTitle>
	<UniformTitle>Niagara télen</UniformTitle>
</DKAtitle>
<contributor_corp>
        <RoleOfContributorCorp>digitalizálta</RoleOfContributorCorp>
        <ContributorCorpName>Arcanum Adatbázis Kft.</ContributorCorpName>
        <PlaceOfContributorCorp>Budapest</PlaceOfContributorCorp>
        <CountryOfContributorCorp>Magyarország</CountryOfContributorCorp>
</contributor_corp>
<date>
        <Pevent>felvéve</Pevent>
        <PdateChar>2012-05-16</PdateChar>
        <Pdate>2012-05-16</Pdate>
</date>
<date>
        <Pevent>digitalizálva</Pevent>
        <PdateChar>2008-09-01</PdateChar>
        <Pdate>2008-09-01</Pdate>
</date>
<type>
        <NameOfType>fénykép</NameOfType>
        <NameOfType>újságrészlet</NameOfType>
</type>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Vasárnapi Ujság</NameOfCollection>
</subcollection>
<original_document>
        <OriginalTitle>Vasárnapi Ujság</OriginalTitle>
        <OriginalAttendance>42. évf. 5. sz. (1895. február 3.)</OriginalAttendance>
        <Technology>fekete-fehér fotó</Technology>
        <OriginalType>hetilap</OriginalType>
</original_document>
<source>
        <NameOfSource>OSZK EPA</NameOfSource>
        <URLOfSource>http://epa.oszk.hu/00000/00030/02135/pdf/</URLOfSource>
</source>
<topic>
        <Topic>Földtudományok, földrajz</Topic>
        <Subtopic>Természeti földrajz</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Földtudományok, földrajz</Topic>
        <Subtopic>Meteorológia</Subtopic>
</topic>
<subject>
        <Keyword>látkép</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>tájkép</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>vízesés</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>tél</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>fagy</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Észak-Amerika</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Niagara</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<coverage>
        <CoverageKeyword>1893</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>időszak</CoverageRefinement>
</coverage>
<description>
        <Caption>A Niagara télen.Amerikai fénykép után.</Caption>
        <Description>A ki csak nyáron látta a Niagarát, alig sejti, hogy ez a nagyszerű természeti csoda nyári mezében mily egyszerű, mondhatnók, szegényes ahhoz a páratlan pompához képest, a melyet télen képes kifejteni. ...

"Ne mulaszsza el megnézni télen is a Niagarát, akkor még szebb, mint nyáron." - mondták amerikai barátaim. S a buzdításnak az lett a vége, hogy nem tudtam a csábításnak ellentállni s az 1893-iki rendkívül hideg télen, január végén, mikor a lapok is híresztelték, hogy a Niagara teljes téli pompájában van, fölkerekedtem Albanyból, New-York állam fővárosából, s a világ legsebesebb gyorsvonatával, az "Empire State Express"-el elrepültem a Niagara felé. ...

Ah!... ez a látvány felulmúlja minden képzeletemet! A vizesés egész tömegével most is szakad, omlik úgy, mint nyáron. A leszakadó óriás víztömeget a fagy sem birja megigázni. De lent, a vizesés aljában, félköralakban - mintegy őrt állva - hatalmas jéghegyek csoportosulnak, melyek vakítóan csillognak, ragyognak a reggeli nap fényében. E jéghegyek a Niagara folyton szállongó párájának alkotásai. Mikor az esés vize a magasból lehull, alant megtörik s egy része finom, könnyű párává foszlik szét, melyet a szél minden irányban elkapkod, s a mint az távolabb lecsapódik a partot övező kőomlásokra, azonnal jéggé fagy, s e jég az egész télen át növekszik, rétegről rétegre. A kezdetben vékony jégrétegekből lassanként egész jéghegyek keletkeznek s mondják, hogy a tél végével azok némelyike, az 55 méternyi vízeséssel majdnem egyenlő magasságra nő. Mikor én láttam őket, akkor némelyik már 35-40 méter magas lehetett. Hasonló jégtömegeket, mint télen a Niagaránál, a mérsékelt földövön nem látni sehol egyebütt, csak talán a magas Alpesek glecserein. A szokatlan látvány aztán télen is nagy számú látogatókat vonz a Niagarához, s szép időben csak úgy rajzik a népség e jéghegyeken. A látogatók előtt e jéghegyek közül rendesen az a legnépszerűbb, mely az esés éjszaki oldalán szokott képződni; ugyanaz, melyet mai számunkban közölt képünk is ábrázol. Ezt "Jég-hid"-nak (Ice Bridge) szokták nevezni. Mikor az Ice Bridge már jó magas, oldalába lépcsőt vágnak s azon, a vízeséssel szemközt, felmászhatunk annak egész a szomszédságába. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. február 3.)</Description>
</description>
<description>
        <Description>A Niagara-vízesés (angolul: Niagara Falls, franciául: les Chutes du Niagara) egy hatalmas vízesésegyüttes a Niagara folyón. Kanada és az Amerikai Egyesült Államok határán fekszik elválasztva Ontario tartományt és New York államot. Niagara Falls, Ontario és Niagara Falls, New York ikervárosok között található, 27 km-re Buffalótól.

Niagara-vízesés két fő részből áll, amiket a Kecske-sziget választ el: a Patkó-zuhatag a határ kanadai oldalán és az Amerikai-zuhatag az amerikai oldalon. Szintén az amerikai oldalon található még egy kisebb, a Menyasszonyi fátyol-zuhatag, amit a Luna-sziget különít el.

A vízesés együttes a gleccserek visszahúzódásakor formálódott, a Wisconsin-gleccseresedés végén az utolsó jégkorszakban; a víz az újonnan létrejött Nagy-tavakból vájt utat magának ide a Niagara-lejtőn át az Atlanti-óceán irányába.

Bár nem rendkívül magas, a Niagara-vízesés nagyon széles: több mint 168 000 m&#179; zúdul le minden percben magas vízállás esetén, és 110 000 m&#179; átlagosnál. Ez a legnagyobb vizhozamú vízesés Észak-Amerikában.

A Niagara-vízesés egyszerre csábító szépsége és hasonlóan értékes hidroelektronikus ereje miatt. Az egyensúly megteremtése a természetes megőrzés, az üdülési, kereskedelmi és ipari felhasználások között kihívást jelent a gondviselők számára az 1800-as évektől fogva. (Forrás: Wikipédia)</Description>
</description>
<relation>
        <NameOfRelation>Wikipédia: Niagara-vízesés</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://hu.wikipedia.org/wiki/Niagara-v%C3%ADzes%C3%A9s</URLOfRelation>
</relation>
<relation>
        <NameOfRelation>A Niagara télen és amikor befagyott 1911-ben</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://www.slideshare.net/HorvathEniko/a-niagara-tlen-s-amikor-befagyott-1911-ben</URLOfRelation>
</relation>
<format>
        <FormatName>JPEG képállomány</FormatName>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<quality>
        <FinestFormat>JPEG képállomány</FinestFormat>
        <MaxImageSize>1191x580</MaxImageSize>
        <FinestResolution>200</FinestResolution>
        <ColorOfImage>szürke</ColorOfImage>
        <MaxColorDepth>24</MaxColorDepth>
        <CompressionQuality>erősen tömörített</CompressionQuality>
</quality>
<status>
        <StatusOfRecord>KÉSZ</StatusOfRecord>
</status>
<operator>
        <RoleOfOperator>katalogizálás</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Laskay Gabriella</NameOfOperator>
</operator>
</DKA>