http://dka.oszk.hu/025400/025445 BALPART_0032_cr.jpg http://dka.oszk.hu/025400/025445/BALPART_0032_cr_kiskep.jpg Justh Gyula Justh Gyula elektronikus szerkesztő OSZK MEK Budapest Magyarország felvéve 2011-05-03 2011-05-03 beszerezve 2011-01-13 2011-01-13 MEK-be való felvétel időpontja. kép A Szövetkezett Balpárt arcképcsarnoka A Szövetkezett Balpárt arcképcsarnoka Budapest : Révai - Salamon Ny., 1905 életrajz OSZK MEK http://mek.oszk.hu/09000/09033 Politika, államigazgatás Politikatörténet Politika, államigazgatás Pártok, politikai mozgalmak Történelem, helytörténet Magyar történelem 1868-1918 személyt ábrázoló kép tárgyszó/kulcsszó portré műfaj politikus tárgyszó/kulcsszó Justh Gyula (1850-1917) személynév Magyarország földrajzi hely 19-20. sz. időszak Justh Gyula liberális polgári politikus. Justh Zsigmond fivére. Jogot végzett. 1876-ban a gyulai járás főszolgabírója lett, függetlenségi álláspontja miatt azonban 1878-ban a kormányon levő Szabadelvű Párt megbuktatta. Visszavonult tornyai birtokára, majd 1884-ben Makó függetlenségi párti képviselőjévé választották. Haláláig Csanád vm. képviselője, a polgári demokratikus reformok szószólója volt. 1891-ben a Függetlenségi Párt alelnökévé, 1893-ban elnökévé választották. Döntő szerepe volt Wekerle egyházpolitikai reformjainak keresztülvitelében. A 48-as frakciók szétválásakor szakított Ugron Gábor csoportjával. A párt egyesülésekor ismét elnökké választották, 1895-ben azonban lemondott a hazatért Kossuth Ferenc javára. Tovább is szerepet vitt azonban az ellenzéki megmozdulások, így 1897-ben a büntető perrendtartás ún. sajtóparagrafusa ellen, 1898-ban a Bánffy-kormányt megbuktató obstrukció vezetésében. 1905-ben a képviselőház elnökévé választották. Kossuth Ferenctől eltérően mérsékelt álláspontot foglalt el a horvát képviselők obstrukciójával szemben, amelyet a Kossuth által Horvátországban az államvasutaknál bevezetett m. szolgálati nyelv váltott ki. Az önálló Nemzeti Bank követelésében éles ellentétbe került a párt Kossuth által vezetett csoportjával és 1909-ben lemondott a házelnökségről. Ezt követően a polgári radikálisokkal és a szociáldemokratákkal együttműködve lépett fel az általános választójog érdekében. 1912-ben vezette a Tisza elleni obstrukciót. 1913-ban Tisza István politikájával szemben ismét az egyesült függetlenségi párt társelnöke lett Kossuth Ferenccel, azonban a tényleges vezetést átengedte Károlyi Mihálynak, a párt ügyvezető elnökének, egyetértve Károlyi polgári radikális programjával. Élete utolsó éveiben betegeskedése miatt visszavonult a politikai élettől. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon) Varga József: Justh Gyula http://dka.oszk.hu/019700/019775 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1125x1647 300 szürke 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Kekk Adrienn