http://dka.oszk.hu/021000/021013 farkasreti_kovacs_p.jpg http://dka.oszk.hu/021000/021013/farkasreti_kovacs_p_kiskep.jpg Kovács Pál Kovács Pál fényképész Varga József N felvéve 2010-12-02 2010-12-02 fénykép Varga József fotói Farkasréti temető Dr. Varga József honlapja http://www.agt.bme.hu/varga/foto/ajanlat.html Az alkotótól. Képzőművészet, vizuális művészetek Szobrászat, kerámiaművészet Család, társas kapcsolatok Halál Képzőművészet, vizuális művészetek Építőművészet Sport, testnevelés Sporttörténet Kovács Pál (1912-1995) személynév síremlék tárgyszó/kulcsszó temető tárgyszó/kulcsszó sírfelirat műfaj Magyarország földrajzi hely Budapest földrajzi hely Farkasréti temető: 8/2-1-73 Kovács Pál Ádám hatszoros olimpiai bajnok vívó, sportvezető, honvédtiszt, Kovács Attila és Kovács Tamás világbajnok vívók apja. 1929-től a BBTE (Budapesti Budai Torna Egylet), 1931-től a Ludovika Akadémia SE, 1935-től a HTVK (Honvéd Tiszti Vívó Klub), 1945-től a Ganz Vasas, majd 1954-től a Budapesti Vasas vívója volt. 1933-tól kezdődően huszonhét éven keresztül szerepelt a magyar válogatottban. Kard- és párbajtőrvívásban is versenyzett, de kardvívásban vált világhírűvé. Borsody László tanítványa volt, aki Italo Santelli vívóiskolájától eltérő, akkor újnak számító vívóstílust oktatott. E stílus első jelentős képviselője a Los Angeles-i olimpián két aranyérmet nyert Piller György volt. Kovács Pál 1936-tól kezdődően öt nyári olimpián vett részt és összesen hat arany és egy bronzérmet nyert. Ezzel máig ő az olimpiák történetének egyik legeredményesebb kardvívója, rajta kívül máig csak Gerevich Aladár és Kárpáti Rudolf szerzett ebben a fegyvernemben legalább hat olimpiai aranyérmet. Bajnoki címei közül ötöt nyert csapatban és egyet egyéniben. Pályafutása alatt az Európa-bajnokságokon, illetve az 1937-től kiírt világbajnokságokon összesen tizenkét érmet - köztük egy Európa-bajnoki és kilenc világbajnoki aranyérmet - nyert. Egyéniben is eredményes volt, egy világbajnoki címe mellett kétszer szorult - 1951-ben Gerevich Aladár, 1954-ben Kárpáti Rudolf mögött - a második helyre. Az aktív sportolástól negyvennyolc évesen, az 1960. évi római olimpia után vonult vissza.Felsőfokú tanulmányait 1930-ban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen kezdte, majd 1931-ben a Ludovika Akadémia mérnök tiszti hallgatója lett. 1935-ben honvéd hadnaggyá avatták. A második világháború végén két évet hadifogságban töltött, majd hazatérése után leszerelt és a Ganz-Mávag tervezőmérnöke lett. Röviddel halála előtt nyugalmazott dandártábornoki kinevezést kapott. Visszavonulása után a Magyar Vívó Szövetség alelnöke, 1963-tól 1968-ig elnöke lett. 1968-tól a Magyar Olimpiai Bizottság tagja, egyúttal a Nemzetközi Vívó Szövetség (FIE) Végrehajtó Bizottságának tagja és a Kard Szakbizottság elnöke. 1980-tól 1983-ig a FIE alelnöke, 1983-tól örökös tiszteletbeli tagja. 1991-től a Halhatatlanok Klubjának tagja. 1984-ben megkapta a NOB Olimpiai Érdemrend ezüst fokozatát. (Forrás: Wikipédia) Gerevich Aladár http://dka.oszk.hu/020800/020899 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1200x1600 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Kekk Adrienn