http://dka.oszk.hu/019900/019914 kerepesi_csepreghy.jpg http://dka.oszk.hu/019900/019914/kerepesi_csepreghy_kiskep.jpg Csepreghy Ferenc Csepreghy Ferenc fényképész Varga József N szobrász Huszár Adolf N felvéve 2010-10-19 2010-10-19 fénykép dombormű Varga József fotói Kerepesi temető Dr. Varga József honlapja http://www.agt.bme.hu/varga/foto/ajanlat.html Az alkotótól. Képzőművészet, vizuális művészetek Szobrászat, kerámiaművészet Család, társas kapcsolatok Halál Képzőművészet, vizuális művészetek Építőművészet Történelem, helytörténet Genealógia, családtörténet Csepreghy Ferenc (1842-1880) személynév síremlék tárgyszó/kulcsszó temető tárgyszó/kulcsszó sírfelirat tárgyszó/kulcsszó dombormű műfaj Magyarország földrajzi hely Budapest földrajzi hely Kerepesi temető: 34/1-1-29 Csepreghy Ferenc író, költő, a Petőfi Társaság tagja. Apja Csepreghy István fűszerkereskedő volt, aki fiát 14 éves korában Esztergomba asztalos mesterségre adta. Amikor nyaranta a gazdája kiküldte kecskéjével a mezőre, unokabátyjától, Kovács Józseftől, a papnevelőből kölcsönvett könyveket olvasgatta. 1860 tavaszán felszabadult és Pestre ment dolgozni. A katolikus legényegyletbe lépett, melynek elnöke dr. Szabóki pártfogásába vette. Az egylet műkedvelőivel többször fellépett. 1862-ben e színpad számára kétfelvonásos kis színművet írt, "Az elnök névnapja" címmel. Egészsége gyenge volt és 1862-ben gyomorfekélyt kapott. E betegsége után öccse, Csepreghy János hívására Esztergomba ment, ahol 1863-ban együtt fáradoztak egy legényegylet alapításán, melynek ő lett a dékánja. Júniusban Bécsbe ment dolgozni. Itt írta a "Magyar fiúk Bécsben" című darabját, melyet először 1865-ben az esztergomi legényegyletben adtak elő, amikor sorozásra haza kellett jönnie. 1865 júniusában ismét visszament Bécsbe, majd 1866-ban Münchenbe utazott. Meggyengült egészsége miatt 1867 elején haza kellett térnie Szalkára a szülői házhoz. 1868 őszén jött ismét Pestre, ahol öccsével, Jánossal önálló üzletet nyitottak. A vállalkozás csakhamar virágzásnak indult és egészen 1872-ig működött. Ekkor megromlott egészsége miatt abbahagyta az asztalosmesterséget és erejét egészen az irodalomnak szentelte. 1875-ben üdülni ment orvos sógorához Erdélybe. A népszínház megnyitásakor Rákosi Jenő a színház titkárává nevezte ki (1876-1878). Rákosihoz nemcsak rokonsági kötelék fűzte (nővérét, Rákosi Idát 1872. február 10-én vette nőül), hanem a legnagyobb bizalom is. 1878 nyarától már keveset dolgozott, betegsége miatt Olaszország enyhe éghajlata alá kellett menekülnie. 1879 nyarán visszajött, látszólag gyógyultan, de az ősz elől Görbersdorfba kellett utaznia, s itt halt meg. A Kerepesi temetőben a Gerster Kálmán terve szerint emelt szép sírkő, a költőnek Huszár Adolf által mintázott, domborművű arcképével díszítve jelöli pihenő helyét. Legelső irodalmi kísérletei versekből álltak, melyek a napi- és hetilapokban jelentek meg, így a Pesti Hírnökben (1861), a Vasárnapi Ujságban (1867), a Magyarország és a Nagyvilág hasábjain (1870-1875, 1880.), a Fővárosi Lapok (1871-1879 verseiből), továbbá az Athenaeum (1873) rovataiban. Írt egy regényt is "Az utolsó esztendő" címmel, melyet a Reform című lap jelentetett meg. Színházi előadásairól a napilapok és Beöthy Zsolt is tüzetes ismertetéseket adtak. 1878-ban Sanremoból humoros leveleket írogatott a Nemzeti Hírlapnak. Még Görbersdorfból is küldött a Fővárosi Lapok számára elbeszélő költeményt "Kis sapka" címmel, továbbá a Pesti Napló számára egy elbeszélést, amely utolsó műve volt. (Forrás: Wikipédia) Endrődi Sándor http://dka.oszk.hu/019800/019888 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1200x1600 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Kekk Adrienn