http://dka.oszk.hu/019800/019832 kerepesi_gyulai.jpg http://dka.oszk.hu/019800/019832/kerepesi_gyulai_kiskep.jpg Gyulai Pál Gyulai Pál fényképész Varga József N felvéve 2010-10-16 2010-10-16 fénykép Varga József fotói Kerepesi temető Dr. Varga József honlapja http://www.agt.bme.hu/varga/foto/ajanlat.html Az alkotótól. Képzőművészet, vizuális művészetek Szobrászat, kerámiaművészet Család, társas kapcsolatok Halál Képzőművészet, vizuális művészetek Építőművészet Történelem, helytörténet Genealógia, családtörténet Gyulai Pál (1826-1909) személynév síremlék tárgyszó/kulcsszó temető tárgyszó/kulcsszó sírfelirat műfaj Magyarország földrajzi hely Budapest földrajzi hely Kerepesi temető: B. 558 Gyulai Pál irodalomtörténész, költő, prózaíró, egyetemi tanár, kritikus, az MTA tagja (l. 1858, r. 1867, ig. 1883, t. 1906). Apja nemesi származású tisztviselő. A kolozsvári református kollégiumban tanult. 1845-től az erdélyi arisztokrata Bethlen János fiainak nevelője. Ezekben az években versei, novellái jelentek meg. 1848 tavaszán Kolozsvárott a forradalmár ifjúság egyik szóvivője, Szász Károllyal és Mentovich Ferenccel forradalmi politikai versekből összeállított kötetet adott ki Nemzeti színek címmel. A forradalom eseményeiben, harcaiban azonban nem vett részt. A békepárti Teleki Domokos titkára Pesten, Gernyeszegen, majd ismét Pesten. 1850-ben, a Pesti Röpívekben kezdte kritikusi pályafutását. 1853-ban Pákh Alberttal szerkesztette a Szépirodalmi Lapokat. 1854-ben jelent meg az Új Magyar Múzeumban nagy irodalomtörténeti jelentőségű tanulmánya, a Petőfi Sándor és lírai költészetünk. 1855-56-ban tanítványával, Nádasdy Tamással Berlinben, Párizsban, Münchenben tanult. Az 50-es évek végén már az irodalmi Deák-párt egyik vezető alakja, Kemény Zsigmond, Csengery Antal, Arany János barátja. 1858-ban feleségül vette Szendrey Máriát, Petőfi sógornőjét. Ugyanebben az évben a kolozsvári református kollégiumhoz került tanárnak. 1860-ban a Kisfaludy Társ. tagja. 1862-ben jött vissza Pestre; Arany mellett a Szépirodalmi Figyelő segédszerkesztője, a Magyar Írók Segélyegyletének titkára 1867-ig, tanár a református gimnáziumban, majd a színiképző aligazgatója. 1870-től az MTA osztálytitkára, az akadémiai pályázatok döntő szavú bírálója. 1873-tól szerkesztette a Budapesti Szemlét, 1875-től az Olcsó Könyvtárt. 1876-tól 1892-ig a budapesti egyetem tanára, Toldy Ferenc utóda. 1879-től a Kisfaludy Társaság elnöke, 1885-től főrendiházi tag. 1899-ben lemondott a Kisfaludy Társaság elnökségéről, 1902-ben megvált az egyetemtől. Utolsó éveiben már csak a Budapesti Szemlét szerkesztette. Szépirodalmi művei közül kiemelkedik az Egy régi udvarház utolsó gazdája c. regénye, a m. kritikai realizmus egyik első alkotása. Legmaradandóbbat mint irodalomtörténész és kritikus alkotta a népi-nemzeti irány elismeréséért vívott harcaival. 1870 után kritikáiban egyre inkább a konzervatív világszemlélet jutott kifejezésre. Sajtó alá rendezte, többnyire bevezetéssel, jegyzetekkel Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Madách Imre, Kemény Zsigmond, Arany László és mások műveit, valamint a Magyar Népköltési Gyűjteményt. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon) Schöpflin Aladár http://dka.oszk.hu/019500/019587 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1200x1600 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Kekk Adrienn