http://dka.oszk.hu/017600/017642 HUN_Klarafalva_COA.jpg http://dka.oszk.hu/017600/017642/HUN_Klarafalva_COA_kiskep.jpg Klárafalva címere Klárafalva címere közreadó N Dencey felvéve 2011-06-02 2011-06-02 kibocsátva 2009-01-11 2009-01-11 A Wikipédiába való feltöltés dátuma. címer Wikipédia Magyarország megye- és településcímerei Wikipédia http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:HUN_Kl%C3%A1rafalva_COA.jpg&filetimestamp=20091130202118 Történelem, helytörténet Helytörténet, helyismeret Történelem, helytörténet Egyéb történeti segédtudományok Politika, államigazgatás Közigazgatás, önkormányzatok címer műfaj címertan tárgyszó/kulcsszó embléma tárgyszó/kulcsszó település tárgyszó/kulcsszó Magyarország földrajzi hely Csongrád megye földrajzi hely Klárafalva földrajzi hely A település címere álló háromszögpajzs, melyet pajzsderékon arany-kék-arany habos pólyák osztanak két pajzsfélre. A felső vörös mezőben jobbra vágtázó aranyparipa, rajta aranyos tegzű aranyvitéz, előre feszített íján villásvégű nyílvesszővel látszik. Az alsó, kék mezőben aranyló téglafal fölé emelkedik egy fekete-ezüst ruházatú szembeforduló, enyhén balra néző szerzetesnő, derekán aranyos kötél, feje körül aranyglória, jobbjában hosszú szárú ezüstkeresztet, baljában ezüstös szirmú zöld liliomot tart. A pajzson ötágú (három lomb, két gyöngy), nyitott, zafírral, smaragddal és rubinnal ékesített, arany leveleskorona helyezkedik el. A foszlányok jobbról vörös és arany, balról kék és ezüst. Klárafalva e jelképe beszélő címer (tessera loquens): felhívja a figyelmet arra, hogy vízjárta, dúsfüvű ártéri területe már a népvándorlások korában a nagyállattartó népek kedvelt szálláshelye volt. Egyedülálló régészeti lelete a címerbe foglalt vágtázó lovas, amely egy avar nagyszíjvéget díszített, s vadászjelenete is helyi eseményt örökíthetett meg, hiszen a villás hegyű nyílvesszőt gázlómadarak vadászatára használták. A pajzsderék arany-kék-arany habos pólyái több jelentést is hordoznak. Szimbolizálják azt, hogy a település a Maros partján fekszik, magas vízállás idején ketté is osztotta a falut. Utalnak ugyanakkor arra, hogy a Marosból egykor aranyat is mostak, illetve, hogy az itt kitermelt homokot a múlt század végi nagyszabású szegedi építkezések idején "aranyhomoknak" is nevezték. Ám arra is emlékeztetnek, hogy Klárafalva templomos hely volt már a 15. században, de a történelem viharai (különösen a 15 éves háború) elnéptelenítették, s csak a 18. században települt újra. Az aranymáz az itt termelt dohány érett leveleinek és a hagyma burokpikkelyeinek aranyló színét idézi. Végezetül: a település patrónájának és névadójának hosszú "aranyhaja" volt, amelyeket Szent Ferenc vágott le a szerzetbelépésekor. Az alsó, kék mezőben Szent Klára alakja látható már szerzetesi ruhában, jobbjában a hit jelképével, baljában a szüzesség attribútumával, amint egy téglafal fölé magasodik. Ez a címerkép felidézi egyik jelentős csodáját: amikor puszta megjelenésével elűzte kolostora falairól és falai alól II. Frigyes császár szaracén zsoldosait. E kép egyben emléket állít a település első ismert pecsétlenyomatának is. A korona a település autonómiájának és méltóságának jelképe. A foszlányok - ismételve a címerpajzs színeit - a terület dúsan termő voltát, s lakosainak szorgos munkáját szimbolizálják. Kiszsidány címere http://dka.oszk.hu/017300/017641/ JPEG képállomány N JPEG képállomány 2000x1744 300 24 KÉSZ katalogizálás Laskay Gabriella