https://dka.oszk.hu/130300/130378 1591336490.jpg https://dka.oszk.hu/130300/130378/1591336490_kiskep.jpg Színek tónusaiban Színek tónusaiban felvéve 2022-10-18 2022-10-18 kibocsátva 2020 0000-00-00 Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma. fénykép Országalbum Országalbum https://www.orszagalbum.hu/p/szinek-tonusaiban/130523 Attribution 4.0 Történelem, helytörténet Helytörténet, helyismeret Építészet, építőipar Épületek Utazás, turizmus Magyarországi látnivalók vár tárgyszó/kulcsszó épületkép műfaj romos építmény tárgyszó/kulcsszó természetkép műfaj látkép műfaj Nógrád földrajzi hely A nógrádi vár (Novigrad, azaz Újvár ) Magyarország legrégibb szabálytalan alaprajzú, belső tornyos kővára. Az Ipoly folyó által félkörívbe fogott Börzsöny belsejében megbújó Nógrád község névadó vára, amely a környező vidékből hatvan méterre kimagasodó, nagy területű fennsíkot koronázza. A nógrádi vár az Ipoly folyó által félkörívbe fogott Börzsöny belsejében megbújó Nógrád község névadó vára, amely a környező vidékből hatvan méterre kimagasodó, nagy területű fennsíkot koronázza. A 11. század várépítkezéseinek megfelelően fagerendákból alkotott, kazettás szerkezetű, majd földdel töltött várfalak jelentették a védelem erejét. Így épülhetett a nógrádi ispánsági vár is. Az évszázadokon át királyi kézben lévő birtokot Árpád-házi IV. (Kun) László adományozta a váci püspökségnek. A fennsík egyik sarkában - mély szárazárokkal elkerítve - létesült a belsővár, melynek jelenleg igen csonka maradványokban látható épületeit a 15. század második felében emeltette Báthory Miklós váci püspök. Ebben az időszakban készült el az a nagyméretű, három emelet magas öregtorony is, melynek csonkja messziről jellegzetessé teszi a nógrádi várromot. A korabeli feljegyzések szerint a magas lakótorony mellett reneszánsz díszítéssel, minden kényelmi berendezéssel ellátott palotaszárnyat alakított ki Jacobus Tragurinus itáliai építőmester, de megfordult a nagyszabású munkálatokon Hunyadi Mátyás király udvari építésze, Giovanni Dalmata is. Az építkezések végét az 1483-as évszámmal jegyzett, sárkányos, farkasfog díszítésű Báthory-címer jelzi, amit a feltárás alkalmával találtak a belsővár feltöltődött árkában. A külsővár védelmét eleinte ágyúrondellák, majd a 17. századtól kezdve ó-olasz típusú bástyák látták el. 1544-ben a közeledő törökök elől megfutamodott a helyőrsége, visszafoglalására csak kerek ötven esztendő múltán került sor. Az Oszmán Birodalom csapatainak második megszállása 1663 őszén történt, amikor 27 napi ostrom után voltak kénytelenek feladni posztjukat a királyi zsoldosok. Az 1685. évnek egy nyári viharában villám csapott a belsővár magas öregtornyába, felrobbantva az ott tárolt puskaport. Az óriási robbanás teljesen megsemmisítette a belsővárat, ezzel gyakorlatilag védhetetlenné téve azt. Ezzel katonai jelentőségét végleg elvesztette, falait a könyörtelen időjárás és a környékbeli lakosság bontó kezei fogyasztották meg. 1949-ben kisméretű ásatást végeztek a belsővár árkában, de a helyreállításra 1997-ig várni kellett. Ebben az időszakban egészült ki az új-olaszbástya, kapott védőtetőt a kerek rondella, és felállították az országzászlót. Nógrád vára - a magyar történelem ezeréves néma tanúja - öregtornyának messziről látható csonkjával várja a távoli múltra kíváncsi látogatókat. Tichy-Rács Éva: Nógrádi vár https://dka.oszk.hu/018200/018243 JPEG képállomány N JPEG képállomány 6840x3848 300 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Simon Jennifer