<?xml version='1.0' encoding='iso-8859-2' ?>
<?xml-stylesheet type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<link rel='stylesheet' type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<DKA>
<identifier> 
	<URLOfDoc>http://keptar.oszk.hu/120200/120223</URLOfDoc> 
	<Filename>1462950372.jpg</Filename>
        <Thumbnail>http://keptar.oszk.hu/120200/120223/1462950372_kiskep.jpg</Thumbnail> 
</identifier>
<DKAtitle> 
	<MainTitle>Tajtékos kabóca</MainTitle>
	<UniformTitle>Tajtékos kabóca</UniformTitle>
</DKAtitle>
<date>
        <Pevent>felvéve</Pevent>
        <PdateChar>2019-07-01</PdateChar>
        <Pdate>2019-07-01</Pdate>
</date>
<date>
        <Pevent>kibocsátva</Pevent>
        <PdateChar>2016-05-11</PdateChar>
        <Pdate>2016-05-11</Pdate>
        <PdateNote>Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma.</PdateNote>
</date>
<date>
        <Pevent>létrehozva</Pevent>
        <PdateChar>2016-05-07</PdateChar>
        <Pdate>2016-05-07</Pdate>
        <PdateNote>A fotózás dátuma.</PdateNote>
</date>
<type>
        <NameOfType>fénykép</NameOfType>
</type>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Állatvilág</NameOfCollection>
</subcollection>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Országalbum</NameOfCollection>
</subcollection>
<source>
        <NameOfSource>Országalbum</NameOfSource>
        <URLOfSource>https://www.orszagalbum.hu/p/tajtekos-kaboca/98846</URLOfSource>
</source>
<rights>
        <CCCode>Attribution 4.0</CCCode>
</rights>
<topic>
        <Topic>Biológia, etológia</Topic>
        <Subtopic>Állattan</Subtopic>
</topic>
<subject>
        <Keyword>állatkép</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>vadon élő állat</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>rovar</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>kabóca</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>imágó</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Magyarország</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<description>
        <Caption>Kakukknyálból kikelt kabócagyerek (Cercopidae)</Caption>
        <Description>A kabócák (Cicadidae) a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjének színkabócák (Auchenorrhyncha) alrendjébe tartozó rovarcsalád. Szúró-szívó szájszervű, rendszerint röpképes, kizárólag szárazföldön élő rovarok. Merőlegesen álló rövid fejjel, duzzadt homlokkal rendelkeznek. Mellső szárnyaik a hátsóknál hosszabbak, hártyásak. Testük jellegzetes ék alakú, hengeres. Vannak közöttük egészen aprók (2 mm körüliek), de a trópusokon akár 11 cm nagyságot meghaladó fajaik is élnek. A Kárpát-medencei fajok többsége nem éri el a 10 mm-t sem, de például legnagyobb itteni képviselőik, az énekes kabócák (Cicadinae alcsalád) az 1-4 cm-es mérettartományba esnek. A hímeknél a kilencedik potrohszelvényen helyezkednek el az ivarszervek, amelyek alakja rendszerint fajra jellemző elkülönítő bélyeg. A nőstények fűrészes tojócsövet viselnek, mellyel a növény szövetét vágják fel, hogy petéiket elhelyezhessék.

Hangadó készüléke mindkét ivar egyedeinek van ugyan, de a nőstényeké csak csenevész. Leginkább a forróövi vidékeket kedvelik, a mérsékelt övben a szőlőtermesztési határon túl nem mennek. A déli napfénynél igen élénken ciripelnek. Fákon tartózkodnak, igen óvatosak. Szipókáikkal megszúrják a fák leveleit és gallyait, és ezek nedveit szívják. A föl nem szívott nedv a levegőn tömörül és az úgynevezett manua-cukrot szolgáltatja. Lárváik a földbe bújnak, és itt a növények gyökereinek nedveit szívják el. A kabócák az egész földön elterjedtek, minden szárazföldi ökoszisztémában előfordulnak . Becslések szerint a világon eddig közel 30 000 leírt fajt tartanak számon. A Kárpát-medencei faunát megközelítőleg 600 faj alkotja. A legismertebbek a Ciccuda orni és Ciccuda plebeja fajok. Az előbbi szúrásával a manua-cukrot adja, az utóbbi Európában a legnagyobb faj.
(Forrás: Wikipédia)</Description>
</description>
<relation>
        <NameOfRelation>juhaszj: Kakukknyál</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://dka.oszk.hu/120200/120220</URLOfRelation>
</relation>
<format>
        <FormatName>JPEG képállomány</FormatName>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<quality>
        <FinestFormat>JPEG képállomány</FinestFormat>
        <MaxImageSize>1600x1200</MaxImageSize>
        <FinestResolution>180</FinestResolution>
        <ColorOfImage>színes</ColorOfImage>
        <MaxColorDepth>24</MaxColorDepth>
        <CompressionQuality>közepesen tömörített</CompressionQuality>
</quality>
<status>
        <StatusOfRecord>KÉSZ</StatusOfRecord>
</status>
<operator>
        <RoleOfOperator>katalogizálás</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Simon Jennifer</NameOfOperator>
</operator>
</DKA>