http://dka.oszk.hu/027600/027633 eleink_teleki_p.jpg http://dka.oszk.hu/027600/027633/eleink_teleki_p_kiskep.jpg Teleki Pál Teleki Pál fényképész Varga József N egyéb közreműködő Varga Kft. felvéve 2011-08-16 2011-08-16 fénykép Varga József fotói Eleink vidéki és külföldi temetőkben Dr. Varga József honlapja http://www.agt.bme.hu/varga/foto/ajanlat.html Az alkotótól. Képzőművészet, vizuális művészetek Szobrászat, kerámiaművészet Család, társas kapcsolatok Halál Képzőművészet, vizuális művészetek Építőművészet Vallás, egyház Vallás általában Politika, államigazgatás Politikatörténet síremlék tárgyszó/kulcsszó temető tárgyszó/kulcsszó sírfelirat műfaj Teleki Pál (1879-1941) személynév Gödöllő földrajzi hely Gödöllő-Máriabesnyő [műköves munkák: Varga Kft, 1991] Teleki Pál, gróf politikus miniszterelnök, földrajztudós, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1913, ig. 1922, t. 1925). Budapesti egyetemi tanulmányai után 1903-ban államtudományi doktor s a budapesti egyetem földrajzi tanszéken egyetemi gyakornok lett. 1904-ben Szatmár vm.-ben szolgabíró; 1905-től 1910-ig, majd 1915-től 1918-ig alkotmánypárti képviselő. 1909-1913 közt a Földrajzi Intézet igazgatója; a Magyar Földrajzi Társaságnak 1910-től 1923-ig főtitkára, majd alelnöke. Az I. világháború előtt nagyobb tanulmányokat tett Európában, Észak-Afrikában, Amerikában. A külföld 1909-ben figyelt fel tudományos munkásságára. Mint a Turáni Társaság elnöke (1913-1916), ill. a Magyar Keleti Kultúrközpont egyik alelnöke (1916-18). 1914-től az Egyesületközi Fajegészségügyi Bizottság 1917-től a Magyar Fajegészségügyi és Népesedéspolitikai Társaság, 1917-18-ban az Országos Hadigondozó Hivatal elnöke. 1918-19-ben a Területvédő Liga elnöke; 1919-től egyetemi ny. r. tanár. Svájcban érte a Tanácsköztársaság kikiáltásának híre. Megdöntésére előbb Bécsben szervezkedett (Antibolsevista Komité), majd Károlyi Gyula és Ábrahám Dezső szegedi kormányában kultusz-, ill. külügyminiszter (1919. máj. 3-tól aug. 12- ig). A békeelőkészítő iroda tudományos osztályának vezetője, a párizsi béketárgyalásokon részt vevő magyar delegáció tagja. 1920. ápr. 19- től a Simonyi-Semadam-kormány külügyminisztere, júl. 19-től 1921. ápr. 13-ig miniszterelnök (1920. szept. 22-ig külügyminiszter is). Ratifikáltatta a trianoni békét, fellépett a különítmények garázdálkodása ellen, meghozatta a zsidóellenes "numerus clausus" törvényt, a Nagyatádi Szabó-fék földreformot; külpolitikája franciabarát és szovjetellenes. Az első királypuccs után lemondott. A Keresztény Nemzeti Liga, a Társadalmi Egyesületek Szövetsége, a Menekültügyi Hivatal elnöke. 1922 - 23-ban országos főcserkész, de a továbbiakban is a magyar cserkészmozgalom reprezentáns irányítója. 1920-21-ben ngy.-i, 1922-26-ban országgyűlési képviselő pártonkívüli programmal; 1926-ban belépett a kormánypártba. 1927-től 1938-ig felsőházi tag, majd ismét képviselő. 1924-25-ben népszövetségi megbízásból tagja volt a moszuli olajvidék Irakhoz tartozását javasló szakértői bizottságnak. A csehszlovák, román, jugoszláv földreform következtében kisajátítást szenvedett magyar nagybirtokosok érdekképviseletének irányítója, az 1925-ben kirobbant frankhamisítási botrány egyik szereplője. A nemzeti propaganda ellenőrzésére kinevezett kormánybiztos, a Szociográfiai Intézet és Államtudományi Intézet alapítója (1926), a Magyar Revíziós Liga megteremtője (1927). Hazai és külföldi előadásaiban az európai kapitalista országok szovjetellenes tömörítése érdekében sürgette az erőegyesítést akadályozó Párizs környéki békék revízióját, s az általános európai revízió keretében a magyar revíziós igények érvényre juttatását. Számított Németország "dinamizmusára" az európai status quo megbontásában, de elsők közt ismerte fel a hitleri birodalom veszélyességét; harcolt befolyásának növekedése ellen. Az Eötvös Kollégium kurátora (1920-tól), 1932-36 közt az Ösztöndíjtanács, 193 -37-ben a Közoktatási Tanács elnöke, 1936-tól a külföldi Collegium Hungaricumok kuratóriumának elnöke, s így az Horthy-rendszer értelmiségi elitképzésének legfőbb irányítója. 1931-38 közt elnöke a Nouvelle Revue de Hongrie szerkesztő bizottságának; nemzetközi kongresszusokat szerveztetett Magyarországon, ill. egyéni látogatásra hívatott meg neves külföldi értelmiségieket, hogy megnyerje őket a magyar revízió gondolatának. Tevékenyen részt vett a Szellemi Együttműködés Nemzetközi Bizottságának munkájában, ahol 1937-től Magyrország hivatalos képviselője. 1938-ban létrehozta a Magyar Táj- és Népkutató Intézetet, amelynek fiatal munkatársai azonban a reform szükségét radikálisabban értelmezték, ezért fellépett ellenük és kiállításukat bezáratta. 1938. máj. 14-től vallás- és közoktatásügyi miniszter Imrédy kormányában. 1938-ban egyik vezetője a komáromi cseh-magyar tárgyalásokon a magyar delegációnak; előkészítője az első revíziós eredménynek. Az 1938 őszi politikai válság idején fellépett a hagyományos kormányzati módszerek védelmében, mind a jobbról, mind a balról jövő kormánybuktató kísérletek ellen. 1939. febr. 16-tól 1941. ápr. 3-ig másodízben miniszterelnök. Csatlakozott az antikomintern paktumhoz, végrehajtotta Magyarország kilépését a Népszövetségből. Meghozatta a második zsidótörvényt s egy mérsékelt földreformtörvényt. A II. világháború kitörésekor elhárította a német csapat átszállítási kérelmet, az olasz semlegességre támaszkodva a "fegyveres semlegesség" álláspontján állt, a lengyel menekülteket befogadta. Jugoszláviával örök barátsági szerződést kötött semlegesítése céljából. Az 1941. márc.-i belgrádi németellenes fordulat nyomán azonban Hitler éppen Jugoszlávia ellen kívánt katonai együttműködést, revíziós lehetőséget ajánlva fel. Korlátozott mérvű és leplezett együttműködéssel próbálta elkerülni a szerződésszegés ódiumát, majd öngyilkos lett és Horthy Miklóshoz írt búcsúlevelében elítélte a Jugoszlávia elleni akciót. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon) Varga József: Teleki Pál gróf http://dka.oszk.hu/025600/025673 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1200x1600 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Kekk Adrienn