http://dka.oszk.hu/024500/024587 1277188664.jpg http://dka.oszk.hu/024500/024587/1277188664_kiskep.jpg Lepkék, megfejtendő növényeken Lepkék, megfejtendő növényeken Acélkék fémcsüngőlepke alcím felvéve 2011-07-23 2011-07-23 kibocsátva 2010-06-22 2010-06-22 Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma. létrehozva 2010-06-17 2010-06-17 A kép készítésének időpontja. fénykép Növényvilág Országalbum Állatvilág Országalbum http://www.orszagalbum.hu/lepkek-megfejtendo-novenyeken-acelkek-femcsungolepke-_p_45537 Attribution 3.0 Biológia, etológia Növénytan Biológia, etológia Állattan növénykép műfaj vadon termő növény tárgyszó/kulcsszó virág tárgyszó/kulcsszó cickafark tárgyszó/kulcsszó állatkép műfaj vadon élő állat tárgyszó/kulcsszó rovar tárgyszó/kulcsszó lepke tárgyszó/kulcsszó Magyarország földrajzi hely Kálló földrajzi hely A képen acélkék fémcsüngőlepke látható, egy megfejtendő növényen. [cickafark (Achillea)] A csüngőlepkefélék (Zygaenidae) a valódi lepkék alrendjébe tartozó Heteroneura alrendág Zygaenoidea öregcsaládjának névadó családja. A mérsékelt égövtől a trópusokig találkozhatunk velük - leginkább azokon a helyeken, ahol a fő táplálékuknak számító pillangósvirágúak nőnek. Európában a jégkorszakot szubmediterrán menedékekben vészelték át. Magyarországon jelenleg két alcsalád huszonhat faja él, ezek közül négy védett. A nyugati csüngőlepke (Zygaena fausta) valószínűleg a kipusztulás határára jutott. Azokon a hegyvidékeinken, ahol sok a turista, az erős taposás és a fokozatos beépítések miatt az utóbbi 50-60 évben mintegy fél tucat jellegzetes pannóniai faj kipusztult. Közepes vagy kisebb termetű molylepkék. Potrohuk többnyire vastag, csápjuk általában bunkós, élénk színű szárnyaik keskenyek és hosszúak. A szárnyak leggyakoribb színváltozatai: fémzöld; fekete; fekete, illetve sötétszürke alapon pirossal (ritkábban fehérrel) pettyes-csíkos. A hátsó pár szárny alapszíne gyakran piros, és csak szegélye fekete. Vaskos, sárgás, zöldes vagy kékes színű, rövid szőrű hernyóik mindkét vége elvékonyodik. A ciánra kevéssé érzékenyek, ezért ciános gyűjtőüvegben sokáig életben maradnak. (Forrás: Wikipédia) A közönséges cickafark (Achillea millefolium) a őszirózsafélék családjába tartozó növényfaj, a cickafark nemzetség legismertebb tagja. Egyéb megnevezései: orvosi cickafark, cickóró, cickafarkkóró, egérfarkúfű, ezerlevelűfű, patikai ezerlevelűfű, pulykafű, cickafarkkóró. Európa és Ázsia rétjein, legelőin, útjai mentén tömegesen fordul elő. Évelő növény a szára 20-80 cm-re nő meg. Levelei lándzsásak vagy szálas lándzsásak, 2-3-szorosan szárnyasan összetettek oldalukon akár 50 levélke is kialakulhat. Virágai sugárvirágok, melyek 4-9 mm széles sátorozó bugákat alkotnak, a fészkek 4-6, fehér vagy rózsaszín sugárvirágból állnak. Termései 2 mm hosszú kaszatermések. Rovar és önmegporzású elterjedését a szél és a hangyák is segítik. Változatos formavilágú faj. A dombvidéktől egészen a havasok aljáig gazdag rétek, legelők, szántóföldek. talajrepedések, erdők és útszegélyeken előfordul. A közönséges cickafarkot elsősorban gyógynövényként ismerik, de a levele komposztálásra is használható, pontosabban a komposztálandó növények bomlásának a folyamatát gyorsítja meg. A köztudatban és a kereskedelmi forgalomban a teljes növényzet, vagyis a cickafarkfű van jelen. Gyógynövényként csak a fehér virágzatúakat használják. Ezt elsősorban gyógyteaként fogyasztják, de külsőleg borogatásra is használható. Fürdővízhez adagolva is kifejti gyógyhatását. Készítenek belőle illóolajat (kékolaj) vagy krémeket, kenőcsöket. Korán tavasszal vagy virágzását követően van a gyűjtési ideje. A vegetáció megindulásakor az egész fiatal, világoszöld hajtásokat gyűjtik, hiszen ezek képezik a legjobb minőségű alapanyagot, de később a leveleit zsengébb hajtásait is lehet hasznosítani. Több száz vegyületet azonosítottak a növényben. Ezek között van kék színű proazulént tartalmazó illóolaj, achillein glukoalkaloid, keserűanyag, cseranyag, aconitsav, konitsav, aszparagin, glikozidok, zsírosolaj, gyanta, szénhidrát, vas, kén, nátrium, kálium, magnézium, mész. A gyógytea gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő, görcsoldó, emésztést javító, vérzéscsillapító, köhögéscsillapító hatású. Felhasználható tüdőbetegségek, torokgyulladás, tuberkulózis, légcső, gyomor és bélhurut, magas láz, epehajtás, vese- és hólyaggyulladás, epe-, vese-, gyomor- és bélgörcs, étvágytalanság, gyomor- és bélfekély, női betegségek, menstruációs görcs vagy erős vérzés, különböző vérzések, esetleg prosztatabántalmak, visszértágulat, vérszegénység, valamint magas vérnyomás esetén. Külsőleg: nehezen gyógyuló sebek, fekélyek, ekcéma, aranyér, fogíny- és szemgyulladás valamint hüvelyöblítés esetén alkalmazzák. Az allergiásoknál a növény érintése is reakciót válthat ki, a tea fogyasztása viszketeg, gyulladásos bőrelváltozást okozhat. Az erre érzékenyek semmilyen formában sem alkalmazhatják. (Forrás: Wikipédia) Virágzó jácintok, kardoslepkével http://dka.oszk.hu/022800/022844 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1200x1600 96 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Rónay Zoltán