D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : magyar_grafika_1920_030_001resz.jpg
C Í M 
F ő c í m : A szavak ritkítása
B e s o r o l á s i   c í m : Szavak ritkítása
E G Y É B   C Í M 
E g y é b   c í m : A Magyar Grafika melléklete
M i n ő s í t ő : alcím
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Országos Széchényi Könyvtár
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
S z e r e p : elektronikus szerkesztő
T e s t ü l e t i   n é v : MEK Egyesület
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2020-01-22
E s e m é n y : elérhető
I d ő p o n t : 2014-02-14
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : Az EPA-ban való regisztrálás dátuma.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : nyomtatvány
A   t í p u s   n e v e : aprónyomtatvány
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Magyar Grafika
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Magyar Grafika
S z e r z ő : [szerk.] Bíró Miklós
M e g j e l e n é s : 1. évf. 2. sz. (1920. február)
T í p u s : időszaki kiadvány
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
J O G K E Z E L É S 
A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Creative Commons
C r e a t i v e   C o m m o n s   k ó d : Attribution-ShareAlike 4.0
T É M A 
T é m a k ö r : Könnyűipar, vegyipar
A l t é m a k ö r : Papíripar és nyomdászat
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Ipar- és technikatörténet
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Könyvművészet, tipográfia
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : nyomtatvány
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : formatervezés
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : betű
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : betűszedés
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : betűgrafika
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 19. század
M i n ő s í t ő : időszak
T á r g y s z ó : 20. század
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Példák "A szavak ritkítása czímű" czikkünkhöz.
A Magyar Grafika melléklete.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : "Most pedig ismerkedjünk meg a szóritkitási szedésmodor természetrajzával és egynémely szabályával, melyeknek figyelmen kivül hagyásával az elérni kívánt finom és szolid hatást többé-kevésbbé kockáztatjuk. Illusztrácziók gyanánt szolgáljanak lapunk hirdetései és mellékletünk példái.
Szóritkitáshoz minden fajta betű alkalmas. Legyen az antikva, fraktur, groteszk, kurzív vagy diszbetü, akár régies, akár divatos metszésű, mind igen jó hatással alkalmazható, azonban okkal-móddal kell vele bánni.
Nem feltétlenül szükséges, hogy egy-egy nyomtatványon egy- és ugyanazon metszésű betűt használjunk.
A fősorok kiemelésére antikvánál félkövér, kövér vagy diszbetüt is alkalmazhatunk, fraktur, kurziv vagy írott betűtípushoz pedig antikva betűt vehetünk a kiemelésekhez. Ezzel szemben félkövér szövegbetühöz csak ugyanolyan erősségű típust vagy diszbetüt alkalmazhatunk.
A fősorok és az alárendelt szöveg betűi közötti fokozat-különbség számottevő legyen ugyan, de azért ne fokozzuk túlságosra. Egyébként ennek a különbségnek a helyes megállapítása az Achilles-sarka az ilyen szedéseknek.
Nagyon fontos körülmény a ritkított szedésnél továbbá az is, hogy a fősoron kivüli egyéb szöveget, vagy annak túlnyomó részét lehetőleg egyfokozatu betűből szedjük.
A ritkítás mértékének megállapításánál irányadóul szolgálhat a fősor betűi és a sorok között alkalmazott ritkítás, vagyis beosztás. A fősorok lehetnek erősebben ritkítottak, mert ha ennek betüképnagysága nagyobbarányu eltérést mutat a szöveg betűivel szemben: folthatásban még nem gyengül a nagyobb ritkítás daczára sem.
Kerülni kell azonban azt, hogy a fősoron kivüli (tehát kisbetűs) szöveg aránytalanul erősen ritkittassék. Nincs helye, illetve nem ajánlható az erős ritkítás (pl. félnégyzetes) az esetben sem, ha a sorok közötti beosztás tulkicsiny. Sorok között olyan mérvű beosztást kell alkalmaznunk, hogy a két sor betüképe közötti sorköz legalább annyi legyen, mint ugyanezen sorok betűi közé alkalmazott beosztás.
A ritkított szedés finom hatása - melyet erős képű betűk alkalmazása mellett sem vészit el - a papíron egymagában is díszítésként hat s ezért az ily szedések díszítését mellőzhetjük. Elegendő és méltó díszítés a puszta egyenes vonal vagy finom rajzu sorkörzet. Vignettákat csak szükség esetén alkalmazzunk, s ez esetben is csak egyszerű rajzu dolgokat, melyeknek foltja összhangba hozható a ritkított szedésalkotta folttal.
A ritkított szedésmodor nem tűr meg más sorképzést, mint soroknak egyszerű középre zárását. Soreltolások, sörtömbök, kúp- vagy tölcséralakok erőszakos alakítása nem ajánlható, mert az erőltetettséget alig lehet palástolni. Ez a szedésmodor nem tűri, hogy az egyik sorban a szavak között ha csak 2-3 ponttal is több beosztás legyen, mint a másik sorban. A soroknak olyan természetes odavetettséget kell visszatükröztetniök, hogy még a sorvégi elválasztást is kerüljük el. Nem okvetlenül szükséges, hogy a hosszú sort egy rövidebb kövesse, emezt meg ismét egy hosszabb, de azt igyekezzünk elkerülni, hogy a sorok mind majdnem egyforma hosszúak legyenek."
(Forrás: Magyar Grafika, 1920. február)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : A szavak ritkítása: A Magyar Grafika melléklete
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
R é s z e k   s z á m a : 5
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 2052x659 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 300 DPI
S z í n : színes
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : kevéssé tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna