D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 092.jpg
 B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/068800/068808/092_kiskep.jpg
C Í M 
F ő c í m : Szt. Kristóf (részlet)
B e s o r o l á s i   c í m : Szt. Kristóf (részlet)
E G Y É B   C Í M 
E g y é b   c í m : Európai idősek éve
M i n ő s í t ő : összefoglaló cím
A L K O T Ó 
S z e r e p : grafikus
B e s o r o l á s i   n é v : Dürer
U t ó n é v : Albrecht
I n v e r t á l a n d ó   n é v : I
K r o n o l o g i k u s   k i e g é s z í t ő : 1471-1528
V I A F I d : 54146999
S z e r e p : tervező
B e s o r o l á s i   n é v : Kass
U t ó n é v : János
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K r o n o l o g i k u s   k i e g é s z í t ő : 1927-2010
V I A F I d : 107595371
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : OSZK MEK
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
S z e r e p : elektronikus szerkesztő
T e s t ü l e t i   n é v : OSZK MEK
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2016-01-05
E s e m é n y : beszerezve
I d ő p o n t : 2012-01-23
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : MEK-be való felvétel időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : bélyeg
A   t í p u s   n e v e : grafika
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
M e g j e l e n é s : Budapest : Magyar Posta, 1993
S o r o z a t : 1993. Európai idősek éve
T e c h n i k a : ofszetnyomat, fésűsfogazat
T í p u s : bélyeg
C í m : Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye
S z e r z ő : [szerkesztő] Hevesi Erzsébet, Vermes Anna
M e g j e l e n é s : [Budapest] : [Szerk.], [2012]
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK MEK
M e g j e g y z é s : A Magyar Posta Zrt. engedélyével.
J O G K E Z E L É S 
A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Magyar Posta Zrt.
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Jogvédett.
T É M A 
T é m a k ö r : Szolgáltatóipar, belkereskedelem
A l t é m a k ö r : Postai szolgáltatások
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Festészet, grafika
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Művészettörténet
T é m a k ö r : Vallás, egyház
A l t é m a k ö r : Keresztény vallások
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : bélyeg
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : postabélyeg
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : vallási ábrázolás
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : grafika
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : Kristóf, Szent (?-251?)
V I A F I d : 33245048
M i n ő s í t ő : személynév
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 1993
M i n ő s í t ő : időszak
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : 1994
M i n ő s í t ő : időszak
T á r g y s z ó : 1995
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : 1993. EURÓPAI IDŐSEK ÉVE
Ofszetny. 12 F. fog.
T.: Kass János (keret)
Á 1993. jún. 18.-1995. dec. 31.
P 800 000 fog.
4200 4244 17 Ft A. Dürer (1471-1528): Szt. Kristóf (részlet) 80,- 30,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Albrecht Dürer német festő és grafikus. Magyarországi ötvös-dinasztia sarja. Apja, id. Albrecht - Albert - Dürer Ajtóson született, 1455-ben telepedett le Nürnbergben. Nagyapja, apja, öccse, unokabátyja is ötvösök voltak. Ő maga is apja műhelyében tanult, majd 1486-89-ben a nürnbergi Michel Wolgemut német festő és fa metsző tanítványa lett. Vándorévei során 1490-94 között megállt Colmarban, ahol Martin Schongauer hatott rá, majd Baselbe, Strassburgba ment, talán a Németalföldre is eljutott, és késő gótikus stílusú grafikákat, illusztrációkat készített Sebastian Brant német író Bolondok hajója című művéhez. Első, 1495 körül készült rézkarcain Andrea Mantegna hatása érezhető. Jegyesként készítette első önarcképét, majd miután Nürnbergben megnősült, megtette első útját Velencébe. Útközben csodálatos akvarelleket festett. A humanista ideálok felé fordult, a természeti formák, virágok, állatok, szín- és fényhatások tanulmányozásával a világ tudományos megközelítésére törekedett. Fa metszetei - az Apokalipszis 15 lapja - még a középkort idéző mozgalmas, kavargó grafikák. A művészek új státusának képviselőjeként gyakran megfordult a nürnbergi humanisták körében és Bölcs Frigyes szász választófejedelem (ur. 1486-1525) számára kezdett dolgozni. A Paumgartner szárnyasoltár és a Királyok imádása című alkotásai fölényes mesterségbeli tudását mutatják a térábrázolásban, alakjainak monumentalitásában, valamint a részletek ábrázolásában. Második velencei útja során - 1505-1506-ban - elsajátította a reneszánsz művészet forma nyelvét, jelentős szerepet kapott művészetében a szigorú kompozíciós szerkesztés, az emberi test arányainak tudományos pontosságú ábrázolása. Ezeket példázza pl. a Velencei hölgy képmása vagy Ádám és Éva című festményei. Grafikai művein a pontos, éles megfigyelés, az életszerűség és az expresszív kifejezőerő a késő gótika jegyeivel társult. 1511-ben adta ki a Nagy passió, a Kis Passió valamint a Mária élete című fametszetsorozatait, melyek a kor világvége-hangulatát és a szenvedélyes borúlátást hitelesítik. Ezeket követték az 1513-as Kis Passió rézmetszetei és olyan remekművek, mint a Lovag, Halál és ördög, Szent Jeromos cellájában valamint a Melankólia. I. Miksa német-római császár számára dolgozott 1515-től 1519-ig. Németalföldi utazása 1520-21-ben valóságos diadalút volt. Népszerűsége következtében gazdag német kereskedők megbízásokkal látták el. Az 1520-as években művészetében kiemelkedő szerepet töltött be a portréábrázolás. A Fiatal férfi arcképe, Jacob Muffel és Hieronymus Holzschuher portréjában öntudatos belső erőt és céltudatosságot, magas rendű szellemi tartalmat kifejező embertípusokat örökített meg. Művészi útkeresését a Négy apostol című plasztikusan monumentális hatású műve zárja le. Élete utolsó időszakában, 1525-28 között, szenvedélyesen foglalkozott művészetelméleti kérdésekkel, arányelméleti-geometriai kutatásokkal. 1528-ban közreadta a Tanulmány az emberi test arányairól című értekezését. A német reneszánsz művészet megteremtője, ennek legnagyobb mestere volt. (Larousse 1991.1k.642 o., MNL.6k.879 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Április) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Szent Kristóf azon szentek sorába tartozik, akiknek a létezését történetileg nem lehet egyértelműen igazolni, mégis oly nagy tiszteletnek örvend, hogy e téren igen sok történetileg bizonyíthatóan létezett szentnek fölötte áll. (Forrás: Wikipédia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : 153624, Oláh Sándor: Szent Kristóf
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 771x1085 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 600 DPI
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn