D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : szabadkomuvesek.jpg
C Í M 
F ő c í m : Szabadkőművesek
B e s o r o l á s i   c í m : Szabadkőművesek
A L K O T Ó 
S z e r e p : létrehozó
B e s o r o l á s i   n é v : Sinkovits
U t ó n é v : Roland
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2017-11-28
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2014-12-19
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A prezi létrehozásának időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : prezentáció
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Prezentáció
M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Prezi
J O G K E Z E L É S 
A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Sinkovits Roland
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Világtörténet
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Társadalomtörténet
T é m a k ö r : Filozófia, erkölcs
A l t é m a k ö r : Erkölcs, etika
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : szabadkőművesség
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : mozgalom
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : erkölcsi érték
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Benedek Elek (1859-1929)
V I A F I d : 120201932
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : Karinthy Frigyes (1887-1938)
V I A F I d : 46762994
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : Szabó Ervin (1877-1918)
V I A F I d : 37053598
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : Márai Sándor (1900-1989)
V I A F I d : 17266902
M i n ő s í t ő : személynév
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
L E Í R Á S 
N y e r s   v a g y   O C R - e s   s z ö v e g : Szabadkőművesek FONTS A Szó eredete Egyik szerint a céhektől független, később a céhbeli privilégiumokat élvező, nagy szaktudású kőművesmestereket értették alatta. Egy másik szerint a freestone mason (puha kő faragó) szavak összetételével jött létre, ami a művészi díszítéseket szobrokat készítő kőműveseket jelentette. Egy harmadik magyarázat szerint a középkori gótikus építészet katedrális építőinek tervezési és kivitelezési mesterfogásait a kőfaragó és kőműves mesterek és inasaik titokként őrizték. A szabadkőművesség története A társaság eredetét illetően számos mitikus, azt az ókori világhoz kapcsoló magyarázatot ismerünk, így eredeztetik a jeruzsálemi templom építőitől (Hiram), akik bölcsességét a templomos lovagrend, a katedrális-építő céhmesterek, majd a rózsakeresztesek közvetítik a szabadkőműveseknek. Egyéb elképzelések a társaságot Mózessel, az esszénusokkal, Eukleidész és Püthagorasz filozófusokkal, az antik misztériumvallásokkal hozzák összefüggésbe. Feltehetően Skóciában már a 16. században, Angliában a 17. századtól megkezdődik a szabadkőműves tevékenység. A páholyok nagypáholyba szerveződésével kezdődött a modern szabadkőműves története. 1717. június 24-én négy londoni szabadkőműves páholy a Lúdhoz és Rostélyhoz címzett ("Goose & Gridiron") fogadóban nagypáhollyá egyesült, a többi kőműves egyletektől különválva. Még abban az évben "nagymesterré" választottak a maguk köréből Anthony Sayert "addig is, amíg egy előkelő nemes testvért nem állíthatnak a nagypáholy élére". A négy páholy mindegyikének volt már neve. Névátvitellel arról a kocsmáról nevezték el a páholyt, amelyikben a tagok rendszerint összejöttek: a "Lúdhoz és rostélyhoz" (Goose and Gridiron), "Koronához" (The Crown), az "Almafához" (The Apple Tree) és a "Pohárhoz és Szőlőhöz" (Rummer and Grapes) páholy. James Anderson 1723-ban összeállítja és kiadja a szabadkőműves alkotmányt, majd e munkát folytatva jelenteti meg annak újabb változatát 1738-ban. Szabadkőművesek A szabadkőművesség világszerte több millió taggal rendelkező heterogén, számtalan formában működő mozgalom, amely - önértelmezése szerint - az erkölcsi értékek, valamint a szellem szabadságának egyetemességét vallva, a felvilágosodás hagyományait követve tevékenykedik. Tagjai ritualizált beavatási szertartásokon keresztül ismerhetik meg a szabadkőművesség kőművesmesterségből származó szimbólumrendszerének mélyebb jelentését. Jelképük szabadkőművesség alapvető jelképe: a kőműves derékszög (szögmérő) szárai felé helyezett körző. Gyakran szerepel benne a G betű is. A nagy geométert, a világegyetem építőjét jelenti, vagyis a felsőbb lényt, a felsőbb értelmet, bárki vagy bármi is legyen az a szabadkőműves testvériség egyes tagjainak a hite szerint. Történelmük a 19. században Angliában versengés alakul ki a 'ősiek' és a 'modernek' között, majd 1813-ban a rivális nagypáholyok egyesülve megalapítják az Angol Egyesült Nagypáholyt. Az új nagypáholy 1815-ben az andersoni alkotmányt kiegészíti az ősiek Laurence Dermott féle alkotmányából vett néhány passzussal, amelyből a legfontosabb az a követelmény, hogy a szabadkőművesek tegyenek hitet a Világegyetem Nagy Építőmestere mellett. A sokszínű, a felvilágosodás eszmeiségével összefonódó, progresszív mozgalom gyorsan elterjedt Európában. 1725-ben Írországban, 1736-ban Skóciában, 1738-ban Franciaországban jön létre nagypáholy. A Brit Birodalom terjeszkedésével a szabadkőművesség is terjedt, gombamódra szaporodtak világszerte a páholyok. 1773-ban pedig Párizsban létrejött a Francia Nagyoriens. Az angliai Nagypáholy és a Nagyoriens közti szakadás 1877-ben következik be Történelmük folytatása Szabadkőművesség a 20. században 1929-ben az angolok kiadják a regularitás alapelveit tartalmazó dokumentumot (Basic Principles), amelyben deklarálják, hogy milyen alapon ismernek el ők nagypáholyokat – azaz mi szerint döntik el, hogy melyik szervezetet tekintik szabadkőművesnek és melyiket nem. Ennek főbb pontjai: a tagoknak valamely vallás szerint hinniük kell Isten létében; a páholyoknak csak férfiak lehetnek a tagjaik; a páholyokban vallási és politikai kérdések taglalása tilos; nem tartható fent szabadkőművesi kapcsolat olyan szervezetekkel, amelyek ezen elveket nem tekintik a magukénak. A szabadkőművesség és a katolikus egyház A szabadkőművesség és a római katolikus egyház viszonya könnyen érthető, hiszen a szervezet létrejöttének helyszíne az a Brit Birodalom, mely nem ismerte el a pápaság intézményét, majd Franciaország, mely alapjaiban mélyen katolikus ugyan, de szintén gyakori nyílt konfliktusba keveredik a pápákkal, valamint a felvilágosodás eszméivel egyre nagyobb teret hódít az ateizmus is. A szabadkőművesség nem tartozik egyetlen valláshoz sem, mégis szabadelvű gondolkodásával, titokzatosságával, robbanásszerűen növekvő tagságával, egyházi szemszögből veszélyes konkurenciának tűnhetett. A szabadkőművesség deklarált elvei A szabadkőművesség azonosul a felvilágosodás célkitűzéseivel, vallja a szellem, a vallás, a politikai nézetek szabadságát, és a páholytagok vagyoni és társadalmi helyzetétől független egyenlőségét a szervezeten belül. A szabadkőműves program szerint a szervezet tagjai tevékenységük során a magasabb szellemi-erkölcsi értékek közvetítésével, a felvilágosodás és humanizmus hagyományainak fenntartásával és terjesztésével, munkájuk révén tevékenyen alakíthatják a társadalmi folyamatokat, amelyért felelősséggel tartoznak. A páholyok kötelessége a jótékonysági tevékenység, amely mind a külvilág felé, mind a szervezeten belül megnyilvánul. A szabadkőműves iratok ezeken túl rögzítik a hazaszeretet, a titoktartás, az erkölcsileg megfelelő életvitel, a testvériség és tolerancia követelményét, és tilalmazzák a politikai illetve vallási kérdések páholyon belüli megvitatását Híres szabadkőművesek: George Washington az Amerikai Egyesült Államok első elnöke szabadkőműves volt. Beethoven, Ludwig von Mozart, Goethe, Voltaire, Mark Twain, George Washington, Henry Ford, Louis Armstrong, John Wayne és Charlie Chaplin Továbbá: Híres Magyar tagjai Híres magyar tagok voltak Benedek Elek mesemondó, Karinthy Frigyes író, Szabó Ervin könyvtárigazgató és társadalomtudós, Márai Sándor Az első szabadkőműves-páholy a Magyar Királyságban Brassóban alakult meg, 1749-ben. Ezt gyorsan követte a többi. A páholyok többnyire latin vagy német nyelven, illetőleg német vagy lengyel fennhatóság alatt működtek. Ebben az időben bécsi páholyokban is dolgoztak magyarok. Különös jelentősége van a Mária Terézia udvarában szolgáló testőríróknak, így például Barcsay Ábrahámnak, Orczy Lőrincnek, vagy Báróczi Sándornak, akinek a nevéhez fűződik az első nagyobb terjedelmű magyar szabadkőműves nyelvemlék Magyar szabadkőművesség Páholy fogalma Így hívják egyrészt azt a helyiséget vagy épületet, ahol a szabadkőműves testvérek összejönnek, másrészt így hívják a szabadkőművesség "alapegységét”, a rendszeresen összejövő testvérek csoportját. Minden szabadkőművesnek tartoznia kell egy páholyhoz. A páholy élén választott vezető, a főmester áll. Egy-egy ország páholyai alkotják a nagypáholyt. Ennek vezetője a nagymester. A szabadkőművességnek nincs hierarchiája, világszervezete. Egyetlen összetartó ereje a spontaneitás, melynek alapja az azonos humanista értékrend. A páholyösszejöveteleket ünnepélyes nyitó- és záróceremónia fogja közre. Az összejövetel végén a testvérek oldott légkörben zajló egyszerű étkezésre gyűlnek össze. Kisérletek az újjáélesztésére Az 1848-as forradalom nyomán kialakuló szabadabb légkörben Thoma Mihály Ágoston összegyűjtötte a Pesten élő szabadkőműveseket, és megalapította a "A dicső fény hajnalához" páholyt, melybe Kossuth Lajos is kérte felvételét. (A páholy nevébe később beillesztették Kossuth nevét is.) A páholy működése megszűnt az osztrák csapatok bevonulása után. 1861-ben egy magyar nyelven dolgozó szabadkőműves-páholy szervezését kezdték meg Pesten. A "Szent István" páholy néhány hónap után megszűnt, mivel nem sikerült engedélyt kapni a legális működéséhez, ám így is jelentős lökést jelentett a magyarországi szabadkőművesség újraindítása felé. I. Ferenc császár egész birodalmában, így Magyarországon is betiltotta a szabadkőművességet. 1795 ben. A magyarországi szabadkőművesség aranykora 1886-ban a világon máig egyedülálló módon a két különböző orientáció, illetve nagypáholy egyesült, páholyaik megalapították a Magyarországi Symbolikus Nagypáholyt. Innentől 1919-ig datálhatjuk a magyar szabadkőművesség virágkorát: ebben az időben közel száz páholyban mintegy 11 ezer szabadkőműves dolgozott, közöttük olyanok, mint Ady Endre, Balassa József, Bölöni György, Ignotus, Kernstok Károly, Mechwart András, Wekerle Sándor, Kosztolányi Dezső, Türr István, Pulszky Ferenc, Benedek Elek, Kresz Géza, Heltai Jenő, Bláthy Ottó Titusz és sokan mások. A szabadkőművesség érezhető súllyal jelen volt a dualizmus kori Magyarország társadalmában, és ez nem csupán az akkoriban szabadkőművesi közreműködéssel létrejött jótékonysági intézmények nagy számában mérhető, hanem jelentős hatást gyakorolt a kor szellemi miliőjére is. A későbbiekben még felsorolok párat László Szigfrid - Magyarország szabadkőműves páholyainak térképe 1892. év végén. Betiltások A Tanácsköztársaság korlátozta a szabadkőművesség működését Magyarországon, hasonlóan a többi polgári egyesülethez. A Horthy-korszakban Dömötör Mihály belügyminiszter 1920. május 18-i rendeletével betiltotta a szabadkőműveseket a Magyar Királyság területén. Az miniszteri rendelet indokolása szerint a szabadkőműves páholyok az "alapszabályaikban kitűzött, kormányhatóságilag is törvényesen elismert céljaik és feladatuk megvalósítása helyett, a politikai élet irányítására és a tényleges hatalomnak a kezükhöz ragadására terelték át egyleti tevékenységüket". Az MSzRN (Magyarországi Szabadkőművesek Reform Nagypáholya) nem tekintette magára nézve érvényesnek a betiltást, s legalább 1929-ig tovább működött. Alapító tagjai és vezetői (főmester, nagymester) a szombathelyi Zimmermann Károly építész, a budapesti Tuszkai Ödön orvos, a szegedi Kormányos Benő ügyvéd és a szintén szegedi Espersit János ügyvéd (József Attila és Vén Emil támogatója) voltak. Napjainkban Ez így maradt 1989-ig, amikor az új egyesületi törvény lehetőségeivel élve a "Magyarországi Symbolikus Nagypáholy" újjáalakult. A bécsi szabadkőművesek segítségével négy páholy megalakult, majd létrehozta a nagypáholyt. A nagypáholy tulajdonképpen a régi Jánosrendi Nagypáholy hagyományait folytatja. Az ezzel egyet nem értő hazai szabadkőművesek 1992-ben létrehozták a "Magyarországi Nagyoriens Nagypáholyt", amely a szabadkőművesség latin hagyományait folytatja, angol szempontból tehát irregulárisnak számít. A budapesti Symbolikus Nagypáholy egykori székházának szállodává átalakított épületén jól megfigyelhetők a szabadkőműves jelképek. Pulszky Ferenc a Magyarországi Jánosrendi Nagypáholy, majd a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy nagymestere Az egykori Symbolikus Nagypáholy épülete a mai Budapest VI. kerületi Podmaniczky utca 45. alatt Források http://www.galilei.hu/mit_kell/mit_kell.html http://hu.wikipedia.org/wiki/Szabadk%C5%91m%C5%B1vess%C3%A9g http://hu.wikipedia.org/wiki/Szabadk%C5%91m%C5%B1vess%C3%A9g_Magyarorsz%C3%A1gon
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : tulip: szabadkőműves jelképek
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : Prezi prezentáció
O l d a l a k   s z á m a : 22
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
A   f o r m á t u m   n e v e : PDF dokumentum
O l d a l a k   s z á m a : 23
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 770x433 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 2 DPI
S z í n : színes
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : tömörítetlen
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna