D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : bank_ban.jpg
C Í M 
F ő c í m : A Bánk Bán műelemzése
B e s o r o l á s i   c í m : Bánk Bán műelemzése
A L K O T Ó 
S z e r e p : létrehozó
B e s o r o l á s i   n é v : Pesti
U t ó n é v : Vivien
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2017-11-20
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2014-05-12
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A prezi létrehozásának időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : prezentáció
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Prezentáció
M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Prezi
J O G K E Z E L É S 
A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Pesti Vivien
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható
T É M A 
T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány
A l t é m a k ö r : Magyar irodalom története
T é m a k ö r : Szépirodalom, népköltészet
A l t é m a k ö r : Klasszikus magyar irodalom
T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány
A l t é m a k ö r : Műelemzés
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Katona József (1791-1830)
V I A F I d : 46816704
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : dráma
M i n ő s í t ő : stílus
T á r g y s z ó : műelemzés
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : történelmi esemény
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 1820
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
N y e r s   v a g y   O C R - e s   s z ö v e g : Katona József élete A Bánk bán 1815-ös első változata szinte csak forrása a végleges alkotásnak. A Kolozsvárott 1814-18 között Döbrentei Gábor szerkesztésével működő Erdélyi Múzeum első számában jelent meg az a pályázat, mely eredeti színmű írásáért magas jutalmat ígért. Katona első változatának kézirata csak véletlenül került elő a XX. században, s így mód nyílt a végleges szöveggel való összehasonlításra. Az "első kidolgozás"-ban mind a cselekményben, mind egyes drámai szituációkban jelentősek az eltérések. Egyes szereplők más néven szerepelnek (Melinda - Ádelájd), a királyné egyértelműen ártatlan öccse csábítási akciójában, a dráma e változata sokkal inkább megfelel a korában népszerű végzet-drámák típusának. A mű keletkezésének körülményei A mű szerkezete, cselekménye Egy előversengésből és 5 szakaszból áll. A cselekmény két szálon fut: - magánéleti szál: Melinda meggyalázása, Bánk becsületének porba hullása - közéleti szál: az ország idegen elnyomása, a nemesi összeesküvés, a jobbágyok sérelmei stb. szerkezeti részek: Források http://erettsegi.com/tetelek/irodalom/katona-jozsef-bank-ban-elemzes/ http://hu.wikipedia.org/wiki/Katona_J%C3%B3zsef http://hazidolgozatok-es-segedanyagok.blogger.hu/2013/11/05/katona-jozsef-elete-roviden http://www.olvasonaplo.co.hu/olvasonaplo/102-katona-jozsef-bank-ban-olvasonaplo kfg.hu/~meva/irodalom/Bánk%20bán.doc A mű témája, forrásai A darab történelmi dráma, valós eseményeken alapul 1213-ban, II. Endre korában járunk, a darab helyszíne az esztergomi vár A király Lengyelországban háborúzik (halicsi hadjárat), távollétében felesége, a meráni Gertrudis ragadja magához a hatalmat a cselekmény fő vonulatát az adja, hogy miként jut el Bánk bán oda, hogy meggyőződése ellenére (a király és a törvényesség feltétlen híve) végül ő öli meg a királynét. Katona a mű megírásakor több forrást is használt: Mátyás krónikásának, Bonfininek a művét és Heltai Gáspár krónikáját használta a történelmi dráma burkoltan fejezi ki Katona nemzedékének az idegen elnyomás elleni lázadását (a merániak-Habsburgok közötti párhuzammal). Műelemzés Katona József: Bánk bán Drámai konfliktusok, drámai jellemek A dráma típusa: a dráma típusát illetően két felfogás alakult ki: - az egész dráma középpontos, Bánk bán a főszereplő az első négy felvonás konfliktusos (Gertrudis és Bánk között van konfliktus) - csak az utolsó középpontos (II: Endre, a király ítélkezik) Kecskeméten született, Pesten tanult jogot, ekkor került kapcsolatba a színtársulattal (drámákat fordított és írt, színész és rendező is volt) 1820-ban visszaköltözött szülővárosába, élete végéig itt élt (a "percegő tollú alügyész") a Bánk bán máig a leghíresebb darabja (mellette: pl. Ziska, Jeruzsálem pusztulása) megírta Kecskemét városának történetét, tervezett egy színházépületet is Kecskeméten, híres tanulmányt írt a magyarországi színjátszás gátjairól expozíció bonyodalom a cselekmény kibontakozása tetőpont Az előversengés a tragédia szerelmi dráma jellegét előlegezi. Az első szakaszban - Moliere Tartuffe című művéhez hasonlóan - rengeteg esemény zajlik le, majd minden szereplő megjelenik a színpadon, s minden konfliktus-szál problémái felvetődnek, tehát az első felvonás nemcsak bevezető, előkészítő funkciójú. A befogadó számára is nehéz feldolgozni a számtalan információt, érthető, hogy a főszereplő is kétségekkel gyötrődik. A főhős tragikus hőssé válásában azonban ezek a kétségek, a "bizonytalanná válás" az első fázis. A második szakasz az összeesküvés-szál folytatása, melyet "megzavar" Bíberach megjelenése (szerelmi szál, a csábítás). A szerelmi szál újbóli - immáron tényszerű - megjelenése először készteti Bánkot cselekvésre (Melinda megmentésére indul), ugyanakkor háttérbe szorítja, elhomályosítja a társadalmi konfliktus kérdéseit. A harmadik felvonás eseményeinek szerepe a késleltetés. A féltékeny Bánk ismét elbizonytalanodik, mert Melinda összefüggéstelen szavai, összeomlása nem teszi lehetővé az igazság kiderítését. "Ráadásul" Tiborc ismét megjelenik, s a lesújtott férfit újólag - de egy újabb nézőpontból - társadalmi funkciójára figyelmezteti. Tiborc "panasza" kulcsfontosságú jelenete a drámának. Az alkotói koncepció itt érvényesül a legtisztábban. Bánk a lázadozó főurakat csendesíteni igyekezett, az ő vádjaikban méltán feltételezte az idegenekkel szembeni féltékenységet, politikai-hatalmi érdekeket. Tiborc azonban a nép, a védtelen, kiszolgáltatott nép szimbolikus alakja. Bánkot arra döbbenti rá, hogy státusza - hisz ő a királyt helyettesítő személy (nádor) - azt követeli tőle, hogy személyes érdekeit rendelje alá a közösség (az ország, a nép) érdekeinek. Mellékszálként kapcsolódik a cselekményhez a harmadik szakaszban Ottó és Bíberach jelenete (dialóguk végén Ottó orvul leszúrja a titkait ismerő lovagot), a haldokló Bíberach szavai előre utalnak. A negyedik szakasz a drámai hagyományoknak megfelelően a krízis. Ugyanakkor e felvonásban is vannak késleltető események, melyek előkészítik, fokozva a feszültséget az összeütközést. A királyné, aki eddig csak néhány jelenetben volt jelen, s pontosan nem lehetett eldönteni, hogy mi a szerepe a különböző szálakban, most mindvégig jelen van, ez az "ő felvonása". A mű eddigi eseményeiben jelleméből csak a szigor, az alattvalókkal szembeni fensőbbsége nyilvánult meg. A tetőpont-jelenetig jelleme tovább árnyalódik, ellenszenvessé, zsarnokivá válik. Bánk, szinte az utolsó pillanatig tisztelettel beszél vele, végül azonban megöli. A gyilkosság hirtelen következik be, a személyében megalázott főhős a rá támadó királynét dühében öli meg. Bánk késlekedése, bizonytalansága végletesen változik meg ebben a helyzetben. Tragikumának ez is fontos momentuma. megoldás A tragédia legvitatottabb felvonása az ötödik szakasz. A Bánk bán-elemzők és értelmezők (pl. Gyulai Pál, Arany János, Németh László, Kerényi Ferenc, Nagy Péter, Illyés Gyula, Pándi Pál) szinte mindegyike megállapítja, hogy dramaturgiai szempontból ez a mű legvitathatóbb része. Az egymásba fonódó konfliktus-szálak már eddig is bonyolulttá tették a cselekményt, sokak szerint felesleges az új konfliktusszint (Endre király) beépítése. Látni kell azonban, hogy Katona szándéka nem egyszerűen a "jó, igazságtevő uralkodó" konvencionális, megoldást hozó szerepének megvalósítása. A király szerepének koncepcionális funkciói vannak, mind az eszmei üzenet, mind a cselekmény szintjén. Egyrészt Endre ugyanúgy kerül az események középpontjába, mint Bánk, másrészt az őt ért veszteség (szeretett hitvese elvesztése) tragikus is. A negyedik felvonásban csak a szerzői utasításban szereplő levél tartalma sajátos helyzetet teremt. Endre számára is világossá válik Bánk igaza, Gertrudis bűnössége (visszamenőleges negatív minősítés), megbocsát Bánknak, s csak a királyi hatalom elleni lázadót, Petúrt bünteti meg. A tragédia tablószerű záró képe - a gyermekei mellett térdelő uralkodó - a nemzete jövőjéért aggódó politikust ábrázolja. A Bánk bán műfaja: a darab klasszikus tragédia: kiélezett konfliktusokra épül, a darab végén katarzist érzünk a tragikus főhős Bánk bán: megoldhatatlan helyzetbe kerül: a trón feltétlen híve, hűséges a királyhoz, nádorként azonban meg kell akadályoznia, hogy az ország anarchiába süllyedjen (Petur a nemesség, Tiborc a jobbágyság sérelmeit erősíti meg benne) a trón meggyőződéses hívéből végül ő válik a királyné gyilkosává Szereplők Bánk bán valóban létező személy volt igazi romantikus tragikus főhős II. Endre távollétében ő helyettesíti a királyt, az ő felelőssége az ország rendjének, békéjének a megőrzése a darab elején a délvidéki körútjáról tér vissza: mindenütt bajt, elégedetlenséget, nyomort tapasztalt az esztergomi várban a merániak fényűzése éles ellentétben áll az ország helyzetével korábban a királynő hívta Melindát az udvarba, hogy biztonságban legyen, amíg Bánk az országot járja; visszatérve Bánk azt hiszi, hogy azért tette ezt, hogy Ottó mesterkedéseit segítse a várban kihallgatja a királynő és Ottó beszélgetését, majd látja a Melindának éppen szerelmet valló Ottót, féltékenysége miatt képtelen bízni Melinda iránta való hűségében; szenvedélyes, zaklatott, de még mérsékelni tudja az indulatait ahhoz, hogy józanul tudjon gondolkodni, becsületesen tudjon cselekedni, szakítania kell eddigi alapelveivel: az udvar iránti feltétlen hűségével és Melinda iránti feltétlen bizalmával a gyilkossághoz megerősítésre van szüksége, pusztán önérdekből nem ölheti meg a királynét megoldhatatlan helyzetbe kerül: a trón feltétlen híve, hűséges a királyhoz, nádorként azonban meg kell akadályoznia, hogy az ország anarchiába süllyedjen Petur a nemesség, Tiborc a jobbágyság elégedetlenségéről, sérelmeiről győzi meg (lásd a reformkori érdekegyesítés programját) magánéleti válsága nehezíti helyzetét, Melinda meggyalázása után férfiúi becsülete forog kockán Gertrudis II. András idegen, meráni származású felesége ridegen bánik a magyarokkal, kárukra ad javakat a merániaknak kezdetben tehetséges, uralkodásra termett asszonynak tűnik: ügyesen manipulálja az embereket pártfogókat gyűjt maga köré (a merániak mellett a magyar nemesek egy részét is megnyeri), pompakedvelő eszes, öntudatos, erélyes de hamar kiderül, hogy hatalommániás, elvakult, úgy hiszi, hogy mindenben neki van igaza Ottót bujtogatta, hogy csábítsa el Melindát (kerítőnő), de az erőszakról nem tudott (Ottó altatót adott be neki azon az éjszakán) érzéketlen, rideg, bár szánakozik Melindán, de a botránytól félve fontosabb neki, hogy az udvart elhagyja mindent elnéz Ottónak, végül ez okozza a vesztét Petur a nemesi összeesküvés, a "békétlenkedők" vezetője az erőszakos fellépést sürgeti, nincsenek kétségei szenvedélyes, indulatos a nemesi sérelmeket hangoztatja: az idegen uralom terhét, azt, hogy a merániak kapják a földbirtokokat, tisztségeket, rangokat férfiúi öntudata erős, nem bírja elviselni, ha egy nő áll fölötte Tiborc kitalált személy korábban megmentette Bánk és az apja életét Bánk felismerve pénzt ad neki ezért, de Tiborc öntudatosan elutasítja nyomorban él, lopni jött éhező gyermekeinek a várba, de becsületessége nem viszi rá híres "panasza" (dialógus/monológok sora is) a jobbágyság kétségbeejtő helyzetét világítja meg Bánknak (éheznek, rongyokban járnak, elviselhetetlenek az adóterheik, igás állataik sincsenek, a merániak és a magyar nemesek is kizsigerelik őket) még a vallásból is kiábrándult panaszai műfordítások, Katona így kerülte el a cenzúrát Biberach kitalált figura, kóbor lovag igazi intrikus, a darab elején mozgásban tartja a cselekményt nagyon okos, tanácsokkal látja el Ottót, ugyanakkor meg is veti aljassága miatt csak a haszon érdekli, kétszínű (a haszon reményében Bánk szolgálatába is állna), ezért nem válhat rokonszenvessé a darab végén Ottó szúrja le, amikor rájön, hogy elárulta, megöli, hogy ne árthasson neki (pl. ne legyen tanú arra, hogy megölte Fülöp királyt) Ottó a királyné öccse, pártfogoltja, egyedül ő képes manipulálni Gertrudist a darab leghitványabb, leggyávább figurája (Melindát megerőszakolja) önző és akaratos Biberach tanácsaiból él háromszoros gyilkos (áldozatai: Fülöp király, Biberach, egy budai polgár) a zavargások alatt sikerül megszöknie Melinda Bánk fiatal felesége Ottó meggyalázza, Bánk nem bízik benne feltétel nélkül képtelen feldolgozni a történteket, végül megtébolyodik (Ophéliára emlékeztet) végül Otto emberei ölik meg A mű nyelvezete: a nyelvújítás előtti nyelvi állapotban íródott a drámai szöveg mindig sűrített, nem a hétköznapi beszédet tükrözi A mű stílusa: a klasszicizmus és a romantika határán áll: klasszicista vonás: a hármas egység megtartása, az erőszakos jeleneteket Katona sokszor Köszönöm a figyelmet! Készítette: Pesti Vivien
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Bodrogi Klaudia: Bánk Bán az irodalomban és a zenében
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : Prezi prezentáció
O l d a l a k   s z á m a : 20
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
A   f o r m á t u m   n e v e : PDF dokumentum
O l d a l a k   s z á m a : 21
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 770x433 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 2 DPI
S z í n : színes
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : tömörítetlen
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna