D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : okori_hellasz_muveszete.jpg
C Í M 
F ő c í m : Az ókori Hellász művészete
B e s o r o l á s i   c í m : Ókori Hellász művészete
A L K O T Ó 
S z e r e p : létrehozó
B e s o r o l á s i   n é v : Tamás
U t ó n é v : Ákos
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2017-04-06
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2014-11-28
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A prezentáció készítésének dátuma
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : prezentáció
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Prezentáció
M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Prezi
J O G K E Z E L É S 
A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Tamás Ákos
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Európai országok történelme
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Képzőművészet általában
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Művészettörténet
T é m a k ö r : Vallás, egyház
A l t é m a k ö r : Vallástörténet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : ókori művészet
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : görög művészet
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : ókori világ
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : képzőművészet
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : építészet
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : szobrászat
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : vázafestészet
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : színjátszás
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : irodalom
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : vallás
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Görögország
G e o N a m e s I d : 390903
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : ókor
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
N y e r s   v a g y   O C R - e s   s z ö v e g : Az Ókori Hellász művészete A görög kultúra A klasszikus görög civilizáció művészeti fejlődésének kezdete a mükénéi kultúra bukásával esik egyidőbe. A gazdag görög poliszok fénykorában és a hellenizmus idején a művészet megfelelt a szabad görögök törekvéseinek. A görög képzőművészet korszakai: mükénéi művészet kora az ún. sötét kor ( Kr. e. 11. század-8. század) - a mükénéi művészet elhalása, a dór vándorlás archaikus kor (Kr. e. 700-480) - gyarmatosítás, Athén, Spárta és a többi városállam fejlődése klasszikus kor (Kr. e. 480-330) - a demokrácia csúcsa Athénben hellenizmus (kora Kr. e. 3-1. század) - a görög városállamok elveszítik függetlenségüket Kr.e. 11 sz.- Kr.e. 1 sz Képzőművészet Építészet Templomok A templomok főhelyisége, a cella, vagy naosz négyszög alakú. Itt azt az isten szobrát helyezték el, akié a templom volt. A cella előtt a pronaosz (előterem) van, vele szemben pedig a kincsesház, ahol az áldozatokat tartották. Idővel ez az épületszerkezet egy vagy két oszlopsorral bővült. A görög művészet első virágkorát az önálló templomtípus, a peripterosz megszületése jellemzi. A legrégibb peripteroszok az i. e. 8. és i. e. 9. századra tehetők. A i. e. 8. században épült az olümpiai Héra-templom és a thermoszi Apollón-templom, az i. e. 5. században a nagy szelinuszi templom, hatalmas, sima oszlopaival, és az ún. paestumi bazilika, melynek belső tere két részre tagolódott. Szobrászat A görög szobrászat a testneveléssel együtt bontakozott ki a stadionokban. Így születhetett meg a görög szobrászatban a ruhátlan emberek egyik szobortípusa, a kurosz, (mezítelen fiatal férfi szobra) vagy az Apollószobrászat és a koré (felöltözött fiatal lány). A kurosz fejlett izomzatú fiatal szobra, az egyes testrészek között tér van. Az i. e. 7. században született meg, kultikus célja még a mai napig sem tisztázott. Lehet, hogy ezeket a szobrokat az atléták ajánlották fel isteneiknek, amikor a versenyeken győztek. De ezek a szobrok nemcsak atlétikai ábrázolásúak. A kuroszban az ember minden vonása tükröződik. A kurosszal párhuzamosan alakult ki a koré is. Ajándékot hordoznak és mosolyognak. A korék szép, színes khitont viselnek. Hajfürtjeik hosszú fonatokban hullanak vállukra, egybeolvadnak a színes ruha redőivel és a köpeny szegélyével. Vannak sima öltözékbe burkolt alakok is, amiket csupán a vállukra boruló két hajfonatuk díszít. Leghíresebb Antenór koréja, redőzött köpenyében és göndör hajával ünnepélyesen hat. Vázafestészet A görög festészet fennmaradt alkotásai közül a festett vázák a legfontosabbak. Falfestészetükről csak a római kori másolatok maradtak meg. A vázaképek a görög mitológia, élet jellemző jeleneteit ábrázolják. A görög vázafestés kezdeteit a geometrikus kor jellemzi. A körbefutó vízszintes vonalközt kizárólag mértani díszítés tölti ki. Az i. e. 8. századtól kezdve a váza mintázatában megjelennek az ember-, és állatfigurák. A klasszikus korban fekete alapra festettek vörös festékkel, különleges fajtája a léküszfestés (henger alakú edény, sírokba rakták). Az alapja szinte teljesen fehér, és erre festették fekete kontúrvonalakkal az elhunyt életében történő eseményeket festették. Színjátszás Színházaikat meredek dombon építették fel, ahonnan szép kilátás nyílt. Középen kerek emelvény állt, az orkhésztra, melyen eredetileg egy oltár emelkedett, itt foglalt később helyet a kar (kórus). A színészek és a kar eredetileg egy szinten helyezkedtek el, a nézők pedig letelepedtek a földre. A cselekmény a szabad ég alatt játszódott. A néző és a színház határát a lapos poroszkénion jelentette, a színpad. A görög színház formái az i. e. 5. század elején alakultak ki. Az ókori görög színház félköríves, lépcsős nézőtérből (cavea), kör alaprajzú játéktérből (orchestra) és alacsony raktárból (szkéne) áll. Utóbbi a nézőtérrel szemben létesült, homlokzatára az előadás díszleteit rögzítették. A lépcsős görög színház elhelyezésére minden esetben a természetben kerestek megfelelő helyet: a félköríves nézőtér így a dombok oldalába simul. Több színházépület is fennmaradt, közülük a leghíresebb az athéni színház és az epidauroszi színház. Építészeti stílusok KORINTHOSZI Leginkább az oszlopfőben, azonkívül nyúlánkabb arányaiban tér el a ióntól. Fejét 2 sor akantuszlevél díszíti, melyből, mint indák, díszítmények nőnek ki; ezek viszont az homorú oldalakkal bíró abakuszt tartják. A párkányzat rendkívül gazdagon van díszítve, különösen a koronázó párkány, melynek középső tagozata a fogsor fölött még gyámkövekkel is bír. IÓN Az ión oszlopok formája a kis-ázsiai városokban alakult ki, nyilván valamelyik keleti növényi motívum változataként. A könnyen hajló indák világosan jelzik az oszlopfő eredeti rendeltetését és érzékeltetik a gerendázat súlyát. A síkok és domborulatok, a mélyedések és barázdák változása különös vonzerőt ad ezeknek az oszlopfőknek, sokkal finomabbá és változatosabbá teszi őket, mint a dór oszlopokat. Ezek a részek a kompozíció egységét szolgálják. Könnyen felismerhetők erőteljes csigafejezetükről. Az oszloptörzsnek talapzata is van DÓR A dór gerendázat három részre oszlik, ami a templomalapzat három lépcsőfokának felel meg. A gerendázat alsó része az architráv, teljesen dísztelen. A középső rész, a fríz, ezt domborművek díszítik. A gerendázat felső része, a koszorúpárkány kiugrik, megvédi a gerendát az esőtől, amikor süt a nap, erős árnyékot vet rá, így éles kontúrral választja el az ég hátterétől. Kr.e. 8.sz. Kr.e. 5.sz. EPIKA Az irodalom három műnemének egyike, az epikus vagy elbeszélő művek összefoglaló elnevezése. A lírától abban különbözik, hogy nem érzelmeket, hanem cselekményt ábrázol, a drámától pedig abban, hogy nem párbeszédes formában íródott. Az elnevezés a görög epikosz, azaz elbeszélő szóból származik. LÍRA A szó jelentése eredetileg héthúrú lanton előadott énekre utal. A görög költészetben kezdetektől fogva két típusa alakult ki: a monodikus líra (egyénileg mondott, egyéni érzelmet kifejező) és a kardal költészet (közösségi érvényű, közösen előadott). A líra műfajai között a dal, az elégia, az epigramma és az óda volt a legnépszerűbb. Dal: Talán a legősibb lírai műfaj, leginkább megőrizte kapcsolatát a zenével és a tánccal. Többnyire alapvető, egynemű (homogén) emberi érzelemnek (öröm, bánat) kifejezője. Epigramma: A görög költészetben minden disztichonban írt, feliratra szánt költemény. Mai értelemben egy gondolat rövid, csattanós formában való kifejtése. Elégia: a klasszikus antik poétikában minden epigrammánál hosszabb disztichonban írt költemény tartalmi és hangnemi megkötöttség nélkül. Az elégia eszmény és valóság, ideál és reál összeütközése a versben, s a fájdalmas, lemondó, borongós hangulatot az okozza, hogy a valóság erősebbnek bizonyul az eszménynél. Az elégia értékesztétikai megközelítésben köznapi mértéket meg nem haladó értékek hiányát vagy elvesztését regisztrálja. Óda: Ünnepélyes, magasztos hangú költemény. Az ódában az érzelmi és gondolati elem egyensúlyt tart; az érzelem ereje emeli mind magasabbra a gondolatot, az értelem pedig korlátok közé szorítja az érzelmet. DRÁMA A görög dráma kialakulása vallásos szertartásokhoz, elsősorban ünnepekhez kapcsolódtak. A dráma már érdekelte az átlagpolgárt is, előadásra járni egyébként állampolgári jog és - kötelesség volt. Mivel az ünnepségeken hatalmas tömeg vett részt, a színházát is ennek megfelelően alakították ki. Az előadás egész nap tartott, a nap folyamán 3 drámaíró 3 drámát mutatott be. Domboldalra épített, félkör alakú, lépcsőzetesen emelt padsorokat képeztek ki a nézők számára, melyeken kb. 20-30 ezer ember foglalhatott helyet. Két fő műfaja a tragédia és a komédia. Tragédia: A tragédia esztétikai minősége a tragikum. A tragikum hirtelen értékvesztést jelent valamilyen pozitív ember, vagy eszme elbukik és ez által értékpusztulás következik be. A tragédia végén vagy a főhős, vagy annak ellensége lelkileg összeomlik. A tragédia fő alakja a tragikus hős, aki nagy formátumú ember is drámai küzdelemben bukik el. Komédia: A komédia esztétikai minősége a komikum. A fő szereplő nevetségessé válik, vagy azért, mert nevetséges jellemvonásai vannak, vagy azért, mert nevetséges helyzetekbe kerül. A komédia nézője felszabadult lesz és a rosszat, a helytelent kineveti. Kr.e. 7.sz. Kr.e. 6.sz. IRODALOM Iliász Kr.e 8 sz. Odüsszeia Kr.e 7 sz. EPOSZ Az epika ősi alapműfaja Vallás Vallás jellemzői politeizmus ( több istenhit ) isteneiket antropomorf módon képzelték el ( emberformájú ) minden istennek meg volt a saját területe, ami felett uralkodott a jellemük is hasonlított az emberekre áldozat bemutatással, sportokkal, színjátszással fejezték ki hódolatukat a görögök. Istenek megkövetelték a tiszteletet maguknak a halhatatlanok voltak ( vérük helyett ambrózia volt a testükben ) a nem papok látták el a szertartások vezetését, hanem választott tisztség viselők.
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Göröcs Edit: Görög mindennapok, művészetek, tudományok
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : Prezi prezentáció
O l d a l a k   s z á m a : 50
T e c h n i k a i   m e g j e g y z é s : 2. verzió
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
A   f o r m á t u m   n e v e : PDF dokumentum
O l d a l a k   s z á m a : 51
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 770x431 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 72 DPI
S z í n : színes
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna