D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : oshonos_allataink.jpg
C Í M 
F ő c í m : Őshonos állataink
B e s o r o l á s i   c í m : Őshonos állataink
A L K O T Ó 
S z e r e p : létrehozó
B e s o r o l á s i   n é v : T
U t ó n é v : K
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2017-01-12
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2014-03-23
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A prezentáció készítésének dátuma
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : prezentáció
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Prezentáció
M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Prezi
J O G K E Z E L É S 
A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : T K
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Magyar történelem általában
T é m a k ö r : Biológia, etológia
A l t é m a k ö r : Állattartás
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : állat
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : magyarok
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : szarvasmarha
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : magyar szürke marha
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : bivaly
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : juh
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : kecske
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sertés
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : lóféle
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : szamár
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : baromfi
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : kutyaféle
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
N y e r s   v a g y   O C R - e s   s z ö v e g : Őshonos állataink Magyar állatfajták Becsüljük meg és vállaljuk tudatosan értékeinket! A magyar nép történetéből ismert, hogy ősidőktől fogva milyen szoros volt kötődésünk az állattartáshoz, állattenyésztéshez. Hazánkban a Kárpát-medencében őshonosnak mondott fajták fenntartása is védelmet kapott az állattenyésztési törvényben. A régi magyar háziállatfajták köre azonban ennél nagyobb sugarú, mert az "őshonos" fajtákon túl számos olyan, hosszú időn keresztül tenyésztett fajta él hazánk területén, amely állatfajták a magyar nemzeti kultúra részét képezik. MAGYAR SZÜRKE MARHA SZARVASMARHAFÉLÉK RACKA JUH (fehér és fekete változat) JUHFAJTÁK ÉS KECSKE MANGALICA SERTÉS Ez a mi kincsünk. MAGYAR TARKA MARHA BIVALY A régi magyar háziállataink között a magyar szürke marhát tetszetős küllemével és tekintélyes megjelenésével a gazdasági elismerés és történelmi hagyománytisztelet terén az első hely illeti meg. A XIX. század végén tenyésztették ki a magyar szürke marhából, elsősorban a szimentáli marhával történő keresztezés révén. A magyar tarka marha egyesíti a kultúrfajták termelőképességét és a parlagi fajták nagy ellenálló képességét. Kitűnő kettős hasznosítású (hús, tej) fajta. Napjainkban elsősorban természetvédelmi és idegenforgalmi megfontolásból tartják. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Kápolnapusztán található bivaly-rezervátumában egész évben megtekinthetők. Az alföldi racka jellegzetessége a különleges szarv alakulása. Ez a "v" alakban felálló pödrött szarv valószínűleg mutáció következménye, amely mint fajtajelleg maradt meg. Mindkét ivar szarvalt, a kosok szarvai szűkebb szögben állnak. A rackát két színváltozatban tenyésztik. Az állomány nagyobb része fehér, kisebb része fekete színű. A fehér változat gyapjúja, pofája, lábvégei sárgás-fehér színűek, a szarvak és a körmök viaszsárgák. A fekete színváltozat gyapja és rövidszőrei egyaránt fényes feketék. CIGÁJA JUH Ez a kifejezetten hármas hasznosítású és alapvetően a hegyi juhok csoportjába tartozó fajta nagyon jól alkalmazkodott Magyarország eltérő földrajzi és éghajlati adottságaihoz. CIKTA JUH A cikta juh hazánkba a török uralmat követő betelepítések nyomán érkező németajkú lakossággal került be. Magyarországon elsősorban Tolnában és Baranyában tenyésztették. KECSKE A fennmaradt írásos emlékeinkből kiderült, hogy honfoglaló elődeink a vándorlásuk során kecskét is magukkal hoztak és az itt élő népek kecskéivel történő keresztezéséből született az őshonos parlagi kecskénk. Ez a fajta a külterjes tartásmódot igen jól hasznosító, igénytelen zsírsertés. Értékét a takarmánnyal szembeni igénytelensége, edzettsége és ellenálló képessége adja. A Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht. tart nagyobb állományt belőle, elsősorban gazdasági célból. LÓFAJTÁK ÉS SZAMÁR SHAGYA ARAB MEZŐHEGYESI FÉLVÉR KISBÉRI FÉLVÉR GIDRÁN LIPICAI NÓNIUSZ HUCUL SZAMÁR MAGYAR TYÚK ERDÉLYI KOPASZNYAKÚ RÉZ- ÉS BRONZPULYKA MAGYAR FODROS LÚD MAGYAR KACSA BAROMFIFAJTÁK KUTYAFAJTÁK KUVASZ KOMONDOR PULI PUMI MUDI SIMASZŐRŰ MAGYAR VIZSLA DRÓTSZŐRŰ MAGYAR VIZSLA ERDÉLYI KOPÓ MAGYAR AGÁR A kutyák közül a kuvaszt és a komondort a honfoglaló magyarok hozták magukkal nyájaik mellett. Mindkettő megvesztegethetetlen, bátor, kemény kutya, amely már csak mérete folytán is szeretetteljes, de határozott gazdák kezébe való. A magyar vizslát a XIV-XV. században a pannon kopó egyes változataiból alakították ki az apróvad vadászatára. Az 1930-as években drótszőrű változatát is kitenyésztették. A puli, a pumi és a mudi igazi terelő munkakutya, amelyek a megváltozott körülmények ellenére ma is alkalmasak erre a munkára. Legősibb vadászkutyánk a magyar agár, amelyet szintén keletről hoztak magukkal a magyar törzsek, évszázadokon át a lovas vadászatok nélkülözhetetlen szereplője volt. Az erdélyi kopó elődje a pannon kopó a történelmi Magyarország területén alakult ki a magyarok sárga vadászkutyáiból, amelyek az eredetileg itt élő népek kutyáival keveredtek. A kiváló magyar lófajtákat világhírű ménesekben tenyésztették ki. Mezőhegyes (1785), Bábolna (1789), Kisbér (1853), Szilvásvárad (1951) és Hortobágy lóállománya méltán öregbíti az ország hírnevét. Az 1990-es években alakult lótenyésztő egyesületek feladata ezen fajták fenntartása, értékeinek megőrzése és fejlesztése. A honfoglaló magyarok valószínűleg Ázsiából hozták be parlagi tyúkjaink őseit. A magyar parlagi tyúk későbbi alakulásában szerepet játszottak a tatárjárás idején Európába behozott nagyobb testű ázsiai tyúkok, a török hódoltsággal hazánkba került balkáni és kisázsiai eredetű tyúkok és a nyugatról betelepített lakosság különböző tyúkféleségei. A magyar tyúk és a típusában is eltérő erdélyi kopasznyakú tyúk a 19. század második felében, több neves tenyésztő közreműködésével alakult ki a parlagi állományokból. A tenyésztés során több színváltozatot különítettek el, melyek egy részét ma önálló fajtaként, vagy fajtaváltozatként ismerjük. Köszönöm a figyelmet.
D o k u m e n t u m   n y e l v e : magyar
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Őshonos háziállat fajták
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : Prezi prezentáció
O l d a l a k   s z á m a : 48
T e c h n i k a i   m e g j e g y z é s : 7. verzió
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
A   f o r m á t u m   n e v e : PDF dokumentum
O l d a l a k   s z á m a : 48
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 770x433 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 600 DPI
S z í n : színes
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna