D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : finnorszag.jpg
C Í M 
F ő c í m : Finnország történelme
B e s o r o l á s i   c í m : Finnország történelme
A L K O T Ó 
S z e r e p : létrehozó
B e s o r o l á s i   n é v : Bukovszky
U t ó n é v : Gergő
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2016-09-21
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2014-11-27
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A prezentáció készítésének dátuma
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : prezentáció
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Prezentáció
M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Prezi
J O G K E Z E L É S 
A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Bukovszky Gergő
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Európai országok történelme
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : finnek
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : skandináv állam
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : országtörténelem
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : helytörténet
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Finnország
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
N y e r s   v a g y   O C R - e s   s z ö v e g : Finnország történelme tömören Függetlenné válás és polgárháború A második világháború után A zászló történelme a 20. század elejére nyúlik vissza a dán zászló mintájára modellezték. 1918. május 29-én fogadták el állami zászlónak. Finnország zászlója A kora újkor folyamán a svéd nyelv lett az uralkodó a közigazgatásban és az oktatásban. A 16. században a finnek evangélikus hitre tértek. 1550-ben alapították meg Helsinkit, mely azonban a században nem vált számottevő központtá. A 16. században két nagy orosz háború okozott pusztításokat Finnország keleti régióiban, a század végén tört ki a magas adóterhek miatt a finn történelem legnagyobb, véresen levert parasztfelkelése. A 19. század elejéig a nyelvi elhatároltság jellemezte a finnek öntudatát. Később, a 19. század során Finnország felnevelt egy egyetemet végzett intellektuális réteget, amely a nép igazi képviselőjének tartotta magát. A finn nyelv véglegesen 1892-ben vált hivatalos nyelvvé, ennek ellenére a svéd nyelv maradt a kultúra, tudomány és üzleti élet nyelve egészen az 1920-as évekig. A finn nyelv véglegesen 1892-ben vált hivatalos nyelvvé, ennek ellenére a svéd nyelv maradt a kultúra, tudomány és üzleti élet nyelve egészen az 1920-as évekig. Nagyhercegség jelentős mértékben fejlődött. Létrejött a finn fizetőeszköz, a márka megerősödött a finn tőke. Finnország a 19. században A második világháború alatt Finnország kétszer is harcolt a Szovjetunió ellen 1. 1939 és 1940-es évek között lezajlott téli háborúban (egy kis segítséget kapott Svédországtól) 2. 1941 és 1944 között Ezt követte a lappföldi háború 1944 és 1945 között, amikor Finnország visszavonulásra kényszerítette a németeket az országból. Finnország nem szenvedett el nagy területi veszteségeket a második világháború során. A második világháború Finnország történelme Finnország címere Címere Finnország nemzeti színei. Korábban a címer alapján piros és sárga volt a nemzeti szín, ez az 1850-60-as években lezajlott viták során változott kékre és fehérre az utolsó jégkorszak, Kr. e. 9000 után kezdődött. A mai Finnország területe ekkor vált lakottá, őslakói valószínűleg az északra szorult számik lehettek. 13. századot követően a Svéd Királysághoz tartoztak, ennek nyomát mindmáig őrzi az anyanyelvét használó finnországi svéd kisebbség 18. század során Finnország egyes területeit, elsősorban délkeleti részeit több ízben elfoglalták az oroszok, a háborúk és a visszatérő éhínségek nagy veszteséggel jártak. 1809-ben a finnek lakta tartományok az Orosz Birodalom részévé váltak 19. század során jelent meg a finn nacionalizmus, mely a gazdag kulturális hagyományokra, a szabad parasztságra és az időközben megerősödő nemzeti értelmiségre épült 1917-ben Finnország kikiáltotta függetlenségét Kora újkor A gazdasági fejlődés és az éhínségek eltűnése ellenére 1890–1914 között 200 ezer finn emigrált. Edvard Isto Támadás 1917. december 6-án, röviddel a bolsevik forradalom után, Finnország kikiáltotta függetlenségét, amelyet Lenin kormánya meg is adott nekik. A finn fegyveres erők megszervezése jelentette a legégetőbb problémát. 1917 márciusa után a bal- és a jobboldali erők elkezdték kiépíteni saját biztonsági csoportjaikat. 1918 januárjától kezdve az ország átvészelt egy rövid, de keserű polgárháborút, Megközelítőleg 37 000 ember halt meg a polgárháború során, amely sok évre előre körvonalazta a hazai politikát. háborús veszteségek Finn ágyú Az 1947-es párizsi béke Finnországot 300 millió dollárnyi jóvátétel kifizetésére kötelezte a Szovjetunió részére. A békeszerződés vitatott pontjaként feloszlattak számos jobboldali szervezetet és több, a háború idején irányító politikust ítéltek börtönbüntetésre. Ezt követően Finnország mintegy ütközőzónaként létezett a Szovjetunió és a nyugati országok között. A háborús pusztítások, szovjet légitámadások, a félmilliós menekülttömeg elhelyezése és a háborút követő sztrájkok gazdaságilag és pénzügyileg meggyengítették Finnországot. 1991-ben, a Szovjetunió összeomlása után Finnország is szabadabb lett, 1995-ben belépett az Európai Unióba.
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Finnország
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : Prezi prezentáció
O l d a l a k   s z á m a : 10
T e c h n i k a i   m e g j e g y z é s : 11. verzió
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
A   f o r m á t u m   n e v e : PDF dokumentum
O l d a l a k   s z á m a : 10
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 770x433 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 96 DPI
S z í n : színes
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna