D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : szinhaz_0193_2.jpg
C Í M 
F ő c í m : Jászai Mari az "Iskarioth"-ban
B e s o r o l á s i   c í m : Jászai Mari az "Iskarioth"-ban
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : elektronikus szerkesztő
T e s t ü l e t i   n é v : OSZK MEK
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2014-09-15
E s e m é n y : beszerezve
I d ő p o n t : 2014-05-09
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : MEK-be való felvétel időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : kép
A   t í p u s   n e v e : könyvrészlet
A   t í p u s   n e v e : arckép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : A Nemzeti Színház története
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : A Nemzeti Színház története. 1., Az első félszázad
S z e r z ő : Rédey Tivadar
M e g j e l e n é s : Budapest : Magyar Könyvbarátok, 1937
T í p u s : könyv
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK MEK
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Film, színház, előadóművészet
A l t é m a k ö r : Film- és színháztörténet
T é m a k ö r : Film, színház, előadóművészet
A l t é m a k ö r : Színházművészet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : portré
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : színész
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : szerepkép
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : dráma
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Jászai Mari (1850-1926)
V I A F I d : 70013527
M i n ő s í t ő : személynév
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 19. század
M i n ő s í t ő : időszak
T á r g y s z ó : 20. század
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Jászai Mari az "Iskarioth"-ban
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Jászai Mari (Krippel Mária) színésznő, a legnagyobb magyar tragika. Keserves gyermekkor után 1866-ban a Győrből Székesfehérvárra tartó Hubay Gusztáv társulata után szökött és kardalos lett. Rövid időn belül fellépett Bényei Istvánnál is, majd 1867-től 1869-ig Molnár György Budai Népszínházában játszott. Ekkor ismerkedett meg Kassai Vidorral, első férjével, akitől azonban csakhamar elvált. Még együtt szerződtek 1868-ban Kolozsvárra, ahol 1872-ig dolgozott. 1872-ben a Nemzeti Színház Laborfalvi Róza szerepkörére szerződtette. Bemutatkozásul a Bánk bán Gertrudisát játszhatta el. Nagy része volt a Paulay Ede nevével fémjelzett nemzeti színházi aranykor létrejöttében éppúgy, mint az 1892-es bécsi vendégjáték sikereiben. 1900. ápr.-tól mégis egy évadot a Vígszínháznál töltött,1901-ben azonban Beöthy László visszaszerződtette a Nemzetihez, melynek egyidejűleg örökös tagja lett. 1893-94-ben a Színiakadémián drámai gyakorlatot tanított. 1909-ben a Petőfi Társaság tiszteletbeli tagjává választották. 1919-ben elsőnek kapta meg a színészek között a Greguss-díjat. Veleszületett tehetségét állandó tanulással fejlesztette. Nyelveket tanult és fordításokat is készített. Óriási hatású művész vált belőle, aki utolérhetetlen volt a tragikus szenvedély megszólaltatásában. Nagyvonalúsága mellett figyelmet fordított a legkisebb részletekre is. Játéka mint egy hatalmas freskó, átgondolt, előrelátó, a színpadot és a drámát érző és értő. Társadalmi drámában és komikai szerepben nem volt igazán otthon, azonban a századvég romantikus-patetikus stílusának kimagasló képviselője volt. Ő még élettel tudta megtölteni a nemesveretű szövegeket. Őszinte és egyenes lényével semmilyen női rafinéria nem fért össze. A tragédia volt az ő területe a színpadon és az életben. Kiváló versmondó; leggyakrabban Petőfi Sándor műveit adta elő. Mintegy 300 szerepet játszott el, köztük húsz Shakespeare-hősnőt. Nevéhez fűződik a Nemzeti Színház görög klasszikus sorozatának több kiemelkedő alakítása. Övé volt a Csongor és Tünde ősbemutatóján (1879) Mirigy szerepe, és ő volt Az ember tragédiája első előadásának (1883) Évája. Emlékezetes jellemeket formált Racine és Grillparzer hősnőiből. Megpróbálkozott Ibsennel is. Pályája végén ő vitte először színpadra A kőszívű ember fiai színpadi változatának özv. Baradlaynéját (1918). Játszott A tolonc (1914) és a Bánk bán (1914) c. korai m. filmekben. (Forrás: Magyar Színházművészeti Lexikon)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Az Iskarioth című dráma Váradi Antal műve.
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Jászai Mari mint Magdolna (Iskarióth)
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 850x1038 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 300 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : erősen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn