D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : szinhaz_0185.jpg
C Í M 
F ő c í m : Blaha Lujza és Tamássy
B e s o r o l á s i   c í m : Blaha Lujza és Tamássy
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : elektronikus szerkesztő
T e s t ü l e t i   n é v : OSZK MEK
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2014-09-15
E s e m é n y : beszerezve
I d ő p o n t : 2014-05-09
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : MEK-be való felvétel időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : metszet
A   t í p u s   n e v e : könyvrészlet
A   t í p u s   n e v e : arckép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : A Nemzeti Színház története
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : A Nemzeti Színház története. 1., Az első félszázad
S z e r z ő : Rédey Tivadar
M e g j e l e n é s : Budapest : Magyar Könyvbarátok, 1937
T í p u s : könyv
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK MEK
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Film, színház, előadóművészet
A l t é m a k ö r : Film- és színháztörténet
T é m a k ö r : Film, színház, előadóművészet
A l t é m a k ö r : Színházművészet
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Festészet, grafika
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : metszetkép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : színházi grafika
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : szerepkép
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : színész
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Blaha Lujza (1850-1926)
V I A F I d : 3269909
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : Tamássy József (1837-1892)
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : jelenetkép
M i n ő s í t ő : műfaj
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 19. sz.
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Blaha Lujza és Tamássy
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Blaha Lujza (Reindl Ludovika) színésznő, népszínműénekes, "a nemzet csalogánya". Színészcsaládban született. Apja 1848-as múltja miatt Várai Sándor néven szerepelt. Ezért is Várai Lujza néven játszott 1855-től 1857-ig, előbb Vácott Hetényi Józsefnél, majd Hetényi és Molnár György társulatánál Győrött, Debrecenben, Nagyváradon. A fiatalon árvaságra jutott gyermeket 1857-től gyámapja, Kölesi Antal nevelte, s 1866-ig Blaha az ő nevén szerepelt. Kölesi Lujzaként játszotta 1858-ban Győrött, Csabay Pálnál élete első felnőtt szerepét is. 1859-ben Hidassy Elekkel Győrött, Sopronban járt, majd 1860-62-re Szigeti Imréhez szerződött Székesfehérvárra, Pozsonyba és Szabadkára. 1863-ban Besztercebányán Dráguss Károlynál volt szerződésben, Vácott pedig Völgyi Györgynél szerepelt. 1864 közepétől a budai Népszínházban lépett fel. Innen került Szabadkára, hol megismerkedett első férjével, Blaha János karmesterrel, aki zenei továbbképzését biztosította. 1866-ban szerződött Debrecenbe. Itt indult karrierje, melynek első fontos állomásaként 1871-ben a Nemzeti Színház népszínmű-, operett- és operaénekesnek szerződtette. Ekkor már özvegy volt, de élete végéig viselte első férje nevét hálája jeléül. Még kétszer házasodott: 1875-ben Soldos Sándor, 1881-ben Splényi Ödön felesége lett. 1875-ben átszerződött az újonnan megnyílt pesti Népszínházhoz, melynek 1901-ig volt tagja. 1883-ban színházával együtt diadallal szerepelt a bécsi Theater an der Wienben. 1884-ben Feleky Miklós várszínházi társulatának volt a tagja. Neve összeforrt a népszínművel. Szinte egyedülálló jelenség a színháztörténetben, hogy egy színésznő ennyire meghatározzon egy műfajt, ugyanakkor egyénisége akadályozója is legyen fejlődésének, mert később csak a közönség igényeit akarták kielégíteni a személyéhez kapcsolódó darabok népszerűsítésében. A népszínmű mellett vezető alakja lett a hazai operettművészetnek is. Tehetsége, muzikalitása, könnyed, természetes, érzelemgazdag játéka magával ragadta a közönséget. Kortársai dícsérték humorérzékét is. A népdalok kedves, egyszerű előadása tette "a nemzet csalogányá"-vá. Nagy szerepe volt a polgárság magyarosodásában is. 1900-ban koronás aranykereszttel tüntették ki. 1901-ben a Nemzeti Színház örökös tagja lett. (Forrás: Magyar Színházművészeti Lexikon)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : amássy József színész, énekes, rendező. Tanulmányai után pék, molnár, lakatos, asztalos és szabó is volt, de csakhamar felcsapott vándorszínésznek. 1856. okt.-ben Marcaliban, Szőllősi-Szuper társulatában lépett először színpadra. Szélsőséges temperamentuma egész életét végigkísérte, s ezért váltott oly gyakran társulatot is. Fontosabb igazgatói: 1858-59 Csabai Pál; 1859-60-ban Hidassi Elek; 1860-62-ben Szigeti Imre; 1863-ban Molnár György; 1864-ben Latabár Endre; 1866-ban Bényei István; 1869-ben Kőmíves Mihály voltak. 1869. okt. 1-jén szerződtette le a Nemzeti Színház, s ott szerepelt 1876-ig. Ekkor a Népszínház tagja lett, egy rövid idő kivételével, 1887-ig. 1881-1883 között vidéken vendégszerepelt. 1887. jún. 16-án, közvetlenül előadás előtt szélhűdés érte. A népszínművekben Blaha Lujza elmaradhatatlan partnere volt. A műfaj hanyatlásával operettszínésszé kellett válnia, s ez, sikerei ellenére elkedvetlenítette. A későbbiekben kisebb drámai szerepekkel is sikeresen próbálkozott. (Forrás: Magyar Színházművészeti Lexikon)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Tamássy József
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1197x1549 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 300 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : erősen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn