D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 001_088_pix_Oldal_05_Kep_0001.jpg
C Í M 
F ő c í m : Ligeti Antal
B e s o r o l á s i   c í m : Ligeti Antal
E G Y É B   C Í M 
E g y é b   c í m : 1823-1890
M i n ő s í t ő : alcím
A L K O T Ó 
S z e r e p : metsző
B e s o r o l á s i   n é v : Pollák
U t ó n é v : Zsigmond
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K r o n o l o g i k u s   k i e g é s z í t ő : 1837-1912
V I A F I d : 144155096
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő 
S z e r e p : illusztrátor
B e s o r o l á s i   n é v : Haske
U t ó n é v : Ferenc
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Arcanum Adatbázis Kft.
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2015-02-23
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2008-09-01
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : grafika
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
A   t í p u s   n e v e : arckép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Vasárnapi Ujság
M e g j e l e n é s : Vasárnapi Ujság 1890. 37. évf. 2. sz. január 12.
T e c h n i k a : metszet
T í p u s : hetilap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Festészet, grafika
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : grafika
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : emberábrázolás
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : képzőművészet
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Ligeti Antal (1823-1890)
V I A F I d : 86302800
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : festőművész
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : tájkép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : természetkép
M i n ő s í t ő : műfaj
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Ligeti Antal
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : "A szabadságharcz kitörésekor Ligeti félbeszakította tanulmányait; haza jött, honvéd lett, s a forradalom után ment ismét ki Florenczbe, de ezúttal már csak rövid időt töltött az Appeggi-villában, mert 1850-ben megvált mesterétől. Hazajött, hogy festő legyen, abban a szomorú korszakban, mikor nem volt semmi közélet és mély sebek sajogtak mindenfelé. Arczképeket kezdett festegetni, mint sok annyi más. Gr. Károlyi István megkedvelte, magához hivta Fóthra, hol az 1852-54-iki éveket töltötte. A fóthi gróf aztán lehetővé tette, hogy nagy utazásokat tegyen. Negyedfél évig utazott Palesztinában, a Lybanonban, Egyiptomban, a görög szigeteken. A Kelet festöisége és színgazdagsága fokozta képzelmót, fejlesztette erejét. Kelet tájainak heve, szinpompája közt a legotthonosabb. Első nevezetes sikerét 1861-ben a Sahara nagyobb festményének igaz tropikus jellegével és hő színeivel vívta ki. Azóta egy pillanatra sem tűnt el szemünk elől." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1890. 37. évf. 2. sz. január 12.)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Képeit, melyek a vázlatok után készültek, nagy tetszéssel fogadta a magyar közönség és Ligeti csakhamar olyan kedvező körülmények közé jutott, hogy lakását 1861-ban minden habozás nélkül áttehette Pestre, s teljes odaadással élhetett művészetének. Egész sorát festette meg a keleti nap mindent bearanyozó fényében ragyogó tájképeknek és ezt a modort alkalmazta - kevesebb szerencsével - azokon a festményein is, melyeket egyes magyar vidékekről készített. Nevezetesebb tájképei: Taormina, Girgenti, a Cédrus-erdő, Sharai puszta, Bethlehem, Nazareth, Régi sírok a Libanon hegyén, Mar-Saba kolostor a Kidron völgyében, Budapest, Visegrád, a Fertő tava, Dévény vára. Ligetit a Nemzeti Múzeumban 1868-ban a képtár őrévé nevezték ki. Hátrahagyott kész képeit, vázlatait és tanulmányait a Képzőművészeti Társulat állította ki és ebben a kiállításban különös érdeklődést keltettek a festési modorával ellenkező naturalisztikus felfogásról tanuskodó kézi rajzok. Főleg romantikus hangvételű tájképei híresek. Ezeken gyakran keleti utazásai elevenednek meg. Támogatta a fiatal Munkácsy Mihály és Mészöly Géza fejlődését. Fő művei részben a Magyar Tudományos Akadémia főépületében, részben a Magyar Nemzeti Galériában láthatók. Mellszobrát Zala György szobrászművész készítette el. Sírjára Donáth Gyula mintázott szép emléket. (Forrás: Wikipédia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Ligeti Antal / metsző Pollák Zsigmond, festő Haske Ferenc
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Varga József: Ligeti Antal
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1013x1171 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 200 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : erősen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Erzsébet