D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : 1376132609.jpg B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/059200/059205/1376132609_kiskep.jpg F ő c í m : Szent-Györgyi Albert szobra B e s o r o l á s i c í m : Szent-Györgyi Albert szobra S z e r e p : fényképész I n v e r t á l a n d ó n é v : N N é v v á l t o z a t o k : gery91 E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2014-07-24 E s e m é n y : kibocsátva I d ő p o n t : 2013-08-10 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma. E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2013-07-28 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A fotózás dátuma. A t í p u s n e v e : szobor M e g n e v e z é s : Országalbum M e g n e v e z é s : Országalbum C r e a t i v e C o m m o n s k ó d : Attribution 3.0 T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet T á r g y s z ó : emberábrázolás M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : szobor M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : Szent-Györgyi Albert (1893-1986) V I A F I d : 29659235 M i n ő s í t ő : személynév T á r g y s z ó : orvos M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : biokémia M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : Nobel-díj M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
L E Í R Á S K é p a l á í r á s : A képen Szent-Györgyi Albert szobra látható Visontán. Szent-Györgyi Albert Budapesten született 1893. szeptember 16-án. Tanulmányait a Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium diákjaként végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán folytatta, ahol 1917-ben orvosi oklevelet szerzett. Az első világháborúban medikusként vett részt, de megsebesült, és hamarosan leszerelték. Ezután külföldön: Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat. I s m e r t e t ő s z ö v e g : Szent-Györgyi Albert magyar származású amerikai orvos, biokémikus. 1917-ben szerzett Budapesten orvosi diplomát, majd európai körútra indult, hogy a nyugati világ egyetemein és laboratóriumaiban gyarapítsa tudását. A groningi egyetemen habilitált, a cambridge-i egyetemen kémiából doktorált 1927-ben, ugyanott Sir Frederick Gowland Hopkins angol biokémikus, 1928-tól a rochesteri Mayo Klinikán Edward Calvin Kendall amerikai kémikus munkatársa volt. 1930-ban a szegedi egyetemen az orvosi-vegytan és a szerveskémia professzora, 1945-től a budapesti tudományegyetemen a biokémia professzora volt. 1939- 43-ig a szegedi egyetem küldötteként a felsőház tagja volt. Az 1942-43-ban szerveződött, nevét viselő antifasaiszta csoportosulás célja egy radikális polgári párt megalakítása volt. 1943-ban Kállay Miklós miniszterelnök tudtával, de saját felelősségére Isztambulban felvette a kapcsolatot az angolszász szövetségesekkel. Az ország német megszállása után bujkálni kényszerült, csoportja bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba. 1947-ben az USA-ban telepedett le, ahol kutatásait a Woods Hole-i tengerbiológiai intézet kutatólaboratóriumában folytatta. Kutatásai során a mellékvesékből hexuronsavat izolált 1928-ban, amely 1932-ben a C-vitaminnal azonosnak bizonyult, és javaslatára az aszkorbinsav nevet kapta. A harmincas évektől kezdte azt vizsgálni, hogy a szervezet hogyan használja fel az aszkorbinsavat, melyet a Szeged környékén termesztett paprikából állított elő. 1936-ban bizonyos flavonokat izolált, mely a P-vitamin volt, mely helyreállíthatja a kórosan áteresztő hajszálerek normális állapotát. Az izomszövetek oxigénfelvételét tanulmányozta, majd vizsgálta a tejsavnak szén-dioxiddá alakulását. 1960-ban a csecsemőmirigy tanulmányozásával kezdett foglalkozni. Elméletet állított fel a ráknak és a fehérjék elektronszerkezetének az összefüggéséről. Igen nagy irodalmi munkásságot fejtett ki, több mint 200 tanulmányán kívül számos jelentős szakkönyvet írt. Főbb művei: Biológiai oxidációk, fermentációk és vitaminok (1937), Az izomösszehúzódás kémiája (1948), Bioenergetika (1957), Egy biológus gondolatai (1970), Az anyag élő állapota (1983) stb. A fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjat 1937-ben kapta "a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéseiért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában". Szent-Györgyi Albert az egyetlen, aki magyar állampolgárként vehette át a Nobel-díjat. (Nobel-díjasok Kisl.1985.760 o., Larousse 1994.3k.720 o., Brockhaus NI.CD., MNL.16k.655 o., Magyartop, december 31.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Szeptember) https://mek.oszk.hu/10200/10292/) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Svindt Ferenc: Szent-Györgyi Albert alakja A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1944x2592 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 72 DPI S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Simon Jennifer |