D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 181_276_pix_Oldal_26_Kep_0001.jpg
C Í M 
F ő c í m : Kettős napudvar
B e s o r o l á s i   c í m : Kettős napudvar
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Arcanum Adatbázis Kft.
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2014-11-04
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2004
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : grafika
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Vasárnapi újság
M e g j e l e n é s : 31. évf. 17. sz. (1884. ápr. 27.)
T í p u s : hetilap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Földtudományok, földrajz
A l t é m a k ö r : Természeti földrajz
T é m a k ö r : Földtudományok, földrajz
A l t é m a k ö r : Meteorológia
T é m a k ö r : Csillagászat, űrkutatás
A l t é m a k ö r : Csillagászat általában
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : metszetkép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : légköri képződmény
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : természeti jelenség
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Nap
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : égitestgyűrű
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : csillagászati észlelés
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 19. század
M i n ő s í t ő : időszak
T á r g y s z ó : 1884
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Kettős napudvar
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : "Több izben volt már alkalmunk bemutatni olvasóinknak a nap- és hold-udvarok jelenségét, melyek magokban nem ritkák, de kettős, vagy épen hármas alakjokban nem tartoznak a mindennapi látványok közé. A nap és hold udvarait a magasan járó, ugynevezett cirrus-, vagy pehely-felhők szokták okozni. Minden ismert felhő-alakok közül ezek járnak legmagasabban, s néha 30-40,000 lábnyira emelkednek a föld felszine fölé. Magok az ismeretes bárány-felhők ezeknek egyik faját képezik. Oly magasságban, a melyben ezek járnak, minden vizgőz azonnal lecsapódik s apró hópelyhek alakját veszi magára, melyek többnyire kristályos alakuak és szabályosak. Ha az ily felhőréteg a nap vagy a hold elé vonul, akkor a belőlük jövő fénysugarak a hójegeczek által edtérittetnek eredeti irányuktól, mint műnyelven kifejezni szokás: megtöretnek. ... A mint kettős szivárványok képződhetnek, ugy képződnek néha kettős hold- vagy nap-udvarok is. A két udvar egészen önállóan is képződhetik, ugy hogy középpontjuk nem egy helyen fekszik. Ilyenkor a két udvar érinti vagy átmetszi egymást. Ez alkalommal egy ilyen kettős udvarnak a képét mutatjuk be olvasóinknak, melyet mult hó 25-ikén észleltek a saint-maure-i csillagvizsgáló intézetben, s melyet ezen intézet igazgatója, Renou lerajzolt." (Forrás: Vasárnapi Ujság (31. évf. 17. sz. (1884. ápr. 27.))
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : A csillagászok dolog közben
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : A csillagászok dolog közben
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1313x908 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 199 DPI
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Fecz Ágnes