D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 001_084_pix_Oldal_09_Kep_0001.jpg
C Í M 
F ő c í m : Zwingli Ulrik
B e s o r o l á s i   c í m : Zwingli Ulrik
E G Y É B   C Í M 
E g y é b   c í m : 1484-1531
M i n ő s í t ő : alcím
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Arcanum Adatbázis Kft.
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2014-10-22
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2004
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : grafika
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
A   t í p u s   n e v e : arckép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Vasárnapi újság
M e g j e l e n é s : 31. évf. 2. sz. (1884. jan. 13.)
T í p u s : hetilap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Vallás, egyház
A l t é m a k ö r : Egyháztörténet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : metszet
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : portré
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : személyt ábrázoló kép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : Zwingli, Ulrich (1484-1531)
V I A F I d : 71399367
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : reformátor
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 15-16. század
M i n ő s í t ő : időszak
T á r g y s z ó : Svájc
G e o N a m e s I d : 2658434
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Zwingli Ulrich
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Ulrich Zwingli (keresztneve Huldrych vagy Huldreich alakban is előfordul) (Wildhaus, 1484. január 1. - Kappel, 1531. október 11.) svájci reformátor, a református egyház egyik alapítója. Wildhausban, a toggenburgi grófság egyik hegyi községében született, ahol édesapja bíró volt. Bölcsészeti és humanisztikus tanulmányait a berni akadémián és 1498-tól a bécsi egyetemen végezte, a teológiát pedig 1502 után a bázeli egyetemen, ahol a kiváló tudós, Wyttenbach Tamás tanítványa volt. 1506-tól 1516-ig Glarusban volt lelkész, de 1512 és 1515 között két hadjáratban is részt vett. Tábori lelkészként elkísérte a II. Gyula pápa zsoldjában álló híveit a franciák ellen Lombardiában folytatott hadjáratra. E szolgálatáért a pápától 1517-ig évi 50 forint díjat kapott. Már glarusi pap korában sokat foglalkozott az Újszövetséggel, megérlelődött benne a meggyőződés, hogy az egyház tana nincs teljes összhangban a Szentírással. Amikor pedig 1516-ban a messze földön híres búcsújáróhelyre, Maria-Einsiedelnbe nevezték ki, és itt egész közelből tapasztalhatta az oda zarándokoló tömegeknek az ilyen búcsújáróhelyeken levő szent képek iránti babonás tiszteletét, nyilvánosan kikelt a búcsújárások s más visszaélések, többek közt a bűnbocsátólevelek árulása ellen is, amellyel Svájcban Sámson Bernát Ferenc-rendi szerzetest bízták meg 1518-ban sőt, püspökét (a konstanzi) is felhívta az egyháznak az Isten igéje szerint való reformálására. Zwingli bátor fellépésének híre csakhamar messze eljutott. A zürichiek meghívták főtemplomuk lelkészéül, amely állását Zwingli 1519. január 1-jén foglalta el. Mindjárt beköszöntő beszédében kijelentette, hogy ő a szentírást fogja prédikálni. Úgy is cselekedett, és egy-két év leforgása alatt a reformáció ügye nemcsak Zürichben, de a német határokhoz közelebb eső többi német ajkú kantonban is, ezenkívül Bernben is nagy lendületet vett. A reformációt több lelkes hittudós lelkész és szerzetes, mint Oecolampadius, Berchtold Haller és Kolb is támogatta. De a vallási reformokkal együtt a politikai téren is sokakat igen közelről érdeklő reformmozgalmat indított Zwingli. Nagy veszélyt látott hazájára, de honfitársainak erkölcsi életére nézve is a svájciak azon szokásában, hogy ezek jó pénzért zsoldosnak beállottak idegen fejedelmeknek, főként a pápának, a francia királyoknak, Milanónak szolgálatába, s csupán anyagi haszonért készek voltak embertársaikat, sokszor az ellenfél táborában zsoldosként harcoló saját testvéreiket is gyilkolni. A vallási visszaélésekkel együtt ő ezen visszaélést is erős ostrom alá vette, amely ostrom növelte híveinek is, de az évi zsold elveszítését féltő ellenségeinek is a számát. A zürichiek őt támogatták a kanton hatósága 1520-ban egyfelől megtiltotta a bűnbocsátóleveleknek a kanton területén való árusítását, másrészt a papoknak meghagyta, hogy csupán az evangéliumot prédikálják. Pár évvel később megjelent Zwinglinek az első reformátori irata a nagyböjt ellen ugyanekkor ő és tíz társa a konstanzi püspökhöz egy szerény, de határozott hangon írt levelet intézett, amelyben kijelentették szilárd elhatározásukat Isten segedelmével az evangélium prédikálására, és egyszersmind kérték a papi nőtlenségi törvény megszüntetését. Miután ezekért Zwinglit eretneknek nyilvánították, a zürichi főtanács vitát hirdetett (1523. január 29.), mindenkit felhívott a Zwingli által hirdetett tételek megcáfolására. A vitán mintegy 600 egyházi és világi személy jelent meg, köztük a konstanzi püspök helyettese, Faber is minthogy azonban Zwingli tételei ellenében csupán a hagyomány és a zsinatok tekintélyét állította, a főtanács Zwinglit nyilvánította győztesnek. Ugyanez év őszén mintegy 900 tag és községi küldöttek jelenlétében a képek tiszteletéről és a miséről tartottak egy másik vitát, amelynek eredményeként a templomokból a képeket, szobrokat, oltárokat eltávolították, majd a misét eltörölték, s helyette 1524 karácsonyán az úrvacsorát fatányérokról és fakupákból két szín alatt szolgáltatták ki. Zwingli ugyanezen évben megnősült. A következő évben kiadta fő művét Commentarius de vera et falsa religione (Kommentár az igaz és hamis hitről) címen, ezáltal megteremtette az általa indított reformációk szilárd alapjait. Zwingli reformátori tana a németországi reformátorok tanaival jórészt egyeztek, azonban egyes pontokban voltak közöttük eltérések is. Így például Luther és társai az eredendő bűnről, a szabad akaratról, a megigazulásról Ágoston nézeteit vallották, míg Zwingli erősen hajlott Pelagius felé de a fő eltérés az úrvacsorai tanra nézve volt. Volt ezenkívül eltérés a külsőségeket és szertartásokat, valamint az egyházkormányzatot illetően is. Zwingli kiküszöbölt az egyházból minden külsőséget, kezdetben még az orgonát is, az egyház legfőbb kormányzó hatóságaként pedig a nép szabad választása folytán létrejött világi hatóságot ismerte el. (Forrás: Wikipédia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Zwingli
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Wikipédia : Ulrich Zwingli
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1000x1194 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 199 DPI
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Fecz Ágnes