D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : dec4_02.jpg
C Í M 
F ő c í m : Székesegyház, Kassa
B e s o r o l á s i   c í m : Székesegyház, Kassa
E G Y É B   C Í M 
E g y é b   c í m : Templom (I.)
M i n ő s í t ő : összefoglaló cím
A L K O T Ó 
S z e r e p : tervező
B e s o r o l á s i   n é v : Légrády
U t ó n é v : Sándor
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K r o n o l o g i k u s   k i e g é s z í t ő : 1906-1987
V I A F I d : 121532789
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : OSZK MEK
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
S z e r e p : elektronikus szerkesztő
T e s t ü l e t i   n é v : OSZK MEK
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2014-05-14
E s e m é n y : beszerezve
I d ő p o n t : 2012-01-23
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : MEK-be való felvétel időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : bélyeg
A   t í p u s   n e v e : grafika
A   t í p u s   n e v e : épület
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
M e g j e l e n é s : Budapest : Magyar Posta, 1939
S o r o z a t : 1939. Templom (I.)
T e c h n i k a : mélynyomás, fésűsfogazat
T í p u s : bélyeg
C í m : Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye
S z e r z ő : [szerkesztő] Hevesi Erzsébet, Vermes Anna
M e g j e l e n é s : [Budapest] : [Szerk.], [2012]
T í p u s : bélyeggyűjtemény
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK MEK
M e g j e g y z é s : A Magyar Posta Zrt. engedélyével.
J O G K E Z E L É S 
A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Magyar Posta Zrt.
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Jogvédett.
T É M A 
T é m a k ö r : Szolgáltatóipar, belkereskedelem
A l t é m a k ö r : Postai szolgáltatások
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Festészet, grafika
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret
T é m a k ö r : Vallás, egyház
A l t é m a k ö r : Keresztény vallások
T é m a k ö r : Építészet, építőipar
A l t é m a k ö r : Épületek
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : bélyeg
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : postabélyeg
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : épületkép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : templom
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : székesegyház
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : gótika
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 1939-1945
M i n ő s í t ő : időszak
T á r g y s z ó : Kassa
G e o N a m e s I d : 724443
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Kassa (Kosice) szlovákiai város a Hernád partján. Közúti és vasúti csomópont, jelentős idegenforgalmi és turisztikai központ. Első írásos említésekor 1230-ban magyarok lakták. A tatárjárás után 1242 körül szászok települtek be. 1347-ben szabad királyi városi rangra emelkedett és a magyarországi városok közül elsőként kapott címer használatára királyi engedélyt. Lakossága az 1520-as években csatlakozott a reformációhoz. 1554-ben a Szent Erzsébet székesegyházat is birtokba vették. 1604-ben került vissza a katolikusokhoz, de Bocskai István (lásd XII.29.) még abban az évben visszaadta az evangélikusoknak. A templom 1687-ben került vissza végleg a katolikusok kezére. A város sok történelmi vihart élt át. Volt főkapitánysági székhely 1552-ben, a Szepességi Kamara székhelye 1567-ben, itt volt az egri püspökség 1597-ben, 1647-ben Abaúj vármegye székhelye, majd I. Rákóczi György fejedelem (lásd VI.8.) székhelye. 1654-ben - az ellenreformáció hatására - jezsuiták telepedtek meg, iskolát alapítottak, nyomdát működtettek, de az 1700-as évek végén a rendet feloszlatták. A rendi felkelések, az 1709. évi kolera- és az 1710-es pestisjárvány következtében lakosságának száma jelentősen lecsökkent. 1742-ben mindössze 4.000 ember lakta. A XVIII.század folyamán észak felől szlovákok telepedtek be. A felvilágosodás korában a város a magyar kulturális és szellemi élet egyik központja lett. 1804-ben püspöki székhely. Az 1848-as szabadságharc idején többször cserélt gazdát. 1918. december 11-én Károlyi-kormány támogatásával itt kiáltotta ki a Tót Nemzeti Tanács a Tót Népköztársaságot. A trianoni szerződés alapján Szlovák ill. Csehszlovák terület lett. Csak 1938-45 között tartozott Magyarországhoz. A II. világháború idején Kassa bombázása - 1941.június 26. - volt az ürügy Magyarország hadba lépésére a Szovjetunió ellen. - Műemlékei közül a Szent Erzsébet-templomot (dóm, székesegyház) egy kisebb román templom helyén kezdték építeni a XIV. század végén, az újabb kutatások szerint három fő építési periódusban. Először a falakat és a torony alsó két emeletét húzták fel. A második periódus építészétől származnak a kapuk, a kereszthajó és a boltozat. Végül valószínűleg Komphoiz Miklós építtette az új szentélyt. A háromhajós bazilikális templom álsugárkápolnás szentéllyel zárul. Az északi és nyugati kapujának domborművei és a templom gyámkövei a magyar gótikus szobrászat legjelentékenyebb és legkiforrottabb alkotásai közé tartoznak. Gazdagon faragott szentségházát Kassai István építész és szobrász (1430 k.-1499 előtt) készítette. Szentélyét XV. századi faltöredékek díszítik. 1474-77 között készült főoltárának plasztikai díszítése a kassai művészet csúcspontja. A hatalmas méretű szárnyasoltár 48 táblaképe Szent Erzsébet (lásd XI. 17.) és Mária életét és a Passió történetét ábrázolja. A templomot 1877-96 között Steindl Imre (lásd VIII.31.) vezetésével Frode és Weber Antal építész (1823-1889) restaurálta. Az altemplomban nyugszanak 1906 óta II. Rákóczi Ferenc (lásd III.27.), anyja Zrinyi Ilona (lásd 11.18.), fia József, továbbá Bercsényi Miklós (1665-1725) és neje Csáky Krisztina, Sibrik Miklós (1673 k.-1735) és Eszterházy Antal (1676-1722) bujdosók Rodostóból hazahozott hamvai. A gótikus Szent Mihály kápolna, mely 1340 körül épült, 1556-ban leégett és 1904-ben állították helyre. A Városháza késő barokk épülete Lang Lajos pozsonyi mester alkotása 1779-ből. A Vármegyeháza copf-klasszicista stílusban szintén 1779-ben épült. A Csáky-Dessewffy-palota a XIX. század elején épült. A Rodostó-ház, amely 1906-ban épült és II. Rákóczi Ferenc rodostói házának mása. (Műv.L1966.2k.573 o.,Révai NI.11 k.317 o., MNL.10k.625 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (December) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : 1939. TEMPLOM (I.)
Mélyny. IX-Vj. 631-639. sz.: 15, 640-644. sz.: 12 1/2 :12 1/4 F. fog.
T : Légrády Sándor
F 1939. jun. 21. - 1-25 f. 1943. dec. 31. 30-70 f. 1945. aug. 31.
P 800
644 611 70 f Székesegyház, Kassa 90,- 10,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : A kassai székes-egyház
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 628x800 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 600 DPI
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn