D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : 457-468_pix_oldal_3_kep_0001.jpg B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/046600/046686/457-468_pix_oldal_3_kep_0001_kiskep.jpg F ő c í m : Magyarországi és erdélyi bányahelyek B e s o r o l á s i c í m : Magyarországi és erdélyi bányahelyek E g y é b c í m : (Folytatás) M i n ő s í t ő : alcím S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : Arcanum Adatbázis Kft. S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2013-11-28 E s e m é n y : digitalizálva I d ő p o n t : 2004 A t í p u s n e v e : grafika A t í p u s n e v e : újságrészlet M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság C í m : Vasárnapi Ujság M e g j e l e n é s : 9. évf. 39. sz. (1862. szep. 28.) T í p u s : hetilap M e g n e v e z é s : OSZK EPA S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret T é m a k ö r : Bányászat, vízügy A l t é m a k ö r : Bányászat általában T á r g y s z ó : metszetkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : városkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : látkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : bánya M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : bányaváros M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : bányászat M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : 19. sz. M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S K é p a l á í r á s : Magyarországi és erdélyi bányahelyek: 5. Beszterczebánya az ércolvasztó felől I s m e r t e t ő s z ö v e g : Besztercebánya (szlovákul Banská Bystrica, németül Neusohl, latinul Neosolium) város Szlovákiában, 1920-ig Magyarország része, vármegyeszékhely. A Besztercebányai kerület és járás székhelye. 2011-ben 80 003 lakosa volt.
A legjelentősebb bányavárosok egyike. Első erődítményei a gótikus plébániatemplom körül épültek a 14. században, a városfalakat a 15. században emelték, majd a 16. században megerősítették. Itt tartották a Buda visszafoglalása utáni első országgyűlést. 1620-ban Bethlen Gábor is országgyűlést tartott itt, amely őt királlyá választotta. 1678-ban és 1680-ban Thököly Imre serege, 1703 őszén Rákóczi kurucai foglalták el. A szabadságharc idején fontos hadiipari központ, csak 1708. október 25-én foglalták vissza a császáriak. Erődítményeit ezután fokozatosan lebontották, csupán a Mészáros-bástya és a várostorony maradt meg belőle. Püspökségét Mária Terézia alapította. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye, valamint a Besztercebányai járás székhelye volt. 1944. augusztus 29-én itt tört ki a szlovák nemzeti felkelés. A közeli, felgyújtott Kallós falu lakosságát a városba telepítették.
(Forrás: Wikipédia) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Wikipédia : Besztercebánya A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány O l d a l a k s z á m a : 1 M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1280x830 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 199 DPI S z í n : szürke L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : erősen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Fecz Ágnes |