|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : 17477067_0e10714168c0ad700bb2568e1a456c86_xl.jpg F ő c í m : budai vár B e s o r o l á s i c í m : Budai vár S z e r e p : fényképész I n v e r t á l a n d ó n é v : N N é v v á l t o z a t o k : imocs S z e r e p : tervező B e s o r o l á s i n é v : Clark U t ó n é v : William Tierney I n v e r t á l a n d ó n é v : I K r o n o l o g i k u s k i e g é s z í t ő : 1783-1852 V I A F I d : 66419932 E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2013-03-25 E s e m é n y : kibocsátva I d ő p o n t : 2011-12-04 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : Az Inda fotó-ra való feltöltés dátuma A t í p u s n e v e : fénykép A t í p u s n e v e : épület M e g n e v e z é s : Inda fotó M e g n e v e z é s : Inda fotó C r e a t i v e C o m m o n s k ó d : Attribution 2.5 T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret T é m a k ö r : Építészet, építőipar A l t é m a k ö r : Épületek T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Muzeológia, műemlékvédelem T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Építőművészet T é m a k ö r : Utazás, turizmus A l t é m a k ö r : Magyarországi látnivalók T á r g y s z ó : látkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : épületkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : vár M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : palota M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : műemlék M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : folyóvíz M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : rakpart M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : kivilágítás M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : híd M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : lánchíd M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : Budapest. 1. kerület M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S I s m e r t e t ő s z ö v e g : A hajdani magyar királyi palota, a Budavári Palota fővárosunk egyik legkiemelkedőbb nevezetessége, a világörökség része. Budapest budai oldalán a Duna felett a Várhegyről a jellegzetes zöldes színű kupolájával magasodik az ég felé. A fényűző gótikus stílusú királyi palota már az 1300-as évek közepétől épült és építése eltartott az 1400-as évek végéig, így Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás királyaink idején is mindvégig bővítették, díszítették a királyi lakhelyet. Azonban 1541-től, a törökök megszállásának idején a palota állapota romlásnak indult és az 1686-os ostrom és visszafoglalás is igen komoly károkat hagyott a várban és a várnegyed épületeiben. A helyreállítás során már a barokk stílusjegyek érvényesültek, ám úgy hogy a megmaradt gótikus és reneszánsz részletek is még megmutatkozhassanak. 1715-ben kezdődött meg a bővítése egy kisebb méretű barokk kastéllyal, majd a 19. század végén Ybl Miklós és Hauszmann Alajos közreműködésével hozzáépült egy hátsó szárny, mellyel megkétszereződött a területe. A szecessziós elemekkel díszített úgynevezett Krisztinavárosi-szárnyban kapott helyet az Országos Széchenyi Könyvtár gyűjteménye. A Mária Terézia-szárny Duna felé néző homlokzata is meg lett növelve és ekkor kapta meg a barokk-neobarokk kupoláját. A második világháború idején a Budavári Palota hadszíntérré vált és súlyosan megrongálódott. A csodálatos neobarokk kupolája is közvetlen találatot kapott, ám még harcok után is napokig lángolt, így szinte teljesen megsemmisült. Egyes részei a felismerhetetlenségig tönkre mentek. A helyreállítására csupán az 1960-as években került sor, a rekonstrukció folyamán azonban az eredetitől eltérő építészeti megoldásokról hoztak döntéseket. Így jött létre a ma látható barokk épülethomlokzat. A Budavári Palota lett Budapest egyik legjelentősebb kulturális és turisztikai központja. A palota épületében a Magyar Nemzeti Galéria, Budapesti Történeti Múzeum és az 1985-ben beköltözött Országos Széchenyi Könyvtár csalogatja a kultúrára éhes látogatókat. A palota Savoyai terasza nyaranta és ősszel legendás hírű, többnapos fesztiválok színtere. (Forrás: budapest.varosom.hu) I s m e r t e t ő s z ö v e g : A Széchenyi lánchíd (a köznyelvben általában csak Lánchíd) a Buda és Pest közötti állandó összeköttetést biztosító legrégibb, egyben legismertebb híd a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe. Építését gróf Széchenyi István kezdeményezte és báró Sina György finanszírozta. A Lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között, egyben a teljes magyarországi Duna-szakaszon is. A munkálatok 1839-ben kezdődtek, a kész hidat 1849-ben avatták fel. Tervezője az angol William Tierney Clark, a kivitelezés irányítója a skót származású Clark Ádám volt. Utóbbiról nevezték el az Alagút és a Lánchíd közötti teret (Clark Ádám tér). A hídfők oroszlánjait Marschalkó János lőcsei szobrászművész készítette. A híd megépítésének teljes költsége (előmunkálatok, a budai oldalon lévő kincstári épületek megváltása, Pestnek és Budának kifizetett kárpótlás) 6,575 millió forintot tett ki, ebből a híd 4,4 millióba került. A II. világháború végén a német hadsereg a hidat felrobbantotta. Az újjáépített hidat első felavatásának 100. évfordulóján, 1949. november 20-án nyitották ismét meg. Legutóbb 1986-1988-ban újították fel. A pillérek boltívein lévő régi szocialista címereket az eredeti Kossuth-címerekre 1996-ban alakították vissza. A nyári hónapok hétvégéin és bizonyos ünnepi alkalmakkor lezárják a járműforgalom elől, átadva a hidat a gyalogosforgalomnak. (Forrás: Wikipédia) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : imocs: budai vár A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1600x1063 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 72 DPI S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |