D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 1900bb_Page_195_e.jpg
C Í M 
F ő c í m : Szterényi József
B e s o r o l á s i   c í m : Szterényi József
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Erdélyi
U t ó n é v : Mór
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K r o n o l o g i k u s   k i e g é s z í t ő : 1866-1934
V I A F I d : 296144927
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Arcanum Adatbázis Kft.
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2013-05-22
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2008-09-01
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
A   t í p u s   n e v e : arckép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Vasárnapi Ujság
M e g j e l e n é s : 47. évf. 23. sz. (1900. junius 10.)
T í p u s : hetilap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Politika, államigazgatás
A l t é m a k ö r : Államigazgatás általában
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : portré
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : köztisztviselő
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : politikus
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : miniszter
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : újságíró
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Szterényi József (1861-1941)
V I A F I d : 5940754
M i n ő s í t ő : személynév
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Szterényi József.
Erdélyi fényképei után.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Három kiváló fő tisztviselő kitüntetéséről adott hírt közelebb a hivatalos lap, mely férfiak mindegyike fontos szakma-kört tölt be a kormányzat nagy gépezetében.
...
Abban az időben, a mikor Baross Gábor a hazai ipar fejlesztését nagy erővel fölkarolta, sok magyar emberben mozdult meg az akaraterő, a lelkes közreműködés vágya. Ezek közt Szterényi egyike ama keveseknek, a kik ritka szorgalmukkal, kitartásukkal és kiváló avatottságukkal tűntek ki és vívtak ki nevezetes sikereket e téren.
Mint fiatal vidéki újságíró kezdett foglalkozni az iparfejlesztés ügyével, szakegyleteket alapított, tanulmányozta az ipar gyakorlati érdekeit és viszonyait, bejárta és megismerte Keletet, a kiviteli irányokat, de következetes erélylyel folytatta a tanítás és puhatolódzás munkáját akkor is, a mikor 1889-ben iparfelügyelői állást vállalt. A miniszterek, a kik alatt szolgált, Baross, Lukács, Dániel és Hegedűs, felismerték az ő tehetségét, kiváló munkaerejét és mindenek felett helyes gyakorlati érzékével párosult szakavatottságát, mely tulajdonságai rövid egy évtized alatt a valóságos miniszteri tanácsosi rangra emelték.
Szterényi József 1861-ben született Lengyeltótiban, Somogymegyében. Iskoláit Budapesten végezte és a nyolczvanas években már több fővárosi napilapnak munkatársa volt; innen 1883-ban Brassóba hívták meg, hol magyar napilapot alapított, melyet hat évig szerkesztett. Megalakította az erdélyrészi ipar és kereskedelmi egyesületet, melynek főtitkára lett s ebben a minőségében közgazdasági tanúlmányok czéljából többször beutazta a keleti országokat (Románia, Szerbia, Bulgária, Törökország és Anatolia). A közgazdasági téren való munkássága fölkeltette Baross Gábor figyelmét is, a ki őt 1889-ben erdélyrészi iparfelügyelővé nevezte ki, a következő évben beosztván a kereskedelmi minisztériumba. Ez idő óta kezdődik munkás és eredményes tevékenysége a gyakorlati iparfejlesztés minden terén. Hogy ennek a tevékenységnek vázlatos képét adjuk, megemlítjük, hogy ő szervezte a legtöbb megyében a háziipari oktatást, részt vett a Vilmos császár által egybehívott 1871-iki berlini nemzetközi munkáskongresszuson, mint a magyar kormány egyik képviselője, majd az iparoktatás országos szervezésének szentelte idejét (1873-ban lett iparoktatási főigazgató), számos új és mintaszerű szakiskola létesítését tervezte, 1875-ben a kereskedelmi minisztériumban az iparoktatási, s 1898-ban az iparfejlesztési osztály főnöke lett. Irodalmilag is folyvást sokat dolgozott, számos önálló szakmunkát irt; szerkesztője a "Magyar iparoktatási" czímű szaklapnak, a külföld számára készült értesítőnek, a "Mintalapok iparosok és ipariskolák számára" czímű nagy vállalatnak. Matlekovics Sándorral együtt szerkesztette az ezredévi kiállítás kilencz nagy kötetre terjedő főjelentését is; ezenkívül szakirodalmunkat számos önálló művel gazdagította. Mióta az iparfejlesztési osztályt átvette, egész idejét a magyar iparfejlesztés nagy ügyének szenteli s szerencsés gyakorlati érzékkel valósítja meg eddigi tapasztalatait és tanúlmányait úgy az iparpártolás és iparfejlesztés, mint a munkásvédelem és az iparoktatás terén is. Működését és egyéni jelességének értékét méltányolta Ő Felsége a király, a ki Hegedűs Sándor miniszter előterjesztésére tavaly júliusban czímzetes miniszteri tanácsossá, pár nappal ezelőtt pedig valóságos miniszteri tanácsossá nevezte ki. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. junius 10.)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Szterényi József báró, született Stern (Lengyeltóti, 1861. november 5. - Budapest, 1941. február 6.) politikus, kereskedelemügyi miniszter, iparfejlesztési és iparoktatási szakértő.
Apja Stern Albert újpesti rabbi volt. Mint újságíró kezdte pályafutását Budapesten, 1888-ben megalapította a Brassó című politikai napilapot. 1885-től 1889-ig az erdélyi ipari és kereskedelmi egyesület főtitkára volt. Többször beutazta ipari és kereskedelmi tanulmányok céljából a Balkán államait és Kis-Ázsia egy részét. 1889-ben fölkeltette Baross Gábor kereskedelmi miniszter figyelmét, aki erdélyi iparfelügyelőnek nevezte ki.
Bár felsőfokú végzettsége nem volt, 1890-ben Baross pártfogásával bekerült a kereskedelemügyi minisztériumba, ahol kezdetben iparfejlesztési ügyekkel foglalkozott. 1896-ban országos iparoktatási főigazgató, 1900-ban miniszteri tanácsos, 1905-től 1910-ig államtitkár, ebből az időből nevéhez fűződik az ipartörvény módosítása. 1906 és 1918 között Brassó alkotmánypárti országgyűlési képviselője.
1906 tavaszán, a Wekerle-kormány megalakulásakor Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter őt hívta meg politikai államtitkárnak, a kormány bukása után pedig az Agrárbank elnöke lett. Ezt az állást egy nagy bankcsoporttól kapta, amiért korábban a minisztérium nevében velük kötött szerződést a dalmát vasút kiépítésére, az indokoltnál legalább százmillióval drágábban és a konkurencia ajánlatánál még drágábban.
1918-tól kereskedelemügyi miniszter a harmadik Wekerle-kormányban. Az őszirózsás forradalom idején a minisztertanács internáltatta mint a forradalmi vívmányokat veszélyeztető egyént. 1920-ban és 1926-ban pártonkívüli képviselő, 1927-től felsőházi tag. Nemzetközi tárgyalásokon és öt éven át a Népszövetségben mint főmegbízott volt jelen. (Forrás: Wikipédia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Wikipédia: Szterényi József
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Magyar írók élete és munkái: Szterényi József
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1095x1375 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 300 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : erősen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Laskay Gabriella