D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 1898_Oldal_193_j.jpg
C Í M 
F ő c í m : Gróf Bethlen Pálné
B e s o r o l á s i   c í m : Gróf Bethlen Pálné
E G Y É B   C Í M 
E g y é b   c í m : Az Uniót kimondó 1848-iki országgyűlésen jelen volt hölgyek
M i n ő s í t ő : alcím
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Arcanum Adatbázis Kft.
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2012-12-22
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2008-09-01
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : grafika
A   t í p u s   n e v e : arckép
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Vasárnapi Ujság
M e g j e l e n é s : 45. évf. 22. sz. (1898. május 29.)
T í p u s : hetilap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Magyar történelem 1791-1867
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Genealógia, családtörténet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : portré
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó :
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : feleség
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : nemesség
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Bethlen Pálné Bethlen Mária (1827-1876)
M i n ő s í t ő : személynév
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 19. sz.
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Gróf Bethlen Pálné.
Az Uniót kimondó 1848-iki országgyűlésen jelen volt hölgyek. - Egykorú képek után.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : A mohácsi vész szomorú következményei elszakították a magyar koronától s külön országgá tették az ország délkeleti részét, Erdélyt, mely hadászatilag is igen fontos rész, a honfoglalás óta mindig együvé tartozott az anyaországgal. Ez az elszakadás csak politikai természetű volt. Szívben, lélekben a külön állás hosszú idején is egy életet élt Erdély Magyarországgal, melyhez visszavágyni soha sem szűnt meg. ... Csak az idők viszontagságainak tulajdonítható, hogy az újra egyesülésnek 1848-ig kellett késnie. Ekkor végre leomolhattak az "egy nemzet két hazája" közti határfalak, habár a teljes egygyéolvadás a közbejött viharos események miatt csak két évtized múlva valósulhatott meg.
Az első magyar felelős minisztérium által V. Ferdinánd király beleegyezésével előkészített egyesülést az e végre összegyűlt utolsó erdélyi országgyűlés 1848 május 30-án mondotta ki, még pedig egyhangúlag, mindamellett, hogy megelőzőleg a szászok és oláhok sok akadályt gördítettek az unió elé. ...
...
Erdélyi honleányok.
Könyvek, hirlapok, emlékiratok egyaránt hirdetik a magyar férfiak hazafias érdemeit, de keveset beszélnek azokról a. magyar asszonyokról a kik honleányi szereplésükkel szintén kiérdemelték a nemzet tiszteletét, szeretetét és háláját.
Főként Erdélyben a nemzeti eszmékért lelkesülő nőknek nagy részök van abban, hogy a magyarság a lefolyt utóbbi félszázad alatt csorbítatlanúl meg tudta tartani nemzeti jellegét.
E honleányok közt első sorban álltak azok a hölgyek, a kiknek arczképeit az Unió országgyűlési képén fogjuk látni; velök nemcsak az országgyűlési teremben találkozunk, de mindenütt, a hol a nemzeti eszméért küzdeni, érte lelkesülni, olykor szenvedni is kell. Még mielőtt az erdélyi országgyűlés kimondotta volna az Uniót, találkozunk már e derék asszonyokkal az 1848-iki márcziusi napokban.
Mig a fiatalság háromszinű zászlókat lobogtatva, eget rázó kiáltással: "Unió vagy halál" - tüntetett Kolozsvár utczáin, addig az asszonyok az ablakokból, az erkélyekről "Unió" felirású háromszinű jelvényeket szórtak a nép közé és szóval is buzdították, lelkesítették a tömeget a tüntetésre.
Nehány nap múlva ugyanezen úrinők az országgyűlési teremben tüntettek az Unió mellett, és később úgy a szabadságharcz alatt, mint a nemzet elnyomatása idejében a magyar nemzeti eszmét ápolták, védelmezték. ...
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. május 29.)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Bethlen Pál (1798-1859) Belső-Szolnok vármegye főispánja és a dési református egyházmegye főgondnoka volt. Első feleségével, bethleni Bethlen Mária grófnővel 1832-ben házasodott meg, de elváltak. Második felesége is egy bethleni Bethlen leány, Mária 1848-ban kötött házasságukból 7 gyermek született: Vilma leányuk (1850-1940) férje Kállay Benjámin/Béni osztrák-magyar pénzügyminiszter volt. Fiaik: Pál (1851-35), Ödön, Ferenc (1853-56), Aladár (1854-1941), Bálint (1856-1913). (Forrás: rubicon.hu)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Bethlen II. Elek ágazata
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Ifj. Bethlen Pál erdélyi kastélya
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 407x645 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 200 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : erősen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Laskay Gabriella