D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 1898_Oldal_179_a.jpg
C Í M 
F ő c í m : A zöldfoki spanyol hajóraj
B e s o r o l á s i   c í m : Zöldfoki spanyol hajóraj
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Arcanum Adatbázis Kft.
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2012-12-06
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2008-09-01
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : grafika
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Vasárnapi Ujság
M e g j e l e n é s : 45. évf. 21. sz. (1898. május 22.)
T í p u s : hetilap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Történelem általában
T é m a k ö r : Hadtudomány, katonapolitika
A l t é m a k ö r : Hadtörténet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : látkép
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : tenger
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : hadihajó
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : csatahajó
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Zöld-foki-szigetek
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : 1898
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : A zöldfoki spanyol hajóraj.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : A kapverdi spanyol hajóraj.
A sokat emlegetett kapverdi spanyol hajóraj képét mutatjuk be, a mint útban van az amerikai partok felé. A hajóraj a Vizcaya, Almirante Oquendo, Infanta Maria Teresa és Cristobal Colon, gyorsjárásu, első osztályu pánczélos czirkálókból áll, melyekhez a spanyoloknak - angol gyárakból kikerült - legjobb három torpedózúzó hajójuk, a Furor, Terror és Pluton csatlakoznak. A közel jövő meg fogja mutatni, hogy e kitünő szerkezetü s erős hajókból álló hajóraj, melytől az amerikaiak bizonyára nem ok nélkül tartanak, megfelel-e a spanyolok bele vetett reményének? (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. május 22.)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : A Spanyolország és az amerikai Egyesült-Államok közt kitöréssel fenyegető háború oka az a szép és gazdag nagy sziget, mely Amerika közepe tája irányában, Mexikótól keletre delfin-alakúlag nyúlik el a Karaibi-tengerben, a meleg és mérsékelt földöv határán. Ez a sziget, a már három év óta lángban álló Kuba, a legjobb amerikai kávé, czukornád és dohány hazája, közel akkora nagyságú, mint a magyar birodalom területének egyharmad része (112,000 □ kilom.). Fölszine hegyes-völgyes. Legmagasabb rajta a Rico de Tarquinio (2560 méter) nevű hegy, és legnagyobb folyója a sziget keleti részén a Buena Esperanza (Jó reménység) nevű öbölbe szakadó Canto, mely 200 kilométernyi hosszaságú. Az éghajlat rendkivűl kedvező. Mondhatni, örök tavasz van itt, oly mérsékelt időjárással, hogy januárban 22, júliusban 25 R°-nyi a közepes melegség. Csak az a baj, hogy az alacsony partok néhol mocsarasak, s e miatt nem ritkán pusztít az ilyen tájakon a mocsárláz és a sárga láz. A sziget lakosságát ezelőtt 10 évvel 1.632,000-re becsülték, mely számból közel egy millió spanyol, a többi néger, európai és kreol, de a spanyol származású sem mind akar a spanyol nemzethez számíttatni.
A spanyol kormányzás zsarnoksága és telhetetlen kapzsisága a jelen század folyamán már több fölkelésre adott okot. A mostani fölkelés már három év óta pusztítja a szép szigetet. Spanyolország görcsösen ragaszkodik ez utolsó és legszebb amerikai gyarmatához; a sziget lakossága pedig viszont mindent elkövet, hogy a spanyol igát lerázza s Kubát független országgá tegye. Az Egyesült-Államok törvényhozása ezt a törekvést régebben csak erkölcsileg támogatta, most pedig fegyveresen is kész közbe lépni s Kuba függetlenségét kivívni. A kitörni készülő ellenségeskedésre való tekintetből időszerűnek véljük, hogy Kuba szigetének egy nagyobb mértékű térképét bemutassuk s a sziget világhelyzetének pontosabb megismertetése végett egy olyan térképet is közöljünk lapunkban, mely Európa és Amerika területeit, s az ó- és új-világ közt végig húzódó Atlanti­tengert is szemléltesse azon fő tengeri úttal együtt, a mely Spanyolországból, Kádiz kikötőből Kuba szigetére vezet. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. április 24.)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : A spanyol-amerikai viszálkodás szinterének térképe
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : A cavitei tengeri csatában elpusztult spanyol hadihajók: Don Juan d' Austria, Castilla, Valesco, Reina Christina.
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Spanyol - amerikai háború Kubáért
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Az 1898-as kubai - amerikai - spanyol háború
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1168x664 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 200 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : erősen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Laskay Gabriella