D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 1895_Oldal_346_n.jpg
C Í M 
F ő c í m : Angyal Dávid
B e s o r o l á s i   c í m : Angyal Dávid
E G Y É B   C Í M 
E g y é b   c í m : "A magyar nemzet története" szerkesztői és írói
M i n ő s í t ő : alcím
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Arcanum Adatbázis Kft.
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2012-07-14
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2008-09-01
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : arckép
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Vasárnapi Ujság
M e g j e l e n é s : 42. évf. 36. sz. (1895. szeptember 8.)
T í p u s : hetilap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Magyar történelem általában
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Tudománytörténet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : portré
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : arckép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : férfi
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : író
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : akadémikus
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : egyetemi tanár
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Angyal Dávid (1857-1843)
V I A F I d : 76332843
M i n ő s í t ő : személynév
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Angyal Dávid.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : "A magyar nemzet története" szerkesztője és írói.
"A magyar nemzet története" czímmel megindult jeles munka, a melyet Szilágyi Sándor szerkeszt és az Athenaeum bocsát közre, kétségtelenül egyik legmaradandóbb emléke lesz az ezredéves multunkat ünneplő szellemi törekvéseknek. Bármily különféle, fontosabbnál fontosabb nyilvánulásait állítsa elénk a magyar genius a műveltségnek minden ágában: első sorban történetiróinkra vár az a nagy feladat, hogy tiszta világításban mutassák be az átélt hosszú idő viszontagságos küzdelmeit a most élő nemzedéknek. Csak akkor ünnepelhetjük valódi lelkesedéssel hazánk megalapításának ezredik évfordulóját, ha megismerjük a letűnt századok történelmét; ha tudjuk, mily vészes hányatásokon kellett nemzetünknek átesnie, hogy államalkotó erejét nemcsak megőrizze, hanem gyarapítsa, szilárdítsa is. Csak akkor fogjuk valódi kegyelettel őseink emlékét ünnepelni, ha lelki szemeink elé állítva látjuk azt a nagy munkát, a melylyel a mai Magyarország alapjait megvetették.
E gondolat ösztönözte a magyar történetirókat az említett nagy mű létesítésére; ez serkentette a derék szerkesztőt, Szilágyi Sándort, hogy kiváló történettudósaink sorából épen azokat nyerje meg vállalatának, a kik egy-egy korral már régebben behatóan foglalkoztak, tehát közreműködésük már eleve biztosíték a tudományos sikerre nézve. Magától értetik, hogy nem minden kiváló történetírónk vesz részt a mű írásában; de a kik részt vesznek, régiek és újabbak, valamennyien nagy buzgalommal végzik feladatukat.
...ez alkalommal történetíróink közül bemutatjuk a nagy szabású mű íróit... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. szeptember 8.)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Angyal Dávid (eredeti családneve Engel) (Kunszentmárton, 1857. november 30. - Budapest, 1943. december 18.) liberális pozitivista történetíró, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Kunszentmártonban született 1857. november 30-án, ahol zsidó származású szülei, a Nyitra megyéből származó Engel Márton és a Szentesen felnőtt Kemény Fanni, a gabonakereskedelemben betöltött szerepük miatt - befogadó környezetben nevelhették gyermekeiket. Engel Márton gabonakereskedése azonban két év után csődbe ment, ezért Szentesre költözött népes családjával. Angyal Dávid a középiskoláit Szentesen, Szegeden és Budapesten végezte, majd a budapesti egyetemen bölcsész lett, később tanári oklevelet szerzett. 1896-ban egyetemi magántanári címet szerzett. A budapesti egyetemen 1909-1925 között az újkori magyar történelem, majd 1925-1929 között az újkori egyetemes történelem tanára volt. Ezt követően 1935-ig a bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója volt. 1910-től a Kisfaludy Társaság tagja volt. 1912-1922 között a Történeti Szemle című folyóiratott szerkesztette. Szerkesztette még a Tisza-évkönyvet 1922-1925 között, Károlyi Árpáddal a Bécsi Magyar Történeti Intézet évkönyvét 1931-1935 között. 1930-ban Corvin-koszorú elismerésben részesült. Gyulai Pál és Péterfy Jenő mellett irodalomtörténésznek indult a Budapesti Szemle körében. Számos emelkedett stílusú történeti esszét, tanulmányt, bíráló cikket írt a Századok (folyóirat) és más szakfolyóiratok hasábjain. Kiadta Falk Miksa és Kecskeméthy Aurél elkobzott levelezését. (Forrás: Wikipédia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Wikipédia: Angyal Dávid
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : A magyar nemzet története
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 552x696 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 200 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : erősen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Laskay Gabriella