D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 4487639.jpg
C Í M 
F ő c í m : bőség
B e s o r o l á s i   c í m : Bőség
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Mohácsi
U t ó n é v : Elvira
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
N é v v á l t o z a t o k : elvi
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2011-08-27
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2009-06-12
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A kép készítésének időpontja
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Inda fotó
M e g n e v e z é s : Növényvilág
M e g n e v e z é s : Állatvilág
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Inda fotó
J O G K E Z E L É S 
C r e a t i v e   C o m m o n s   k ó d : Attribution-NonCommercial-ShareAlike 2.5
T É M A 
T é m a k ö r : Biológia, etológia
A l t é m a k ö r : Növénytan
T é m a k ö r : Mezőgazdaság, élelmiszeripar
A l t é m a k ö r : Növénytermesztés, kertészet
T é m a k ö r : Biológia, etológia
A l t é m a k ö r : Állattan
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : növénykép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : vadon termő növény
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : kerti növény
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : dísznövény
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : kaktusz
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : virág
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : állatkép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : vadon élő állat
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : rovar
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : virágpor
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Ároktő
G e o N a m e s I d : 722797
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Echinopsis eyriesii, porzó, virágpor, bibe.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Az Echinopsis nemzetségnevet Dr. Joseph Gerhard ZUCCARINI (1797. 08. 10. - 1848. 02. 18.) német botanikus, kaktuszkutató és fajleíró, a Müncheni Botanikai Egyetem professzora alkalmazta először. Zuccarini legismertebb felfedezése az Astrophytum asterias, de emellett a Mammillaria carnea, a M. uncinata és a Thelocactus leucacanthus leírása is az ő nevéhez fűződik. Zuccarini figyelmét felkeltette, hogy bizonyos kaktuszfajoknak igen hosszú (15-30 cm), bozontosan szőrös, nagy átmérőjű (8-15 cm), éjszaka nyíló virága fejlődik, mely kb. 1 nap alatt el is virít. E megfigyelés alapján 1837-ben az Echinocactus gyűjtőnemzetségtől leválasztotta ezt a csoportot és Echinopsis néven új nemzetséget hozott létre. E nemzetséghez kb. 50 évvel ezelőtt nagyjából 40 faj tartozott, ma már 56 fajt és 9 változatot tartanak nyilván, de volt, mikor különböző nemzetségek (Aylostera - ma Rebutia -, Cereus, Chamecereus, Lobivia, Pseudolobivia, Setiechinopsis, Soehrensia, Trichocereus) fajait összevonva kb. 150 fajból is állt. Az Echinopsis név két görög szó összevonásából kialakított tudományos kifejezés. Az első tag - echinos - jelentése (tarajos) sül, sün (talán tengerisünre is vonatkozhat). Az utótag - opsis - jelentése megjelenés, látszat, hasonlóság. Tehát az Echinopsis nemzetségnév jelentése: sünhöz hasonló kaktuszok, azaz sünkaktuszok. ... Virága fehér, tölcsér alakú, 17-25 cm hosszú, kb. 12 cm átmérőjű. (A rózsaszín virágú egy változat, de hibrid is lehet). Már 4-5 éves korukban, néha hamarabb is virágzóképesek. A virág az areola csúcsközeli pontjából fejlődik ki igen lassan, a bóbita megjelenésétől kezdődően több hét is eltelhet. Pár nappal a nyílás előtt igen hosszúra nyúlik a virágcső, néhány órával a virágzás előtt pedig a bimbó is látványosan megnő és a külső lepellevelek is "megszínesednek". A virágzás napnyugta után indul végső formáját hamar elnyeri és a hőmérséklettől függően kb. 24-36 óra alatt be is fejeződik. A virágzás fő időszaka május-július, de később is fejlődik virágbimbó, viszont már nem mindegyik tud kinyílni a teleltetés miatt. A virágcső a testmérethez képest igen hosszú, vastag, sárgászöld színű, pikkelylevelekkel borított, melyek hónaljában hosszú, sötétbarna vagy szürkésbarna szöszös szőrzet fejlődik. A magház zöld, szintén sűrűn sötéthajas, a virágzás során édes, mézszerű váladékot termel. Ez csak a virág felmetszése esetén látható és ízlelhető meg. A külső lepellevelek zöldessárgák, keskeny lándzsa alakúak, hegyes csúccsal. A belső lepellevelek szélesebb lándzsa alakúak, szintén hegyes csúccsal és fehér színűek. A porzószálak zöldessárgák, hosszúak, 2 porzókörben helyezkednek el. A felső porzókörben kb. 140 porzószál fejlődik körben és szabályosan, melyek hosszának nagy része (90-95 %) hozzánő a virágcső belső falához Ez a képződmény a torokhártya (hymen). Az alsó porzókörből fejlődő porzószálak (kb. 600 db) egy nyalábban a virágtölcsér alsó oldalában körbeölelik a bibeszálat A portok halvány krémsárga, a bibeszál és a bibe világossárga vagy fehér, mely kb. 12 ágra tagolódik. (Egy eredeti, 22 cm hosszú virágról készült metszeten jól szemléltethetők az előzőekben leírtak). A virág a nyílás kezdetén kellemes jázmin-, vagy fűszerillatú, az illat intenzitása másnapra jelentősen csökken. Megporzás vagy annak elmaradása esetén a virág gyorsan leszárad, melynek nedvét a kaktusz szükség esetén újra hasznosítja (visszaszívja). Az elszáradt virág hosszabb ideig rajta marad a termésen, míg meddőség esetén hamar leválik az areoláról. Termése kb. 2-3 cm-es gömb vagy megnyúlt bogyó alakú. Felülete molyhos, beérve megszárad, majd felreped. A szétszóródó magok, (melyek kb. 1 mm nagyságúak, feketék és gödrös felületűek) körülötte, mint magoncok, új, önálló életet kezdenek. Élőhelye: Argentína, Dél-Brazília és Uruguay. (Forrás: kaktuszgyujtok.hu)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : csorita: A kaktusz virága
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 965x761 pixel
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Rónay Zoltán