D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : 1282799855.jpg B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/023400/023426/1282799855_kiskep.jpg F ő c í m : Enyves zsálya B e s o r o l á s i c í m : Enyves zsálya S z e r e p : fényképész I n v e r t á l a n d ó n é v : N N é v v á l t o z a t o k : Hegyeklánya E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2011-04-08 E s e m é n y : kibocsátva I d ő p o n t : 2010-08-26 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma. E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2010-08-15 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A kép készítésének időpontja. A t í p u s n e v e : fénykép M e g n e v e z é s : Növényvilág M e g n e v e z é s : Országalbum M e g n e v e z é s : Országalbum C r e a t i v e C o m m o n s k ó d : Attribution 3.0 T é m a k ö r : Biológia, etológia A l t é m a k ö r : Növénytan T é m a k ö r : Orvostudomány, állatorvostan A l t é m a k ö r : Alternatív gyógyászat T á r g y s z ó : növénykép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : vadon termő növény M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : zsálya M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : virág M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : gyógynövény M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
L E Í R Á S I s m e r t e t ő s z ö v e g : Az enyves zsálya (Salvia glutinosa) az árvacsalánfélék családjába tartozik. Nagy termetű, 50-100 cm magas évelő növény. Szára felálló, négyszögletes, serteszőrös. Levelei keresztben átellenesek, hosszú nyelűek, különösen az alsók. Tojásdad levelének a válla dárda alakú, csúcsa kihegyezett, széle fűrészes. A levél felső oldala, a fonák érhálózata és a levélnyél finoman szőrös. A növények júliusban és augusztusban virágoznak. A hajtáscsúcson fejlődő 15-25 cm hosszú virágzat bugás örvök sorozatából áll. Egy-egy örvöt általában 5-6 virág alkot, tövükben két kis lándzsás murvalevél áll. A virágzatban a serteszőrök mellett enyves, ragadós váladékot képző mirigyszőrök is vannak. A "glutinosa" név latin szó, enyveset jelent, a magyar nevéhez hasonlóan (gluten-inis = enyv). A virágzat érintésre a kezünkhöz tapad. A virágok kétoldalian részarányosak, kétajkúak, feltűnően nagyok, hosszuk 3,5-4 cm. A virágtakaró levelek 5 tagúak. A 10-15 mm hosszú, harang alakúan kiszélesedő csésze is kétajkú, az alsó ajka kissé hosszabb, két hegyes csúcsú. A halványsárga színű párta finoman, vörösesbarnán pontozott, oldalról összenyomott. Felső ajka boltozatosan görbült, 2 sziromlevélből nőtt össze, az alsó ajak 3 lebenyéből a középső feltűnően nagy és erősen lefelé hajlik. Az ajakosakra jellemző 4 porzószálból csupán a 2 alsó maradt meg a Salvia-fajokon, de azok is különlegesen alakultak a jobb megporzás érdekében. A két portokfelet összekötő "csatló" egy oldala erősen megnyúlt és a végén megmaradt az egyik portokfél (theca). A csatló másik oldalából jóval rövidebb nyúlvány képződik, melynek a vége kiszélesedve, ún. "billentyűvé" alakul. A rövid porzószállal a billentyű közelében alátámasztott görbült csatló kétkarú emelőként működik. Amikor egy rovar a csatló billentyűjét szájszervével megnyomja, a hosszú csatló lehajlik és a rajta levő portok a rovar hátához csapódik, miáltal a virágpor is ráhull. Ezt a mozgást egy fűszál segítségével is létrehozhatjuk! A virágban először a porzók érnek meg (proterandrikus virág), ekkor az éretlen termő még még nem kész a megtermékenyítésre. Amikor a termő is megérett a kétágú bibeszál lejjebb hajlik és így érintkezésbe kerülhet a virágba behatoló, virágport szállító rovarok hátával. Ez a megoldás lehetővé teszi az idegen megporzást. A magház 2 felső állású termőlevélből alakul és belőle 4 makkocskatermés fejlődik. Az enyves zsálya levelét sebkezelésre használták, drogját "Salvia glutinosae folium" néven ismerték. A Salvia-fajok között több gyógynövény is előfordul, ezért kapták a Salvia nemzetségnevet, ugyanis a "salvus" latin szó jelentése: "egészséges, sértetlen, megmentett", ami a növény gyógyhatásának köszönhető.
Az enyves zsálya előnyben részesíti a laza, nyirkos, humuszos talajokat, inkább mészkedvelő. Jó termőhelyei a viszonylag árnyas, nedves erdők, mint pl. a gyertyánosok, bükkösök, szurdok-és ligeterdők. A középhegységekben és a Dunántúlon gyakori, az Alföldön ritkább, főleg a domb-és hegyvidékeken él. Európai faj, mely a mediterrán és a kontinentális tájak felé terjed.
(Forrás: fireiris.wordpress.com) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Mezei zsálya A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 816x612 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 96 DPI S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |