D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 1280859932.jpg
C Í M 
F ő c í m : Sétányrózsa
B e s o r o l á s i   c í m : Sétányrózsa
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
N é v v á l t o z a t o k : juhaszj
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2011-04-01
E s e m é n y : kibocsátva
I d ő p o n t : 2010-08-03
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma.
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2010-08-03
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A kép készítésének időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Növényvilág
M e g n e v e z é s : Országalbum
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Országalbum
J O G K E Z E L É S 
C r e a t i v e   C o m m o n s   k ó d : Attribution 3.0
T É M A 
T é m a k ö r : Biológia, etológia
A l t é m a k ö r : Növénytan
T é m a k ö r : Mezőgazdaság, élelmiszeripar
A l t é m a k ö r : Növénytermesztés, kertészet
T é m a k ö r : Orvostudomány, állatorvostan
A l t é m a k ö r : Alternatív gyógyászat
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : növénykép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : vadon termő növény
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : kertészeti növény
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : dísznövény
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : virág
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : örökzöld
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : cserje
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : gyógynövény
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Vagy színváltóvirág. Latin neve: Lantana camara.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : A sétányrózsa a vasfűfélék vagy verbénafélék családjának Lantana nemzetségébe tartozó, dísznövényként hazánkban is terjedő örökzöld cserje. Brazília trópusi-szubtrópusi tájainak gyomnövénye. Európába gyógyhatása miatt hozták be a spanyolok. Afrikába, Ausztráliába, Indiába dísznövényként került, de mára gyomként szaporodott el, a madarak gyorsan terjesztik magvait. Igen gyorsan terjed, a kiirtására tett próbálkozások sikertelennek bizonyultak, pedig sok fontos endemikus faj, köztük a szálafa (Shorea robusta) életlehetőségeit csökkenti. Sokféle hibridje ismert; ezek némelyike steril. Többnyire 1-2 m magasra nő, de kaphatóak fácskának nevelt és bokros változai is. Metszéssel tetszőleges alakúvá nevelhető. Gyökérrendszere erőteljes; gyorsan fejlődik. Átellenes, egyesével álló redőzött, hosszúkás, sötétzöld levelei közvetlenül a sudár ágak mentén nőnek. A levelek és a hajtások is szőrösek. A hajtáscsúcsokon fejlődnek és késő tavasztól késő őszig nyílnak a verbénáéhoz hasonlító, domború virágzatok, amiket a pillangók és a méhek is igen kedvelnek. Mindegyik virág apró csöves és központi szemes. Levelei és virágai egyaránt átható, citromos illatot árasztanak. Majdnem fekete, lilás-bordó bogyótermése éretlenül, zölden, mérgező. Legjellemzőbb mérgező alkaloidjai a lantadin A és B. Az érett magok bordó színűek. Számos növényt nem tűr meg a közelében (allelopata), de a rokon vasvirágokkal vagy a petúniákkal összeültethető. Sok rovart is elriaszt. Könnyen nevelhető; szaporítása még a kezdő kertészkedőnek sem sem okoz gondot. A talaj szerkezetéről szinte függetlenül jól fejlődik, de csak tápanyagdús környezetben virágzik gazdagon. Célszerű átlagos, jó vízgazdálkodású, semleges kémhatású (6,5-7 pH) kerti földbe ültetni. Kedveli a tőzeget. Fagyérzékeny, a szabadban nem telel át. Télen minimum 10-13 °C-t igényel. Magjait kora tavasszal kell elvetni. Olyankor, amikor nem virágzik, nem különösen mutatós: levelei ráncosak, a szára szúrós. Egész nyáron nyíló, kezdetben citromsárga, narancssárga, majd tűzvörös és végül lilásba forduló ernyővirágzata azonban kimondottan látványos. Fehér, halványlila, sötétpiros és rózsaszín virágú változata is van. Levelei összezúzva, borogatásként antiszeptikusak és csillapítják a fájdalmakat. Rovarcsípésekre, vágásokra, horzsolásokra jól alkalmazhatók. Főzetüket Mexikóban gyomorbántalmak ellen használják, másutt kígyómarást gyógyítanak vele. Teája reuma, megfázás, láz, torokfájás ellen hatékony. A levélforrázatot inhalálva légúti problémáinkat kezelhetjük. A száraz levelek füstje szúnyogriasztó. (Forrás: Wikipédia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Babérrózsa
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1600x1200 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn