D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : kozma_salamon_b.jpg
C Í M 
F ő c í m : Salamon Béla
B e s o r o l á s i   c í m : Salamon Béla
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Varga
U t ó n é v : József
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2011-02-25
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Varga József fotói
M e g n e v e z é s : Kozma utcai zsidó temető
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja
M e g j e g y z é s : Az alkotótól.
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet
T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok
A l t é m a k ö r : Halál
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Építőművészet
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Genealógia, családtörténet
T é m a k ö r : Film, színház, előadóművészet
A l t é m a k ö r : Film- és színháztörténet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Salamon Béla (1885-1965)
V I A F I d : 36489776
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : síremlék
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sírfelirat
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : temető
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest
G e o N a m e s I d : 3054643
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Kozma utcai zsidó temető: 1C-2-29
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Salamon Béla (Saly Béla) magyar színész, színházigazgató, humorista, karcolat- és élcíró. A 20. század közepének egyik legismertebb magyar komikusa, a túlélni iparkodó-ügyeskedő budapesti kisember alakjának klasszikus alakítója színpadon és a filmvásznon. Felvett alakításait máig játsszák, szerepmondatai közt voltak olyanok, amelyek őt magát is túlélő szállóigévé váltak. Egyedi jelenség volt, vérbeli, ösztönös komikus, jellegzetes, utánozhatatlan, éneklő hanghordozással. A Wesselényi utcai izraelita iskolába járt, padtársa Kann Gyula (a későbbi komikus Kabos Gyula) volt. Kereskedősegédből lett 1913-ban (más forrás szerint 1914-ben) színész, először műkedvelőként a Szabók Szakegyesületében, majd a Rákóczi úti Trocadero mulatóban kisegítőként, a kereskedősegédi munka mellett. Rekedt hangja miatt innen eltanácsolták, magánvállalkozóként kötényeket kezdett el árulni, de belebukott. Gyárfás Dezső komikus beajánlotta az Orfeumba. Első előadásán, amelyen álomba merülő bakát játszott, valóban elaludt a színpadon, alig tudták felverni, amivel nagy sikert aratott. Ezután számos helyen játszott: A Royal Sörkabaréban, ahol többek közt Szőke Szakáll darabjait játszottak, az Apolló Kabaréban, az EMKE Kabaréban, a Bonbonniere Kabaréban. Nagy hírnévre azután tett szert, hogy 1922-ben az Apolló Kabaréban eljátszotta Salgó szerepét Szőke Szakáll Vonósnégyes című egyfelvonásos bohózatában, amelynek bemutatása nagyrészt neki volt köszönhető. Roboz Aladár részvénytársasága 1923. december 1-jén nyitotta meg a Terézkörúti Színpadot, az időszak egyik legjelentősebb kabaréját, amelynek igazgatója Salamon Béla, művészeti vezetője Nagy Endre lett. Nagy Endrével, aki a kevésbé népszerű finomabb és irodalmibb humort kedvelte, Salamonnak végig súlyos konfliktusai voltak. Mégis hosszú ideig dolgoztak együtt. (Nagy 1929-ben művészeti vezetőként távozott, de még egy ideig dolgozott konferansziéként.) Salamon 1931-ig vezette a kabarét, de a nyáron Németországba költözött, szándéka szerint hosszú időre, hogy Berlinben legyen filmszínész. Roboz és Kellér Dezső ezután hiába próbálkoztak a Terézkörúti Kabaré megmentésével. Salamon pedig nem sokkal később hazatért. 1932 elején elvállalta a Fővárosi Operettszínházban a Nyitott ablak című zenés bohózat férfi főszerepét, Novotny közlegényét. A gazdasági világválság időszakában azonban az Operettszínház is válsággal küszködött. Salamon visszatért a kabarékhoz. 1935 és 1938 között nyolc epizódszerepet játszott el filmekben. 1939-ben, mint zsidónak, megtiltották neki a színházi szereplést, egészen 1945-ig nem játszhatott, ebben az időszakban csak az OMIKE Művészakció estélyein léphetett fel néha. Barátját, a komikus Radó Sándort, akivel egész pályájukon egymást ugratták, 1944-ben megölték a nyilasok. Rengeteget lépett fel, vidéken is, szinte mindenhová elment, ahová meghívták. Nagyon élvezte a sikert. Szívesen megállt beszélgetni, kedves embernek ismerték. Vidékre gyakran az előadás előtt már órákkal megérkezett, körbesétált, kávézott, beszélgetett és ismerkedett. (Forrás: Wikipédia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Kellér Dezső
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1200x1600 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn