D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : farkasreti_vaci_m.jpg
C Í M 
F ő c í m : Váci Mihály
B e s o r o l á s i   c í m : Váci Mihály
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Varga
U t ó n é v : József
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő 
S z e r e p : szobrász
B e s o r o l á s i   n é v : Nagy
U t ó n é v : Sándor
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2010-12-15
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
A   t í p u s   n e v e : szobor
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Varga József fotói
M e g n e v e z é s : Farkasréti temető
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
T í p u s : szobor
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja
M e g j e g y z é s : Az alkotótól.
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet
T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok
A l t é m a k ö r : Halál
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Építőművészet
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Genealógia, családtörténet
T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány
A l t é m a k ö r : Magyar irodalom története
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Váci Mihály (1924-1970)
V I A F I d : 5338314
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : síremlék
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : temető
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sírfelirat
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : szobor
M i n ő s í t ő : műfaj
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest
G e o N a m e s I d : 3054643
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Farkasréti temető: 6/3-1-70 [szobrász: Nagy Sándor]
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Váci Mihály, Vitál költő, író, József Attila-díjas (1956, 1962), Kossuth-díjas (1966). Föld nélküli szegényparasztok leszármazottja, apja MÁV-pályamunkás, megrokkanása után sorompóőr. Szülővárosában végezte el a tanítóképzőt. Akkor kezdte el a tanyabokori tanítóskodást, amikor a németek megszállták az országot. Munkaszolgálatra hívták be, de Pozsonyban megszökött és a nyilasok elől bujkálva Nyíregyházára gyalogolt. 19 éves korától rövid szünetekkel hat éven át súlyos tüdőbetegség gyötörte és kórházba kényszerítette. Felgyógyulása után, 1949 tavaszától kollégiumi vezető és megyei tanácsi előadó volt szülővárosában. 1950-1954 között Budapesten az oktatásügyi minisztériumban dolgozott. 1954 őszén elküldte verseit Illyés Gyulának, melyek támogatásával jelentek meg az Új Hang c. folyóiratban (1955. márc.). Még ebben az évben kiadták Ereszalja c. verseskötetét. Az Oktatásügyi Minisztériumból 1954 végén a Tankönyvkiadóhoz került, ahol 1960-ig népművelési kérdésekkel foglalkozott, több irodalmi tankönyvet szerkesztett. Nevét Mindenütt otthon c. kötete (1961) tette ismertté. 1960-tól az Élet és Irodalom c. folyóirat munkatársa, 1961-től az Új Írás szerkesztő bizottsági tagja, 1964-től haláláig szerkesztője. 1963-ban Szabolcs-Szatmár megye országgyűlési képviselőjévé választották. A hatvanas évek elején irodalmi törekvései, közéleti elkötelezettsége miatt támadások érték. E támadásokról nyilatkozott az Élet és Irodalomban (1965. máj. 29.). Prózai írásait, tanulmányait, esszéit, irodalompolitikai cikkeit, vitairatait A zsezsemadár (Bp., 1964) c. kötetbe gyűjtötte össze. Íródelegációk tagjaként járt a Szovjetúnióban, Olaszországban, Franciaországban, Csehszlovákiában és Kubában. Életében megjelent utolsó kötetének (Eső a homokra, Bp., 1968) sok költeményét utazási élményei ihlették. 1970 ápr.-ban kormányküldöttséggel Vietnamba utazott. Ott született meg az Azóta c. verse. Agyvérzés következtében halt meg; Magyarországon temették el. Köteteit felesége, Juhász Mária irodalomtörténész gondozza. A népi realista formai hagyományokat követő költeményeit őszinte, közvetlen hang, élet- és emberszeretet jellemzi. Verseiben feltárul hevülékeny, mindent érzékenyen átélő egyénisége, a szerelem tiszta ereje, áldozatos közéleti küzdelme és harca a testi fájdalommal. - Nevét több intézmény, iskola, művelődési otthon vette fel. 1960-ban SZOT-díjjal tüntették ki. A Magyr Televízió dokumentumműsort sugárzott életéről és pályájáról (1970). (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Herczeg Ferenc
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1200x1600 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn