D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : farkasreti_toth_i.jpg
C Í M 
F ő c í m : Tóth Imre (Amerigo Tot)
B e s o r o l á s i   c í m : Tóth Imre (Amerigo Tot)
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Varga
U t ó n é v : József
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő 
S z e r e p : szobrász
B e s o r o l á s i   n é v : Melocco
U t ó n é v : Miklós
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2010-12-15
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
A   t í p u s   n e v e : szobor
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Varga József fotói
M e g n e v e z é s : Farkasréti temető
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
T í p u s : szobor
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja
M e g j e g y z é s : Az alkotótól.
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet
T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok
A l t é m a k ö r : Halál
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Építőművészet
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Festészet, grafika
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Tot, Amerigo (1909-1984)
V I A F I d : 43268375
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : síremlék
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : temető
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sírfelirat
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : szobor
M i n ő s í t ő : műfaj
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest
G e o N a m e s I d : 3054643
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Farkasréti temető: 1-1-585/586 [szobrász: Melocco Miklós]
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Tot, Amerigo, Tóth Imre szobrász, grafikus. 1927-ben az Iparművészeti Iskola grafikai szakán kezdte tanulmányait. 1930-ban négy hónapot Párizsban töltött. A dessaui Bauhaus iskolában tanult ösztöndíjjal (1931-33), majd egy ideig Berlinben is; Hitler hatalomra jutása után azonban gyalogosan átment Olaszországba, és a Fiatal Művészek díjának másodszori odaítélése után a Római Magyar Akadémián lakhatott 1936-ig. 1938-ban hazalátogatott és részt vett a Munkácsy-pályázaton, melyen második helyezést ért el. Művészeti tevékenységét a továbbiakban Olaszországban folytatta. A harmincas évek második felében s a negyvenes évek elején kisplasztikáin, domborművein a reneszánsz művészet témakörei és formamegoldásai érvényesültek (Angyali üdvözlet, 1938; Utolsó vacsora, 1938-39; Judit 1938; Salome, 1938; Táncoló bacchánsnők, 1938; Celestine, 1939; Donatella, 1940). 1940-1945 között alkotta meg remekművét, A szép Partenopea c. bronz szoborkompozíciót. 1946-ban a St. Vincent szobrászati díjat, 1948-ban a Forte dei Marmi I. díj átítélték neki, s ugyancsak 1948-ban a római Termini pályaudvar előtető frízére kiírt nemzetközi pályázat első helyezettje lett. Az 1940-es évek közepéig kisplasztikáin, szoborkompozícióin a reneszánsz művészet hatása Maillol szobrászati látásmódjával ötvöződött. Összetett kompozícióinak súlyos, tömzsi, ugyanakkor líraian megmintázott nőalakjai a nyitott és zárt épületelemekkel együtt újszerű térértelmezési kísérletek (Pletyka, Veszekedés, Falusi üdvözlégy). Az 1940-es évek második felében emberalakjait expresszionista túlzással, groteszk tömörítéssel geometrikus alakzatokká formálta (Kavicsasszony, 1946; Terhes, 1946; Nyugalmazott birkózó portréja, 1947; Ősanya, 1948). 1952-ben részt vett a Velencei Biennálén. Későbbi absztrakt szobrai feltehetőleg épületplasztikai megbízásokkal állnak szoros kapcsolatban. A Termini pályaudvar frízét (250×128 m) a vasutat jelképező - alumíniumlemezekből kialakított - geometrikus formák-vonalak kompozíciójából alkotta meg. Jelentősebb épületszobrászati alkotásai még: Bariban a Takarékpénztár épületének tíz részből álló bronzkapuja (1955-56); a római autóklub főigazgatósága épületében elhelyezett 3x10 m-es Alagút betonreliefje (1959); a római Sportcsarnok (Palazzo dello Sport) előtt 1960-ban felállított Meteor betonszobra. 1958-ban egy nagyméretű szoborral szerepelt a brüsszeli világkiállításon. Az absztrakt-geometrikus formaproblémákat kutató litográfiasorozata könyv alakban is megjelent (Dodici litografie di Tot, Róma, 1960). Jellegzetes térformái képviseli a 12 darabból álló Tiltakozás c. bronz szoborsorozata. Hasonló felfogású művével 1962-ben a Velencei Biennálén szerepelt. A hatvanas években időnként visszatért az emberi alakokat ábrázoló domborművekhez (Keresztelés, Golgota), és hasonló, realisztikus stílusú illusztrációkat is készített Aretino olasz reneszánsz költő erotikus verseihez (bibliofil kiadása 1965-ben jelent meg). 1967-ben tanulmányúton járt az USA-ban, Japánban és Indiában. 1969-ben hazalátogatott, s Budapesten, Tihanyban, Szegeden, Debrecenben és Pécsett rendezték meg kiállításait. Szülőfaluja templomában állították fel a reneszánsz ihletésű Csurgói Madonna c. kétalakos szobrát, s a debreceni egyetem kémia tanszéke előtt A föld szeme c. bronz-vas plasztikáját. Fontos kiállításai: Svájc, Dánia, Svédország (1950, 1952); Anglia (1962); New York (1966). (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Bokros Birman Dezső
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1200x1600 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn