D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : farkasreti_illes_e.jpg
C Í M 
F ő c í m : Illés Endre
B e s o r o l á s i   c í m : Illés Endre
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Varga
U t ó n é v : József
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2010-11-30
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Varga József fotói
M e g n e v e z é s : Farkasréti temető
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja
M e g j e g y z é s : Az alkotótól.
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet
T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok
A l t é m a k ö r : Halál
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Építőművészet
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Genealógia, családtörténet
T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány
A l t é m a k ö r : Magyar irodalom története
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Illés Endre (1902-1986)
V I A F I d : 46762994
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : síremlék
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : temető
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sírfelirat
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest
G e o N a m e s I d : 3054643
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Farkasréti temető: 45/1-2-24
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Illés Endre író, műfordító, könyvkiadó igazgató, Baumgarten-díjas (1937, 1939). József Attila-díjas (1962, 1978), Kossuth-díjas (1963). Gimnáziumi tanulmányait Lőcsén végezte. Érettségi után Budapesten orvostanhallgató, első mestere Korányi Sándor volt. Az ő klinikáján írta azokat az anamnéziseket, amelyek egy életre megtanították a fegyelmezettség, pontosság írói erényeire. Írói tehetségére Mikes Lajos figyelt fel, a Pesti Naplóban és az Estben jelentek meg első elbeszélései és tárcái. Úgy érezte, hogy ezekben nem sikerült megvalósítania azt a teljességet, amelyre törekedett, ezért megsemmisítette őket, s későbbi köteteiben összesen három pályakezdő írását közölte újra. Témáik azonban tovább foglalkoztatták, s később visszatért az elbeszélés műfajához; első novelláskötetében (Zsuzsa, Bp., 1942) az érett elbeszélő biztonságával elemezte az emberi érzéseket. Ekkor már a Nyugat megbecsült kritikusai és esszéírói közé tartozott. Írásainak alapélménye ugyanaz volt, mint Márai Sándoré: a hazai fejlődés felemás volta; a gyökértelen, a dzsentrit ideáljának valló városi és vidéki középosztály mentalitását jelenítette meg éleslátással, finom iróniával. 1938-tól a Révai Könyvkiadó irodalmi vezetője volt. A II. világháború alatt több olyan külföldi író sorozatban való kiadását kezdeményezte, akiknek megjelentetése antifasiszta megnyilvánulás volt (Dosztojevszkij, Thomas Mann, Antole France, Oscar Wilde). A Nemzeti Színház mutatta be első színművét, a Törtetőket (1941. okt. 25.). A háború után további darabjai kerültek színpadra: a Belvárosi Színházban A mostoha (bem., 1947. máj. 30.); a Művész Színházban a Hazugok (bem., 1949. jan. 14.). 1950-ben, a Révai Könyvkiadó államosítása után eltávolították a szerkesztőségből, évekig a könyvkiadó műszaki osztályán dolgozott, s e méltatlan, hallgatásban eltöltött esztendők során olyan gazdag könyvkiadói tapasztalatokra tett szert, hogy 1957-től igényes és hozzáértő igazgatója lehetett a Szépirodalmi Könyvkiadónak. Az irodalomba a Krétarajzok c. esszékötetével tért vissza (Bp., 1957), melyben fölidézte azokat a XX. századi írókat, akik hosszú ideig feledésre voltak kárhoztatva, vagy életművüket csonkán méltatta a kor irodalomtudománya. Ebben és a Gellérthegyi éjszakák c. kötetében (Bp., 1965) új műfajt teremtett, amely elmosta a novella és a hagyományos esszé határvonalait. Újra jelentkezett elbeszélésekkel és egy kisregénnyel (Hamisjátékosok, Bp., 1958). Kifejezésmódjára hatott Stendhal és Maupassant, akiknek nem egy művét az ő pontos, magas színvonalú fordításában ismerhette meg a közönség. Stendhal nagy regényeinek átültetésével a m. műfordítás-irodalom kivételes teljesítményeit alkotta. Klasszikus fegyelem, irónia, hazugság-robbantó indulat jellemzi drámáit, komédiáit, mesejátékait: Türelmetlen szeretők (bem., Jókai Színház, 1959. okt. 23.): Homokóra (bem., Madách Színház Kamaraszínháza, 1961. dec. 8.); Festett egek (bem., Madách Színház, 1969. dec. 7.); Névtelen levelek (bem., Madách Színház, 1974. jan. 18.); Egyszárnyú madarak (bem., Katona József Színház, 1974. szept. 14.); Spanyol Izabella (bem., Madách Színház, 1976. febr. 20.). Mint könyvkiadói vezető fontos és kezdeményező sorozatok ötletadója és kivitelezője volt (Olcsó Könyvtár, Magyarország felfedezése, Műhely, Arcok és Vallomások, Életmű-sorozatok). 1965-ben kidolgozta a Magyar Remekírók kiadási tervét ("Diófát ültetni"). A magyar irodalom klasszikusainak kiadása, mely az 1973-as Könyvhéten indult, a magyar könyvkiadás történetének egyik legnagyobb vállalkozása volt. Halála után a Szépirodalmi Könyvkiadó I. E.-díjat alapított. Kilencvenéves születésnapjáról a Petőfi Irodalmi Múzeum életmű-kiállítással és műsoros rendezvénnyel emlékezett meg (1992. jún. 4-6.) (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Hernádi Gyula
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1200x1600 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn