D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : farkasreti_bereny_r.jpg B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/020800/020809/farkasreti_bereny_r_kiskep.jpg F ő c í m : Berény Róbert B e s o r o l á s i c í m : Berény Róbert S z e r e p : fényképész B e s o r o l á s i n é v : Varga U t ó n é v : József I n v e r t á l a n d ó n é v : N S z e r e p : szobrász B e s o r o l á s i n é v : Lesenyei U t ó n é v : Márta I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2010-11-23 A t í p u s n e v e : fénykép A t í p u s n e v e : szobor M e g n e v e z é s : Varga József fotói M e g n e v e z é s : Farkasréti temető T í p u s : szobor M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja M e g j e g y z é s : Az alkotótól. T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok A l t é m a k ö r : Halál T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Építőművészet T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Genealógia, családtörténet T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Festészet, grafika T á r g y s z ó : síremlék M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : temető M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : sírfelirat M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : szobor M i n ő s í t ő : műfaj
L E Í R Á S K é p a l á í r á s : Farkasréti temető: 21/1-1-25/26 [szobrász: Lesenyei Márta] I s m e r t e t ő s z ö v e g : Berény Róbert festő, a modern magyar festészet egyik mestere; Munkácsy Mihály-díjas (1950, 1952), Kossuth-díjas (1951). 1904-ben rövid ideig Zemplényi Tivadarnál tanult, majd Párizsban képezte tovább magát, ahol különösen Cézanne művészete hatott rá. 1906-ban szerepelt a Salon d'Automne-ban, 1911-ben Budapesten csatlakozott a Nyolcak csoportjához. A Nyugatban publicisztikai tevékenységet is folytatott. Ekkoriban az expresszionizmus és a kubizmus foglalkoztatta (Jelenet, 1913).. E periódusának fő műve az 1913-ban készült Bartók-portré. Részt vett a Tanácsköztársaság művészeti életében, a Művészeti Direktórium festőszakosztályának vezetője volt. Fegyverbe! c. plakátja a forradalom egyik szimbólumává vált. 1919 után Berlinben élt emigrációban, ahonnan 1926-ban tért haza. 1934-től Zebegényben dolgozott. Az 1930-as évektől a nagybányai tradíció felé fordulását mutatják a Fränkel Szalonban 1935-ben kiállított művei. Munkáit 1936-ban Szinyei-díjjal jutalmazták. 1945-ben műterme Zebegényben sok alkotásával együtt elpusztult. 1947-ben Pro Arte kitüntetést kapott, 1948-ban kinevezték a Képzőművészeti Főiskola tanárává. 1948-ban. elkészítette Petőfi-portréját, 1948-49-ben Béke-pannót festett az Elzett-gyár részére. Számos önarcképe részben budapesti magántulajdonban, részben az MNG-ben található. Gyűjteményes kiállítását 1963-ban rendezte meg az MNG.
(Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Batthyány Gyula A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1200x1600 pixel S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |