|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : farkasreti_bardos_l.jpg B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/020700/020796/farkasreti_bardos_l_kiskep.jpg F ő c í m : Bárdos Lajos B e s o r o l á s i c í m : Bárdos Lajos S z e r e p : fényképész B e s o r o l á s i n é v : Varga U t ó n é v : József I n v e r t á l a n d ó n é v : N S z e r e p : szobrász B e s o r o l á s i n é v : Búza U t ó n é v : Barna I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2010-11-22 A t í p u s n e v e : fénykép A t í p u s n e v e : szobor M e g n e v e z é s : Varga József fotói M e g n e v e z é s : Farkasréti temető T í p u s : szobor M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja M e g j e g y z é s : Az alkotótól. T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok A l t é m a k ö r : Halál T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Építőművészet T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Genealógia, családtörténet T é m a k ö r : Ének, zene A l t é m a k ö r : Zenetörténet T á r g y s z ó : síremlék M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : temető M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : sírfelirat M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : szobor M i n ő s í t ő : műfaj
L E Í R Á S K é p a l á í r á s : Farkasréti temető: 25/VII-1-51 [szobrász Búza Barna] I s m e r t e t ő s z ö v e g : Bárdos Lajos zeneszerző, zenetudós, zeneíró, karnagy, pedagógus, egyetemi tanár, Erkel-díjas (1953), Kossuth-díjas (1955), kiváló művész (1970), Bartók-Pásztory-díjas (1984), a zenetudományok doktora (1985). Magánúton megkezdett hegedűtanulmányait követően 1920-25 közt a budapesti Zeneakadémián Siklós Albertnél és Kodály Zoltánnál tanult. 1925-29 közt a budapesti Verbőczy (majd Petőfi) Gimnázium énektanára volt. Ezzel egyidőben vette át a Városmajori Plébániatemplom karnagyi állását, ahonnan 1942-ben, Sugár Viktor utódaként a Mátyás-templom karnagyi posztjára került. 1928-tól a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanáraként 1966-ig hangszerelést, prozódiát, kargyakorlatot, magyar népzenét, transzponálást, partitúraolvasást, összhangzattant, zeneelméletet, ellenponttant, formatant, népdaléneklést, magyar egyházi népéneket, katolikus egyházi népéneket, egyházzenei formatant tanított. Az általa oktatott tantárgyak egy részét maga kísérletezte ki. 1931-ben Kertész Gyulával és Kerényi Györggyel megalapította a Magyar Kórus Kotta és Lapkiadó Vállalatot, amely meghatározó szerepet játszott a magyar zeneéletben. A vállalat kezdetben a Magyar Kórus (1931), később az Éneklő Ifjúság (1934) és az Énekszó c. lapokat adta ki. Valamennyinek szerkesztésében, írásában komoly szerepet vállalt. 1923-33 közt a Magyar Cserkészszövetség zenei irányítója, ez idő tájt adta ki a 101 magyar népdal c. gyűjteményét, amellyel a "tiszta forrásból" kiválogatott népdalgyűjtemények sora elindult. Ugyanebben az időben vezette a Palestrina-kórust is, amellyel 1932. máj. 2-án Stravinsky Zsoltár-szimfóniáját bemutatta. Egy évvel később azonban ettől az együttestől megvált, mert nem járultak hozzá Bartók Cantata Profanajának bemutatásához. 1934-ben munkatársaival megszervezte az Éneklő Ifjúság-mozgalmat. 1936-tól a Magyar Dalosegyesületek Országos Szövetségének egyik zenei irányítója. 1938-ban a Magyar Katolikus Egyházzenészek Egyesületének, az Orsz. Magy. Cecffia Egyesületnek egyik vezetője, 1962-től, Harmat Arthur halála után világi elnöke, ill. társelnöke, 1984-től tb. elnöke volt. A főváros ostroma alatt, bár 11 felnövekedett gyermeke közül már tíznek kellett kenyeret adnia, üldözötteket is bújtatott. Az 1945-46-os tanévben a Zeneművészeti Főiskola Igazgató Tanács tagja volt. 1950-ben bekövetkezett az egyházzenei tanszak megszűnése és a Magyar Kórus felszámolása, 1950-51-ben csak kötelező tárgyként taníthatott zeneelméletet énekes és fafúvós növendékek számára, de 1952-től a Zenetudományi Tanszak vezető zeneelmélet tanára lett. Számos kórusművet írt egyházi és világi szövegekre. 1962-ben a Mátyás-templomból, 1966-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskoláról vonult nyugdíjba. De továbbra is komponált, és az ország egész területén folytatta iskolateremtő, nagyhatású előadásait. Bár gégéjével, hangszálaival egyre több gondja volt, élete utolsó évében is tartott előadást a Solymári Zenei Napok keretében, amelyek halála óta az ő nevét viselik.
(Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Volkmann Róbert (Friedrich Robert) A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1200x1600 pixel S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |