D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : kerepesi_ferenczy_b.jpg
C Í M 
F ő c í m : Ferenczy Béni
B e s o r o l á s i   c í m : Ferenczy Béni
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Varga
U t ó n é v : József
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2010-10-17
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Varga József fotói
M e g n e v e z é s : Kerepesi temető
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja
M e g j e g y z é s : Az alkotótól.
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet
T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok
A l t é m a k ö r : Halál
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Építőművészet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Ferenczy Béni (1890-1967)
V I A F I d : 13668998
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : síremlék
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : temető
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sírfelirat
M i n ő s í t ő : műfaj
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest
G e o N a m e s I d : 3054643
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Kerepesi temető: 34/2-1-16 [Aquincumi kőszarkofág]
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Ferenczy Béni szobrász, grafikus, a 20. századi magyar művészet kiemelkedő egyénisége, Kossuth-díjas (1948, 1965), kiváló művész (1958). Ferenczy Károly fia, Ferenczy Valér és Noémi testvére. A nagybányai festőiskolában kezdte művészi tanulmányait. 1908-1909 között a firenzei akadémia Beer növendéke volt, majd 1910-ben Münchenbe, utána Párizsba ment, ahol É. A. Bourdelle-től tanult, majd A. Archipenkónál dolgozott. 1912-ben már szerepelt rajzaival a nagybányaiak jubiláris kiállításán. Korai munkái, néhány érmen kívül, főleg faszobrok, melyek nagyrészt elvesztek. Az 1913-ban készült Szt. György c. kisbronza az archaikus görög művészet hatását mutatja. E korszakának kiemelkedő alkotása a Ferenczy Noémi portré (1917), mely finom lélekrajzával, érzékeny mintázásával Ferenczy nagyszerű portréművészetének indulását jelzi. 1916-ban az Ernst Múzeumban szerepelt először nagyobb anyaggal a Ferenczy család közös kiállításán. Az 1917-es Meller Simon-éremben a műfaj klasszikus hagyományait követi. A Tanácsköztársaság megdöntése után menekülnie kellett. 1921-től 12 évig Bécsben élt. Ekkor bontakozott ki művészetének kubista korszaka, melyet már a Fiatal férfi (1919) is jelzett. Szobrait az emberi testszerkezet hangsúlyozása, a mértani idomokra bontott formák jellemzik (Aesopus, 1921; Roland, 1922; Anya gyermekével, 1923). Az 1923-24. év felét Berlinben töltötte. 1924-ben a "Der Sturm" kiállítóhelyiségében Bernáth Auréllal rendezett közös kiállítást, majd 1925-ben a budapesti Nemzeti Szalonban mutatta be munkáit. 1932-35 között az Szovjetúnióban élt. Itt kezdte el híres művész-emlékérmeinek sorozatát, mellyel új utat jelölt a magyar éremművészet történetében (Daumier, 1933; Poussin, 1934; Van Gogh, 1936; Goya, 1941 stb.). 1935-ben Bécsbe ment, majd 1936-ban hazatért. Új stílusának első jelentkezése az Asszony felemelt karokkal (1936), melyet az erőteljes formálású, viruló testű női aktok sora követ (Atalanta, 1937; Lépő nő, 1939; Paraszti Vénusz, 1941; Vetkőző nő, 1946 stb.). A mozgás dinamikus megjelölése, a kicsattanó életerő éppúgy tárgya művészetének, mint a félénk, kamaszos báj (Miklós, 1937; Játszó fiúk, 1947). A kompozíció, a szerkezet szigorúsága a formák szépségével és klasszikus harmóniájával párosul művein. Portréit líraiság, érzelmi melegség jellemzi (A művész felesége, 1936; Louise de Vilmorin, 1941; Pilinszky János, 1954). 1936-ban Bécsben; 1937-ben Pozsonyban rendezett kiállítást. 1941-ben az Ernst. Múz.-ban csoportos kiállításon mutatta be munkáit. 1942-ben szerepelt a Velencei Biennalén. 1945-50 között a Képzőművészeti Főisk. tanára volt. 1948-ban készített Petőfi-szobra a költő egyéniségének leghitelesebb megörökítése. Grafikai tevékenysége egész munkásságát végigkíséri. 1953-ban egy sorozat kerámiát is készített. Ülő női akt c. szobrát Budán állították fel. Nagy gyűjteményes kiállítását 1959-ben rendezték meg a Nemzeti Szalonban. 1963-ban Bécsben, 1965-ben Hágában szerepeltek munkái. Élete végén, súlyos betegen is, remekműveket alkotott. Összegyűjtött írásai Írás és kép címen jelentek meg Genthon István tanulmányával (Bp., 1961). (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Ferenczy Károly
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1600x1200 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn