D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : kerepesi_hugonnai.jpg B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/019800/019803/kerepesi_hugonnai_kiskep.jpg F ő c í m : Wartha Vincéné Hugonnai Vilma és Wartha Vince B e s o r o l á s i c í m : Wartha Vincéné Hugonnai Vilma és Wartha Vince S z e r e p : fényképész B e s o r o l á s i n é v : Varga U t ó n é v : József I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2010-10-15 A t í p u s n e v e : fénykép M e g n e v e z é s : Varga József fotói M e g n e v e z é s : Kerepesi temető M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja M e g j e g y z é s : Az alkotótól. T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok A l t é m a k ö r : Halál T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Építőművészet T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Genealógia, családtörténet T á r g y s z ó : Wartha Vincéné Hugonnai Vilma (1847-1922) M i n ő s í t ő : személynév T á r g y s z ó : síremlék M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : temető M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : sírfelirat M i n ő s í t ő : műfaj
L E Í R Á S K é p a l á í r á s : Kerepesi temető: 34-11-12 I s m e r t e t ő s z ö v e g : Hugonnai Vilma, gróf az első magyar orvosnő. Pesti leánynevelő intézetben tanult. Amikor megtudta, hogy a svájci egyetemek megnyitották kapuikat a nők előtt, Zürichben beiratkozott az orvosi egyetemre, megszerezte az orvosi diplomát, melyet 1897-ben nosztrifikáltak. 1879-től 1890-ig a zürichi kórház sebészeti osztályán dolgozott. 1890-ben tért haza. Az Országos Nőképző Egyesület iskolájában 6 évig egészségtant adott elő és a Szabad Líceumban előadásokat tartott. Átdolgozta Fischer-Dückelmann Anna A nő mint háziorvos c. művét (Bp., 1907) és számos cikket írt hírlapokba a szülésről és a bábaképzésről. Később kiterjedt praxisa mellett a nőmozgalom egyik úttörője lett. Második férje Wartha Vince műegyetemi tanár volt.
(Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon) I s m e r t e t ő s z ö v e g : Wartha Vince kémikus, műegyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1873, r. 1891). Tanulmányait a budai politechnikumban kezdte, majd a zürichi műegyetemre iratkozott be, hol 1864-ben vegyészi oklevelet nyert. Hazatérve 1864-ben Nendtvich Károly tanársegédje volt a budai műegyetemen. 1865-ben Heidelbergben Bunsen mellett dolgozott; itt kapta bölcsészdoktori oklevelét. 1865 - 67 között Zürichben tanársegéd, majd egyetemi magántanár. 1867 őszén a budapesti műegyetemen az ásvány és földtan h. tanárává nevezték ki, 1868 - 69-ben rk. tanár. Az általa szervezett vegyiparműtani, azaz a kémiai technológiai tanszéknek 1870-ben első ny. r. tanára lett; az 1896 - 1897- és az 1909 - 10-es tanévekben a műegyetem rektora. 1870-től 1897-ig a műegyetem könyvtárát is vezette, fejlesztése terén elévülhetetlen érdemei vannak. 1882-ben megszervezte a műegy. vegyi szakosztályát; a mai vegyészeti épület rektorsága idején épült. 1908 - 10 között mint az MTA másodelnöke azon igyekezett, hogy az MTA érdeklődését és támogatását a műszaki tudományok számára megnyerje. 1912-ben nyugalomba vonult. Szakmája számos területén maradandót alkotott. A hazai szenek elemzésével elsőnek határozta meg a gázgyártásban hasznosítható szénfajtákat. Ipari- és ivóvízelemzéssel is foglalkozott; vízvizsgálati módszere ma is használatos. Különös érdemei vannak a borászati kémia népszerűsítése körül. A filoxéra terjedése kezdetén elsőként mutatott rá, hogy a homokos talajok kiválóan alkalmasak szőlőtermelésre. Hazánkban az elsők között ismerte fel a fotográfia szerepét a tudományokban; maga is fényképezett és az amatőr fényképészeti mozgalmaknak támogatója volt. Legjelentősebb felfedezése az agyagiparban a gubbiói fémlüszter-máz évszázadokon át keresett gyártási titkának megfejtése. Ezzel az általa eozinnak elnevezett mázzal a pécsi Zsolnay-porcelángyárat tette nagy hírűvé. 1904-ben állami megbízásból újjászervezte a herendi porcelángyárat. Mint a kerámiai ipar nagy hírű szakértője, tevékenyen vett részt a faenzai Museo Internazionale delle Ceramiche alapításában. Nagyszámú tudománynépszerűsítő írása főként-a Természettudományi Társulat kiadványaiban jelent meg; a Társulatnak 1899-től 1910-ig elnöke volt. Eötvös Loránd után 1899 - 1902 között a Magyar Turista egyesület elnöke. A Magy. Kémikusok Egyesülete 1955-ben évenként kiosztásra kerülő Wartha Vince-emlékérmet alapított. Második felesége Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő volt.
(Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Hutÿra Ferenc A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1200x1600 pixel S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |