D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : mezokeresztes1.jpg B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/001800/001853/mezokeresztes1_kiskep.jpg F ő c í m : Mezőkeresztes B e s o r o l á s i c í m : Mezőkeresztes E g y é b c í m : Épületek M i n ő s í t ő : fiktív cím S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár S z é k h e l y : Miskolc O r s z á g : Magyarország K i a d ó n e v e : II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár S z é k h e l y e : Miskolc O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2008-01-05 E s e m é n y : digitalizálva I d ő p o n t : 2004 E s e m é n y : kibocsátva I d ő p o n t : 1940-07-16 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : Üdvözlet kelte A t í p u s n e v e : képeslap M e g n e v e z é s : Észak-Magyarországi képeslapok C í m : Mezőkeresztes M e g j e l e n é s : [S.l.] : [s.n.], 1940 [?] T e c h n i k a : fekete-fehér fotó L e l ő h e l y : II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény T í p u s : képeslap M e g n e v e z é s : Szülőföldünk, Észak-Magyarország régi képeslapokon T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret T á r g y s z ó : emlékmű M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : templom M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : közigazgatás M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : malom M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : fénykép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : Borsod vármegye M i n ő s í t ő : földrajzi hely K é p a l á í r á s : Hősök szobra. Róm. kath. templom. Ref. templom. Községháza. Malomrész I s m e r t e t ő s z ö v e g : Mezőkeresztes nagyközség a megye déli csücskének egyik legrégebbi, sok történelmi vihart megért ősi települése. Borsod megye területe már 40 ezer éve lakott, ezen belül Mezőkeresztesé is. Tipikus településmagként, valamikor a történelmi idők előtt jöhetett létre a Kács-Sályi patak partján, a Csincse-patak és a Tardi-ér között. A község belterületén ugyan nem végeztek régészeti ásatásokat, de beszakadt vermekből, alapásásokból a bükki barlangi leletekhez hasonló ősrégi használati tárgyak, eszközök kerültek elő. A korai népvándorlás megindulása után a feltételezett szórványtelepülést a szkíták foglalhatták el, akik nagyon érdekes és értékes nyomot hagytak maguk után: az Aranyszarvast. A gyönyörű aranylelet a régebben a településhez tartozó Zöldhalompusztán került elő 1928-ban (Zöldhalompuszta 1995. január 1. óta Csincse része). A III. században a kelták, az V. században a jazigok és a szarmaták telepedtek le itt, őket követték az avarok és a hunok. A VII. század táján építhették az ún. Csörsz árkát, amely valószínűleg védősánc lehetett. A település nevét valószínűleg a Diósgyőrben letelepedett keresztes lovagokról kaphatta, akiknek e tájon kiterjedt birtokaik voltak. A XIV. században Mezőkeresztes Diósgyőrhöz tartozott. A település 1456-ban V. László királytól városi rangot, címert és pecsétet kapott. Mátyás király 1471-ben további kiváltságokkal ruházta fel a várost. Az egri ostrom után három évvel Bornemissza Gergely itt ütközött meg a nyílt mezőn a törökkel - a sokszoros túlerő miatt azonban csúfos vereséget szenvedett. A törökök őt magát is elfogták, rabláncra fűzve Sztambulba vitték, ahol felakasztották. 1596-ban szintén nagy csatára került sor, ez volt az ún. mezőkeresztesi csata vagy a "borsodi Mohács". Az ütközetben a keresztény hadak fényes diadalt arattak, a török megfutamodott. Sajnos, több okból, mégis fordult a kocka: a zsákmányra éhes zsoldosok nem törődtek a törökök üldözésével, akik egy idő után visszafordultak a menekülésből, és csapást mértek az ellenfélre. Korabeli adatok szerint több mint 30 ezer ember holtteste maradt temetetlenül a csatatéren. A török bosszúvágyában az egész környéket feldúlta, az élet csak kiűzésük után indulhatott meg újra. Mária Terézia 1755-ben minden addigi jogába visszahelyezte a várost, amely azonban a XIX. század végére egyre inkább háttérbe szorult.
Mezőkeresztes egyik nevezetessége a Hoffmann-kastély, ahol Hoffmann Julianna (Munkácsy Emilné) élt. A szájhagyomány szerint járt náluk Munkácsy Mihály, aki Mezőkeresztesen és Tardon találta meg az "ősmagyar typusokat" a készülő Honfoglalás (1895) c. munkájához, amely ma is a magyar parlament ékessége. I s m e r t e t ő s z ö v e g : Borsod vm. 1873: Keresztespüspöki, Mezőkeresztes, 1950: Keresztespüspöki + Mezőkeresztes = Mezőkeresztes A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1104x698 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 300 DPI S z í n : szürke L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Laskay Gabriella |